Zuckerberg folytatja Hawaii gyarmatosítását 25

Zuckerberg folytatja Hawaii gyarmatosítását
A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg újabb 110 hektárnyi földet vásárolt a hawaii Kauai szigetén, a helyiek tiltakozása ellenére birtokba véve egy víztározót és egy érintetlen erdőt is magába foglaló területet.

A közösségi médiamágnás és felesége most már 1400 hektár földet birtokol a szigeten, amelynek nagy része védett mezőgazdasági és természetvédelmi terület. A 100 millió dolláros Ko’olau Ranch legújabb része a Ka Loko víztározó, ahol 2006-ban 40 napos esőzés után egy gát összeomlott, és hét ember meghalt – jelentette a helyi média a héten. A katasztrófáért az előző tulajdonosokat okolták, akiktől Zuckerbergék novemberben 17 millió dollárért vásárolták meg a birtokot.

Hirdetés A milliárdost korábban azzal vádolták, hogy megpróbálja “gyarmatosítani” Kauai-t. A házaspár 2014-es, a szigeten lévő első villájuk megvásárlásakor tett lépései aligha voltak szomszédiasak: a milliárdos úgy döntött, hogy falat épít a 707 hektáros birtok köré, hogy megakadályozza a helyiek hozzáférését a Pila’a Beachhez, amely a helyiek és az utazók által egyaránt kedvelt hely volt. Zuckerberget ezt követően azzal vádolták, hogy megpróbálta kiszorítani a bérlő gazdákat a földjükről – ezt a törekvését végül három évvel később feladta, és a helyi lapban bocsánatot kért a birtokbavételi kísérletéért.

Zuckerbergék tulajdonában van a Kahu’aina Plantation és a Larsen’s Beach nagy része is, miután áprilisban további 600 hektárt vásároltak 53 millió dollárért. A páros és befektetéseik védelmére kirendelt biztonsági csapat több mint fele ennyibe, 23 millió dollárba kerül a helyi média szerint.

Ez a csapat valószínűleg megéri a pénzt, tekintve, hogy hány aláírás gyűlt össze a Change.org petícióra, amely arra kéri a Hawaii Honvédelmi Minisztériumot, hogy “Állítsa meg Mark Zuckerberget Kauai gyarmatosításában”. A cikk írásakor már több mint egymillióan írták alá a petíciót.

Zuckerbergék messze nem az egyetlen technológiai milliárdosok, akik Hawaii trópusi paradicsomi szigetein terjeszkednek. Az Amazon alapítója, Jeff Bezos novemberben 78 millió dolláros birtokot vásárolt Mauin, miután elhagyta feleségét, és egy tengeri halászati rezervátumot követelt magának élettársával, Lauren Sanchezzel.

Jelenléte nem lehet túlságosan ínyére a helyieknek, hiszen még nekik sem engedélyezett a halászat és a kereskedelmi tevékenység a területen. Nemrég egy hatalmas ingatlant is szerzett a szüleinek a szigeten. Eközben az Oracle Larry Ellisonja szinte az egész Lanai-szigetet birtokolja.

Forrás

ElőzőKövetkező

A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le 3

A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Ausztrália saját magát járatta le azzal, hogy visszavonta a címvédő és világelső teniszező, Novak Djokovic vízumát, és kiutasította az országból a sportolót. A szerb államfő vasárnap hozzátette: Novak Djokovic emelt fővel térhet vissza hazájába.

Novak Djokovic az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében nem indulhat el a hétfőn kezdődő ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A másfél hete tartó procedúra lezárásaként James Allsop, a három tagú bíróság vezetője, helyi idő szerint vasárnap késő délután jelentette be, hogy a bevándorlási hatóságnál, majd a bíróság előtt történt meghallgatás nyomán a háromfős döntnöki testület egyhangúlag elutasította a 34 éves sztár – aki nem rendelkezik koronavírus elleni oltással – fellebbezését, melyet vízumának bevonása ellen nyújtott be. Ez vélhetően azzal jár, hogy Djokovic három évig nem léphet be az országba. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Djokovic korábban oltásszkeptikus kijelentéseket tett, így Ausztráliába érkezése felháborodást váltott ki, mivel felmerült a gyanú, hogy kivételeztek vele. A játékos ügyvédjei olyan iratokat tettek közzé, amelyek szerint novemberben megkapta a beutazáshoz szükséges vízumot, december 30-án pedig az orvosi mentességről szóló igazolást is. Utóbbit annak alapján, hogy december 16-án pozitív tesztet szolgáltatott, de nem vonult karanténba, interjút adott egy lapnak, és egy gyerekek számára rendezett nyilvános eseményen is részt vett maszk nélkül.
A szerb lapok tudósításai alapján is tiltakozást váltott ki Ausztráliában, hogy a Monacóban élő Djokovic az ausztráliai utazását megelőző 14 napban Szerbiában és Spanyolországban is tartózkodott, miközben nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a melbourne-i útját megelőző két hétben járt-e külföldön.

Aleksandar Vucic újságíróknak elmondta: telefonon beszélt a teniszezővel, és már alig várja, hogy újra Szerbiában lássa. Mint mondta: “akik úgy gondolják, hogy valamilyen elveket védtek meg, csak arra mutattak rá, hogy nem is voltak elveik, hiszen 10-11 napon át zaklatták a világ legjobb teniszezőjét, hogy aztán a 10-11. napon közöljék vele azt a döntést, amelyről már az első napon tudták, hogy meg fog születni”.

A szerb elnök véleménye szerint Novak Djokovic nem is ment volna Ausztráliába, vagy beoltatta volna magát, ha az ottani kormány egyértelműen kimondja, hogy az oltatlanoknak nincs joguk belépni. Így meghagyták az orvosi különengedély lehetőségét, Djokovic ezzel összhangban érkezett meg Ausztráliába, és megtett mindent, amit kellett, majd “soha nem látott mértékű zaklatás kezdődött” – magyarázta Aleksandar Vucic, aki szerint hajtóvadászat kezdődött a sportoló ellen a médiában, boszorkányüldözés egy ember és egy ország ellen, mert Novak Djokovicon keresztül akarták megmutatni, hogyan működik a világrend, és ezt bárki ellen meg lehet tenni.

Aleksandar Vucic értelmetlennek nevezte az egész bírósági eljárást. Szerinte az ügyész egyértelműen hazudott, hiszen azt mondta, hogy a beoltottak aránya 50 százalék alatt van, míg hivatalosan 58 százalékos, ami sokkal magasabb, mint egyes európai uniós országokban, különösen a Szerbiával szomszédos Bulgáriában, Romániában és Horvátországban. Véleménye szerint ez egy értelmetlen érvelés volt, de az “orwelli előadásokban ez is teljesen lehetséges”.

Hozzátette: a márciusi szerbiai atlétikai bajnokságra érkező ausztrál sportolókat Szerbia máshogyan fogja fogadni, megmutatjuk, hogy Szerbia jobb, mint az ausztrál kormány. Aleksandar Vucic egyben köszönetet is mondott az ausztrál népnek, amely véleménye szerint szereti a szerb népet.

“Azt hiszik, hogy ezzel a tíznapos zaklatással Djokovicot alázták meg, de csak saját magukat járatták le, ő pedig visszatérhet a hazájába, és emelt fővel nézhet az emberek szemébe”

– fogalmazott Aleksandar Vucic.

Scott Morrison ausztrál kormányfő egyébként vasárnap elégedettégét fejezte ki a bíróság döntése miatt. Közleményében leszögezte: “üdvözlöm a döntést, amely határaink védelméről és az ausztrálok biztonságásról szól” – fogalmazott a kormányfő. Majd leszögezte: “mint ahogyan pénteken is elmondtam, az ausztrálok áldozatokat hoztak e világjárvány idején, és joggal várják el, hogy áldozatvállalásuk eredményeit megvédjék”.

Forrás

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései 3

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

Vasárnap életbe léptek Ukrajnában azok a rendelkezések, amelyek értelmében a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, így a kárpátaljai magyar lapok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem. Az ukrán állami vezetésben azután kezdték harciasan „védelmezni” az ukrán nyelvet, hogy kirobbant a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Forrás: MTI; Fotó: Kárpátalja.ma

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...