Turnék a Kárpát-medencében 13

Turnék a Kárpát-medencében

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója külhoni terveiről beszél.

A legutóbbi utunkkal kezdeném, augusztus végén Beregszászban jártunk, a kárpátaljai magyarság kulturális központjában Karl Orff Carmina Burana című nagyszabású művét mutathattuk be. Nagyon nagy élményt jelentett számomra fellépni a mintegy háromezer néző előtt. Ez volt a harmadik szereplésünk a Beregszászi Arénában, aminek létrehozásához mi is hozzájárulhattunk. Valóban ideális helyszín, így szándékunk szerint 2022-ben is tartunk ott előadást.

A Kárpát-Haza Opera Túra 2017-ben kezdődött, amikor zárt helyeken, csarnokokban játszottunk, de az egymilliárdos projektet – a mai időkben – nem tudjuk folytatni. Az előadássorozat egyébként az Operaház leállása mellett valósulhatott meg, így egyrészt a Társulat is újabb feladatot kapott, másrészt a külhonban is öregbíthettük az Intézmény jó hírét. Viszont, az átélt pozitív élmények hatására folyamatosan többen felkerestek, hogy mikor megyünk külhoni turnéra. A zárt terű előadásokkal is kalkulálunk, de a Gördülő Operára hárul jövőre a legnagyobb feladat, hiszen ez a kamionos megoldás tökéletesen alkalmas arra, hogy akárhová eljussunk, s érkezés után pár órával már felmehessen a „függöny”. A Felvidéken is nagyobb körutat tervezünk, többek között Galánta, Komárom, Kassa szerepel a palettán.

A külhoni együttműködések tükrében szeretném említeni a Kolozsvári Magyar Operához fűződő szoros kapcsolatunkat. A Szép Gyula által vezetett társulatot testvéremnek érzem. Partnereink pontosan tudják a Magyar Állami Operaház szerepét, segítjük egymást, s a rivalizálásnak nyoma sincs. Ne feledjük, hogy a kolozsvári operajátszás nagyobb múltra tekint vissza, mint a fővárosi: jövőre ünnepeljük a kétszáz éves évfordulóját. Valóban, Erdély nélkül nincs magyar operajátszás, az anyaországon kívüli egyetlen magyar társulat minden évben eljött mihozzánk, s volt mikor közös premiert is tartottunk. Nagyon szeretném, ha a Nemzeti Kulturális Tanácsban az általunk elkészített operastratégia megvalósulna, s ennek nyomán a Kolozsvári Opera is hathatós segítségre számíthatna. Ezt követően, a kolozsváriak is megvalósíthatnák a már bevált Gördülő Operát, s a mienkhez hasonló eszközökkel az operakultúrát Partiumban és Erdélyben is terjesztenék a nyári időszakban. Az együttműködés kiterjedhet a művészcserére is, számos énekesünk léphetne fel a „kincses városban”, s viszont. Amennyiben e stratégiát 2022-ben elfogadja a kormány, egy évre rá már tervünk valósággá is válna. A vendégjátékoknál számolnunk kell viszont a kolozsvári színpad és a zenekari árok méreteivel, s a művek kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, milyen darabok nem szerepelnek az ottani repertoárban. Szívesen bemutatnám többek között – a teljesség igénye nélkül – Mozart Idomeneo című operáját, vagy Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című darabját.

Forrás

ElőzőKövetkező

199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt 8

199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel.

Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.

Először 1989-ben tartottak rendezvényeket a magyar kultúra napján.

Az ünnep alkalmából a magyarság az anyaországban, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. A nemzeti összetartozás évének jegyében e napon kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események.
Forrás

Petőfi verseit és leveleit teszik elérhetővé online a magyar kultúra napja alkalmából 11

Petőfi verseit és leveleit teszik elérhetővé online a magyar kultúra napja alkalmából

Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet is elérhetővé tesz a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a magyar kultúra napja alkalmából.

A költőhöz köthető kincseket a bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként a 200 Petőfi szabadon (https://200petofiszabadon.pim.hu) weboldalon nézhetik meg és tölthetik le a látogatók – közölte a múzeum az MTI-vel.

Mint írják, ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál, a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Az érdeklődők olyan emblematikus versekben tanulmányozhatják Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, a Nagykárolyban, az Erdélyben, a Szép vidéknek szépséges leánya. vagy a Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatnak Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetik iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például kötetei összes kiadásába -, hanem saját könyvtára egy részébe is lehetőség nyílik belelapozni. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai.

A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai, Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Megtekinthetők jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni.

A személyes tárgyak egyaránt érzékeltetik az életutat és a kedvteléseket is: látható a sakktáblánál ülő vagy házisapkában pipázó költő, a mészáros édesapa mezővárosi világa és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezése, igényes dísztárgyai.

Az újabb kutatási eredmények iránt érdeklődő közönség számára több tudományterületet is érintő konferenciakötet válik online elérhetővé. A PIM-ben 2019-ben rendezett “Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szerzői közt irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek, muzeológusok, középiskolai tanárok és múzeumpedagógusok kaptak helyet.

A kötet olyan kérdéseket érint, mint például milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel 1848/49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött történeteket.

A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól.

A PIM 200 Petőfi szabadon című kezdeményezése és a konferenciakötet hozzájárulhat ahhoz, hogy új Petőfi-arckép rajzolódhasson ki digitális tartalomként, bárhonnan, bárki számára elérhetően.
Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon