Szijjártó: az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak 64

Szijjártó: az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak
Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében – szögezte le a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter a Törökország–V4 (visegrádi négyek) keddi külügyminiszteri találkozó után. A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább fog erősödni.

Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma elérte a négymilliót

– mutatott rá. Kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal.

Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében

– tette hozzá.

Magyarország déli határának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott. A tárcavezető ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy negyven milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására. A közösségnek szerinte emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának. Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény az ENSZ globális migrációs paktumának kistestvére.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta. Szijjártó Péter végezetül elmondta, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára, valamint üdvözölte, hogy az új cseh külügyminiszter, Jan Lipavský második útja Pozsony után Budapestre vezetett.

Mevlüt Çavuşoğlu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavský új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot, valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta. Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is, majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

ElőzőKövetkező

Az ukrán minisztérium szerint Oroszország felelős a kormányoldalakat ért kibertámadásért 2

Az illetékes ukrán minisztérium szerint Oroszország felelős a kormányoldalakat ért kibertámadásért

Minden bizonyíték arra mutat, hogy a kijevi kormány több internetes oldala ellen a héten elkövetett kibertámadásért Oroszország a felelős, amelynek célja az ukrán állampolgárok megfélemlítése és az ország belső destabilizálása – jelentette ki vasárnap kiadott közleményében a digitális fejlesztésért felelős ukrán minisztérium.

A tárca rámutatott: a Moszkva által folytatott hibridháborúnak részei az információs és a kibertérben végrehajtott támadások. A közlemény szerint orosz kiberbűnözők a leggyakrabban Ukrajna és az Egyesült Államok ellen hajtanak végre támadásokat.

„Oroszország célja nem csupán a társadalom megfélemlítése, hanem az ukrajnai helyzet destabilizálása a kormányzati szféra munkájának blokkolásával és az ukránok kormányba vetett bizalmának aláásásával. Ezt úgy érhetik el, hogy álhíreket dobnak be az információs térbe a kritikus információs infrastruktúra sebezhetőségéről és az ukránok személyes adatainak elszívásáról. Ezért arra kérjük az ukránokat, hogy ne essenek pánikba! Valamennyi személyes adat megbízható védelem alatt áll az állami nyilvántartásokban” – szögezte le a minisztérium.

Hozzáfűzte, hogy az Állami Speciális Kommunikációs Szolgálat az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és a kiberrendőrséggel együtt folytatja a nyomozást a kibertámadás ügyében.

Ismeretlenek péntekre virradóra hackelték meg az ukrán kormány és több minisztérium weboldalát.

Támadás érte a kormány több tárcája, köztük a külügyminisztérium, az oktatási, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium informatikai rendszerét, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját, és a Covid-igazolásokat is tartalmazó Gyija elnevezésű internetes portált.

Forrás

Magyarországon is érzékelték a tongai vulkánkitörés okozta légköri nyomásváltozást 2

Magyarországon is érzékelték a tongai vulkánkitörés okozta légköri nyomásváltozást

Szombaton helyi idő szerint a késő délutáni órákban (magyarországi idő szerint kora reggel) a Csendes-óceán nyugati részén fekvő – Magyarországtól mintegy tizenhétezer kilométerre lévő – Tonga-szigetek térségében vulkánkitörés történt, amely miatt szökőárriadót is elrendeltek. A vulkán hamufelhője húsz kilométeres magasságba tört, hatalmas robaját több mint ezer kilométeres távolságban is hallották. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarországon is érzékelhető volt a tenger alatti vulkánkitörés okozta légköri nyomásváltozás.

A hirtelen kialakuló légköri nyomáshullám körbeérte a bolygót, így a Föld minden egyes pontjában érzékelték. A meteorológiai szolgálat azt írta: a magyarországi mérőállomások is regisztrálták a hirtelen bekövetkező nyomásváltozást. A nyomási zavar az összes állomáson átment, jellemzően 0,5 és egy hektopascal közötti változásokat okozva, egy-két helyen azonban több mint egy hektopascalos változást produkált. A meteorológiai szolgálat érdekességként azt is kiemelte, hogy mivel a lökéshullám két irányból érte el Magyarországot, így kétszer figyelhető meg a mérésekben a zörej. Az illetékes hatóságok szombaton közölték, hogy szökőárriadót rendeltek el a Csendes-óceán déli térségében, miután kitört egy tenger alatti vulkán Tonga közelében. A Hunga-Tonga-Hunga-Ha’apai vulkán kitörése szökőárhoz (cunami) vezetett Tongán. A Csendes-óceáni Szökőárjelző Központ (PTWC) vasárnap fújta le a szökőárriadót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Japán Meteorológiai Ügynökség

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...