Romániában tíz éve magasabb az éves átlaghőmérséklet az utóbbi évtizedek átlagánál 24

Romániában tíz éve magasabb az éves átlaghőmérséklet az utóbbi évtizedek átlagánál
Romániában tíz éve magasabb az éves átlaghőmérséklet az 1981-2020 közötti időszak átlagánál, és egyre gyakrabban kell veszélyes, szélsőséges időjárási jelenségekre figyelmeztető vörös riasztást kiadni – derült ki a román meteorológiai és vízügyi intézet (INMH) pénteken közzétett éves összegzéséből.
Romániában 2019 volt az eddigi legmelegebb év a rendszeres meteorológiai mérések kezdete (1884) óta, amikor az éves átlaghőmérséklet meghaladta a 12 Celsius-fokot, 1,92 fokkal lépve túl az utóbbi négy évtizedes (10,22 Celsius-fokos) átlaghőmérsékletet. A második legmelegebb év 2020 volt 1,66 fokos eltéréssel, ehhez képest a tavalyi esztendő "már csak" 0,69 fokkal volt melegebb az utóbbi négy évtized átlagánál, mindazonáltal a 2012-2021 közötti időszak volt a legmelegebb évtized a romániai meteorológiai megfigyelések történetében

– mutatott rá az INMH.

A román szakszolgálat szerint tavaly nemcsak a felmelegedés folytatódott, hanem tovább nőtt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása. Tavaly – főleg a nyári időszakban – minden korábbinál több, 224 közvetlen veszélyre figyelmeztető vörös (harmadfokú) figyelmeztetést adott ki az INMH, míg 2020-ban 160, 2019-ben pedig csak 79 alkalommal kellett igénybe venni a veszélyjelző rendszer legmagasabb fokozatát.

Romániában tavaly kellett a legkorábban (június 24-25-én) vörös hőségriasztást kiadni, és 2021 augusztusának első fele volt az utóbbi 60 év második legmelegebb és legszárazabb időszaka. Másfelől tavaly a csapadékrekordok is megdőltek: májusban Biharfüreden 181 milliméter, júliusban pedig Baróton 116 milliméter eső esett 24 óra alatt.

Forrás

ElőzőKövetkező

Vasile DîncuTemesváron: jelen pillanatban nem kell háborútól tartanunk 9

Vasile DîncuTemesváron:  jelen pillanatban nem kell háborútól tartanunk

Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott pénteken Temesváron, hogy jelen pillanatban nem kell háborútól tartanunk, de mivel Románia közelében konfliktusos helyzet állt elő, az országnak fel kell készülnie a konfliktus különböző ‘mellékhatásaira’, például egy lehetséges migrációra.

Vasile DîncuDîncu aradi és temesvári helyőrségeknél tett tájékoztató jellegű látogatást pénteken, ebből az alkalomból nyilatkozott a kérdésről.

A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ‘a rémhírek állításaival ellentétben’ nem kell attól tartani, hogy Románia belép egy háborúba. ‘Két nappal ezelőtt Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, a NATO nem fog katonailag reagálni az Orosz Föderáció ukrajnai beavatkozása esetén, mivel a NATO-szerződés értelmében csak akkor avatkozhat be, ha egy tagországot ér fenyegetés. Jelen pillanatban Ukrajna nem NATO-tagállam, de persze a nemzetközi közösség más formában reagálni fog’ – szögezte le Vasile Dîncu.

A miniszter ugyanakkor hozzátette, Románia közelében konfliktusos helyzet állt elő, ezért az országnak fel kell készülnie a ‘mellékhatásokra’, ami lehet például migráció, gazdasági blokád vagy akadozás az európai energiaellátásban.

Forrás

Felmérik a kolozsvári Bánffy-palotát 8

Felmérik a kolozsvári Bánffy-palotát, hogy háromnegyed részét visszaszolgáltassák egy vállalkozó örököseinek

A Kolozs megyei önkormányzat felméri és feltérképezi a Kolozsvár főterén álló Bánffy-palotát, hogy az épület mintegy háromnegyed részét visszaszolgáltathassa Nicolae Rosca vállalkozó örököseinek.

Amint az Actualdecluj.ro helyi hírportál közölte: az önkormányzat csütörtöki ülésén hozott határozatot az épület felméréséről és felosztásáról, hogy az egyes részek új tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. A portál idézte Alin Tiset, a megyei önkormányzat elnökét, aki a tanácsülésen elmondta: az örökösök korábban elutasították az önkormányzat kártérítési javaslatát, és ragaszkodtak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez. Amint az önkormányzati határozat jogi alátámasztásában szerepel – melyet az Actualdecluj.ro portál közölt – az önkormányzatot egy 2019-ben hozott jogerős bírósági ítélet kötelezte az osztozkodásra, és az ehhez szükséges lépések megtételére.

Simona Gaci a Kolozs megyei önkormányzat jegyzője az MTI-nek megerősítette: a bíróság 1999-ben állapította meg jogerős ítéletben Nicolae Rosca örököseinek a tulajdonjogát. Hozzátette azonban: az ingatlanrész visszaszolgáltatását megnehezítette az a tény, hogy az épületet időközben átalakították, ma már nincsen meg az a belső tagolása, amely alapján érvényesíteni lehetne a restitúciós határozatot. Ezért van szükség a tulajdonrészek azonosítására.

Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke az MTI-nek elmondta: az önkormányzat tiszteletben tartja a tulajdonjogot, elfogadja a restitúciót, de szeretne megegyezni az örökösökkel a tulajdonrészük megvásárlásáról. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, szükséges a jelenlegi kusza jogi helyzet tisztázása. Ezt a célt is szolgálja a csütörtökön hozott önkormányzati határozat.

Az 1990-es években lezajlott restitúciós per során a bíróság elfogadta a Rosca-család által bemutatott bizonyítékokat arról, hogy Nicolae Rosca vállalkozó az 1948-as kommunista államosítás előtt az értékes műemlék mintegy háromnegyed részére szerzett tulajdonjogot.

A palota korábbi tulajdonosa, későbbi résztulajdonosa, Bánffy Dénes báró, Nicolae Rosca Szeben megyei vállalkozóval 1927-ben építtetett mozit a palota belső udvarára. A mozit a dúsgazdag vállalkozó működtette, aki – a Pressone.ro portál korábbi riportja szerint – sokszor pénzzel segítette ki az elszegényedett bárót. Az adósságokat a báró a palota egy-egy lakosztályának az átadásával törlesztette. A Rosca-örökösök a restitúciós per során több olyan, 1947-ből és 1948-ból származó adásvételi szerződést, közjegyzői végzést mutattak be, amelyekben Bánffy Dénes átadta Nicolae Roscának a palota egy-egy lakosztályát. A peranyag része volt a báró 1958-as végrendelete, amelyben ingó és ingatlan vagyonát Nicolae Roscára hagyta.

Amint Weisz Attila művészettörténész az egyik tanulmányában összefoglalta: a kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt, és feleségét Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában.

A palota mai képe az 1960-1970-es évek helyreállításai során alakult ki. Ekkor bontották le a palota udvarára épített mozit. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon