Szilágyi Áron és Csipes Tamara az Év Sportolója 21

Szilágyi Áron és Csipes Tamara az Év Sportolója
A férfiaknál a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron, míg a nőknél a tokióban 500 méteren négyesben arany, egyesben ezüstérmes kajakozó Csipes Tamara lett 2021-ben az Év Sportolója. A hagyományos csapatok között a Tokióban bronzérmes női vízilabda-válogatott, míg az egyéni sportágak csapatversenyében a sorozatban harmadik olimpiai aranyérmet nyerő női kajaknégyes lett a legjobb. Az év sportpillanatának 10 ezer szurkolói szavazat után Fiola Attila nyári Eb-gólját választotta meg a szakmai zsűri...

Forrás

ElőzőKövetkező

Harc indult az emberekért: égetővé vált a munkaerőhiány Magyarországon 4

Harc indult az emberekért: égetővé vált a munkaerőhiány Magyarországon

A vállalkozások jelentős része munkaerőhiánnyal küzd Magyarországon a Portfolio körképe alapján. Már a járvány előtt is komoly gondokat okozott ez a helyzet, mostanra pedig újra égetővé vált a probléma. Szakértők szerint a munkaerőhiány miatt egyes vállalatok nem tudják tartani a határidőket, a helyzetre pedig átszervezéssel válaszolnak. Ma már gyakorlatilag minden ágazatra kiterjed a munkaerőhiány.

Hiány minden szakmában

Pontos számot nehéz lenne mondani, de a szinte teljes foglalkoztatottság az idei évre azt jelenti, hogy főképpen a kis- és középvállalkozói szektorban egyre nehezebben találják meg a cégek az új munkavállalókat – nyilatkozta a Portfolio megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekvédelmi szervezet által megkérdezett vállalkozók jelentős része munkaerőhiánnyal küzd. 2015-től olyan gazdasági helyzet alakult ki, amiben folyamatosan létszámnövekedés érzékelhető a vállalkozásoknál, amit érzékelhetően a koronavírus járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság sem befolyásolt. Kiemelte:

Naponta hallunk olyan vállalkozásokról, amelyek nem tudják tartani a határidőket és akadozik a leszerződött termékek gyártása, vagy szolgáltatások nyújtása.

Mindez részben a munkaerőhiányra, részben az döcögő nyers- és alapanyag, illetve alkatrész beszerzésre vezethető vissza. Sok cég ezekre átszervezésekkel és jelentős túlórával válaszol – sorolta az elmúlt időszak tapasztalatait Perlusz László.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom ismert hiányszakmák, de a banki munkahelyek, az oktatás, a programozás és fejlesztés, vagy a marketing-média-PR területek is feszítettek munkaerő-gazdálkodási szempontból. Úgy vélte, hogy

igazából a legtöbb szakmát fel lehetne sorolni, mindenütt keresik a szakembereket, diplomásokat.

„A közszféra munkaerő ellátottsága is ezer sebből vérzik. A szak-, betanított- és segédmunkások toborzása hasonlóan nehézkes, alig találni szabad munkavállalót. Mindezek fényében felértékelődött a meglévő állomány értéke, a vállalkozások tűzzel-vassal védik a munkavállalóikat a konkurenciától, számos béren kívüli juttatást és prémiumot írnak ki a hűséges munkavállalók számára” – tette hozzá a szövetségi főtitkár.

Megatrend a munkaerőhiány

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezetője szerint megatrend a munkaerőhiány Európában, és a csökkenő lakosságszám, de növekvő gazdaság mellett ez a következő években sem változik majd. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég vezetője szerint a komoly szakmai tudást igénylő pozíciókban a legnagyobb a munkaerőhiány.

Az egészségügyben, a szoftverfejlesztés területén vagy a feldolgozóiparban keresnek nagyon sok embert. Az olyan gazdasági ágazatokban égető ez, ahol jelentősek a növekedési kilátások

– mondta G. Nagy Balázs. Sofőrből is nagy hiány van a felfutó online kiskereskedelem és az egyre gyakoribb házhozszállítás miatt, de szakértők szerint ma még nem is sejtjük, hogy milyen drámai lesz majd a tanárhiány 10-20 év múlva.

„Strukturális átképzés az inaktív csoportoknál, a mélyszegénységben élő falvakban élők foglalkoztatása, de több diákot, nyugdíjast vagy megváltozott munkaképességű embert is lehetne foglalkoztatni” – sorolta a lehetséges megoldásokat G. Nagy Balázs. Elmondta, hogy ő személy szerint nem hisz a külföldi munkaerő alkalmazásában, mert például a behozott ázsiai munkaerő 2 év után hazamegy, a vietnámi vagy fülöp-szigeteki munkavállalók nem valószínű, hogy letelepednének Magyarországon.

A külföldiek megjelenése

A legkönnyebben most a szomszédos országokból lehet munkaerőt behozni. Sok az ukrán, szerb vagy román vendégmunkás, leginkább a gyáriparban és a feldolgozóiparban

– adott egy friss képet a külföldi munkaerőről G. Nagy Balázs. Azt is megemlítette, hogy 5 éves távlatban olcsóbb behozni valakit, de 10 éves távlatban viszont az átképzés a kifizetődőbb egy cég számára. Azt mondta, hogy ők például a saját elektronikai összeszerelő üzemük dolgozói toborzásakor járták végig azt a nehéz, de nem lehetetlen utat, hogy korábbi inaktív embereket tudtak újra munkába állítani.

Szakemberek szerint az 5G bevezetése Magyarországon egy tipikusan olyan terület, ami miatt muszáj Ázsiából behozni tapasztalt szakembereket, akik Dél-Koreában, Szingapúrban már részt vettek ilyen munkákban és vannak ilyen jellegű tapasztalataik. Az ilyen speciális eseteken kívül azonban ritka, hogy feltétlenül a külföldi munkaerő lenne a megoldás. Csere András, a bükfürdői Caramell Premium Resort szállodaigazgatója például arról számolt be, hogy ők az ukrajnai Kárpátaljáról vagy éppen egy csehországi kisebb panzióból érkezett munkaerővel jártak úgy, hogy a beharangozott szakács vagy éppen pincér felszolgálói képességekkel egyáltalán nem rendelkezett. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar szállodaiparban az ázsiai szobalányok alkalmazása sem számottevő.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy a munkaerőhiány gazdasági hatásainak csillapítása érdekében mind a kisebb cégek, mind a nagyobb vállalatok foglalkoznak a hatékonyság növelésével. „Magunk is láthatjuk az elszaporodó önkiszolgáló kasszákat, a kevesebb élőmunkát jelentő online vásárlási lehetőségek elterjedését, de a színfalak mögött az éttermek is standardizálják folyamataikat, hogy könnyebben elérhető, betanított munkásokat alkalmazhassanak a kurrens szakácsok helyett. Minden vállalkozás kénytelen újragondolni a folyamatait, egyszerűsíteni és ahol lehet automatizálni, vagy gépesíteni” – összegzett a szövetségi vezető.

Gondok az építőiparban

Az építőipar az, ahol tömegesen foglalkoztatnak külföldieket. A magyar építőipar nagyjából 375 ezer embernek ad munkát, közülük 35 ezren EU-n kívüli dolgozók. Ők jobbára ukrán, szerb, kínai vagy török vendégmunkások. Többségük szakmunkás, mert belőlük van kevés, a segédmunkára továbbra is magyarokat alkalmaznak – részletezte el a jelenlegi állapotokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

Az építőipari szakszövetségi vezető szerint 15-20 ezer munkavállaló hiányozhat a hazai vállalatoktól, ennyi embernek tudnának szinte azonnal munkát adni.

Ugyanakkor nagy versenyhátránynak nevezte, hogy a német vagy az osztrák építőipari cégekhez képest csak 50 százalékos az egy főre jutó termelési állomány a magyar vállalatoknál. az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke versenyhátrányként említette, hogy

Ugyanaz a magyar szakmunkás Ausztriában jobb teljesítményt produkál, mint idehaza. Ez nemcsak a magasabb fizetés és a jobb gépesítettség miatt van, hanem azért is, mert külföldön jobb a munkaszervezés.

Címlapkép: Getty Images

Forrás

“Az oltási igazolvány egy lépés a kötelező oltás felé” 3

“Az oltási igazolvány egy lépés a kötelező oltás felé”

Kunetz Zsombor hivatásos vírusrettegő, aki korábban rendre a 444-re publikált, ezúttal az ATV-vel osztotta meg magvas gondolatait. Megtudhattuk tőle, hogy noha az omikron variáns alig veszélyes, mégis “akkora károkat okozhat”, hogy indokolt a kötelező oltás bevezetése. 

Noha Kunetz maga is elismerte, eddigi ismereteink alapján az omikron kb. egy náthának felel meg, szerinte mégis “veszélyes”, hiszen a fertőzőképessége miatt fennáll annak lehetősége, hogy mindenki egyszerre esik ki a munkából. Olyan apokaliptikus képet vizionált, ahol nem lesz rendőr, tűzoltó, mozdonyvezető (mondjuk, a kötelező oltások miatt tényleg egyre kevesebben vannak – a szerk.). Szerinte a kötelező oltásokat már régen be kellett volna vezetni, mert az ország gazdasági állapota nem engedheti meg magának a tömeges megbetegedéseket.

Arról, hogy a védettségi igazolványt oltási igazolványra változtatják, az orvos azt mondta:

ha ezzel közelebb lépünk az oltások kötelezővé tételehez, akkor azt gondolom, ez rendben van.

Nincs ez az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelezővé tett oltást – fogalmazott. Hozzátette, már régen kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni vakcinákat. Ő személy szerint pedig minden olyan lépést üdvözöl, ami ezen cél felé mozdítja el a dolgok jelenlegi állását.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon