Ötven pengőt kapott az olimpiai bajnoki címért Csák Ibolya 28

Ötven pengőt kapott az olimpiai bajnoki címért Csák Ibolya
107 éve, 1915. január 6-án született Csák Ibolya, az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoka. Ő a magyar atlétika első női olimpiai aranyérmese és a második aranyérmes a nők között: az első az ugyanezen az olimpián, négy nappal korábban tőrvívásban győztes Elek Ilona volt.

Csák Ibolya saját szavai szerint virgonc kislány volt, nyolcévesen nyaralás közben teniszezgetett, de az igazi szórakozása az volt, amikor esténként a leeresztett hálón ugrált át.

Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amelyet egy labdarúgó-mérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól.

Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, edzője nem is kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be.

A versenyre 1936. augusztus 9-én került sor, Csák Ibolyát motiválta, hogy Csík Ferenc néhány órával korábban legyőzte a gyorsúszásban verhetetlennek hitt japánokat. A rajthoz 17 versenyző állt, köztük a nagy esélyes angol Dorothy Odam, aki 165 centiméterrel a világcsúcsot tartotta.

Az akkori szabályok szerint a teljesített magasságnál a kísérletek számát nem vették tekintetbe, így a holtversenyt új ugrással döntötték el. A 162 centit negyedik kísérletre Csák Ibolya átvitte, a többiek leverték a lécet, így övé lett az aranyérem (bár hivatalos eredménye a 160 centi maradt).

A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt, a tíz győztes ezen felül egy intarziás asztalt is kapott, amelyet egy Németországba került, a sportsikereken felbuzdult műbútorasztalos készített számukra.

A siker Csák Ibolya számára a biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek.

1996-tól már neki is járt az olimpiai bajnokokat megillető járadék, sokáig ő volt a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok. Csák Ibolya 2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.

Forrás: mult-kor.hu

Forrás

ElőzőKövetkező

Távozott Fehér Csaba az MLSZ szakmai igazgatói posztjáról 7

Távozott Fehér Csaba az MLSZ szakmai igazgatói posztjáról

Tiszta lapot öntene a pohárba Fehér Csaba az MLSZ nemrég távozott szakmai igazgatója – írja a Nemzeti Sport. Az egykori sportoló elmondása szerint azért köszönték meg a munkáját, mert nem követte a sportigazgató utasításait. Fehér itt megjegyezte, hogy

ha előre tudja, hogy neki Barczi Róbert utasításait kell követnie, be se teszi a lábát a szövetségbe.

A volt igazgató a közös megegyezés forgatókönyvét sem volt hajlandó elfogadni és ezért még a végkielégítéséről is lemondott.

Fehérnek és Barczinak több kérdésben is szakmai jellegű volt a nézeteltérése, előbbi külön kiemelte azt az esetet, amikor elmondása szerint Barczi a befolyásosabbnak tartott szülőkkel akarta leegyeztetni a válogatási elveiket. „Az én felfogásom szerint egy átlagos utánpótlásedzőnek sem szabad szakmai kérdéseket szülőkkel megvitatnia, egy MLSZ-alkalmazottat pedig kimondottan hiteltelenné tesz, ha egyik nap a klubok iránti elvárásairól tart előadást, másnap pedig apukáknak magyarázkodik” – nyilatkozta Fehér.

A Nemzeti Sport megkereste az MLSZ-t is, Barczi Róbert sportigazgató közleményben reagált volt kollégája észrevételeire. Ebben Barczi komolytalannak minősítette a Fehér által előadott indokokat és elmondta, hogy miután felhívták Fehér figyelmét arra, hogy mi az ami nem működik, majd ezekben később sem történt előrelépés, váltaniuk kellett. „Attól, hogy valaki kiváló labdarúgó volt, még nem biztos, hogy automatikusan vezetőként is helyt tud állni” – írta Barczi.

Forrás

199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt 8

199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt

1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.

A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található.

Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel.

Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.

Először 1989-ben tartottak rendezvényeket a magyar kultúra napján.

Az ünnep alkalmából a magyarság az anyaországban, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. A nemzeti összetartozás évének jegyében e napon kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események.
Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon