VersZeneMűhely a közönségért 13

VersZeneMűhely a közönségért

A kialakult járványhelyzet határozza meg az életünket már második éve, vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek a túlélésért küzdenek, de talán a legnagyobb vesztesei a megszorításoknak a kulturális élet szereplői, értve ez alatt a zenészeket, kiszolgáló személyzetet és a szervezőket is.

Egészséges lélek, egészséges test – tartja a mondás, ezért is szorgalmazták az egyházi vezetők a szentmisék megtartásának fontosságát, de vonatkozik ez a kulturális és közösségi élmények megélésére is.

Ennek kapcsán szólalt meg Zsapka Attila, levélben keresve támaszt munkásságához. Zsapka Attila a Kor-Zár zenekar tagja, és számos más formációval, de szólóban is ismertté vált.

Amikor 2020 márciusában először zárták le az országot a járvány terjedésének megakadályozása érdekében, még mindenki fegyelmezett volt, néhány zenész szobakoncerttekkel szórakoztatta közönségét, ezeknek sikerük is volt, a közösségi hálón nagyon sokan követtük ezeket, hiszen magyarságunkhoz hozzátartozik a kultúránk is.

Mint Zsapka Attila levelében írja: „meglehetősen magam alatt vagyok, mivel a járvány, mint megannyi az életét nagyrészt a színpadon élő sorstársamat, engem is megfosztott valamitől, amit nem könnyű megmagyarázni és még nehezebb megélni annak hiányát.“

Levelében kiemeli, nem a megélhetése miatt bánkódik, mert azt sikerült gyorsan rendeznie egy pedagógusi állassal, és még csak nem is a nyüzsgés hiányzik, egy kis pihenésnek kollégáival együtt még örült is, persze a járvány ilyen elhúzódására ők sem számítottak.

„Nem voltam celeb, sztár, messze földön ünnepelt zenész sohasem. Regionális szinten voltam ismert és valamennyire talán elismert előadó szűkebb régiónkban, a Felvidéken. Itt szeretett a közönségem és én is szerettem őket, hiszen rengeteget kaptam tőlük. Egy jól sikerült koncert hihetetlen energiákkal tudott feltölteni, amiért örökre hálás leszek mindenkinek, akitől kaptam, és amiért érdemes volt járni ezen az úton. Ez hiányzik nagyon! Ez a kölcsönös szeretet és rajongás, mert a koncert végén én is rajongok ám mindannyiotokért, akik őszinte örömmel az arcotokon tapsoltok.“

Zsapka Attila arra is kitér, hogy nem tudja, meddig tart a járványhelyzet, nem tudja, mikor lehet majd újra koncerteket szervezni, s azt sem tudja, lesz-e még igény az ő zenéjére. De „arra jutottam, hogy nem várok tovább, megpróbálom kézbe venni ezt a dolgot, és utat keresek hozzátok az online térben. Akadt egy segítőtársam is Melisek Blanka személyében, akivel elindítottuk a „VersZeneMűhely” című kezdeményezést. Ennek keretében rendszeresen jelentkezem majd kis élő adásokkal, dalpremierekkel és klubestekkel (utóbbival remélhetőleg hamarosan nemcsak online). De hogy ne csak rólam szóljon ez az egész, próbálunk alkotótársakat is találni és közös munkával még színesebbé tenni a VersZeneMűhely műsorait.“ – írja Attila a levélben.

„Egyelőre ketten csináljuk, de remélem, hogy csatlakoznak mások is. Melisek Blanka alkotótársakat is keres, olyanokat, akik szintén verseket zenésítenek meg és akkor bővülhet a repertoár. Még a kezdeményezés elején vagyunk“ – nyilatkozta Zsapka Attila a Felvidék.ma megkeresésére, aki bízik benne, hogy mások is kedvet kapnak és bővülhet a csapatuk.

Azt szeretnék bizonyítani, hogy van igény a tevékenységükre, ezért azt kéri, aki tud, iratkozzon fel Youtube-csatornájukra.

A közösségi hálón is követni lehet Zsapka Attilát. Aki közvetlenül szeretne információkat kapni az új dalokról, jelezheti azt a [email protected] címen, vagy kattintson az alábbi honlapra.

Zsapka Attila kérdésünkre elmondta: a kezdeményezés elején vannak, bízik benne, hogy hamarosan koncerteket is tarthatnak, de folytatni kívánják majd ezt a programot is. „Folyamatos lenne az új számok feltöltése, amíg ki nem fáradunk, illetve amíg van rá igény“.

A 2020 márciusában tartott szobakoncertek is inspirálták Zsapka Attilát. „Eléggé sikeres volt az a néhány online szobakoncert, ami megjelent a világhálón. Ahhoz képest, hogy nem vagyok világsztár, sokan nézték. Egyébként ez nem az én ötletem volt, Huzella Péter kezdte, és a Kanadai Magyar Rádióból Bede Fazekas Zsolt hívott fel, hogy nem volna-e kedvem csatlakozni a mozgalomhoz.“ Attila videói akkor számos nézőt vonzottak. Reméljük, most sem lesz másként.

(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

Továbbra is hetente egyszer fognak tesztelni a munkahelyeken 9

Továbbra is hetente egyszer fognak tesztelni a munkahelyeken

A munkavállalókat továbbra is hetente egyszer, nem pedig kétszer fogják tesztelni a munkahelyükön, ahogyan az a koronavírus omikron variánsának terjedése elleni intézkedésekre vonatkozó javaslatban szerepel, amelyet szerdai (január 12.) ülésén hagyott jóvá a kormány.

Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter pénteken azt mondta, hiba történt. A javaslatban az szerepel, hogy a lehető legnagyobb mértékben lehetővé kell tenni az otthoni munkavégzést. Továbbra is az OTP-rendszert (oltottak, a betegségen átesettek, teszteltek) alkalmazzák azoknál a munkavállalóknál, akik nem tudnak otthonról dolgozni.

Az anyagban az áll, hogy hetente legalább kétszer kell tesztelni. Sulík rámutatott, hogy ez az információ tévedésből került bele a dokumentumba. „Nem lesz hetente kétszer tesztelés, minden marad a régiben, hetente egyszer tesztelünk” – pontosított.

„Decemberben bevezettünk egy tesztelési rendszert, ezt meghosszabbítottuk, ez lesz érvényben januárban is, és folyamatosan értékeljük a helyzetet” – hangsúlyozta.

Mint hozzátette, azt egyelőre nem tudja megmondani, mi lesz februárban, de valószínűleg továbbra is a heti egyszeri tesztelés marad érvényben. Sulík közölte, hogy a munkáltatóknak visszatérített összeget a tesztek piaci árához igazították, vagyis már nem hat, hanem négy eurót térítenek vissza.

Forrás

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály 20

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály
Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.

Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.

Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.

Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.

A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.

Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.

Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.

„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.

A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.

A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.

Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.

A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...