Osztrák, magyar – két jó barát? 25

Osztrák, magyar – két jó barát?
A VERITAS-estek 2022. évi első vitája a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár népszerű sorozatában véletlenül éppen a 67. volt, amely szám egybeesését a tárgyalt korszak kezdetét jelentő kiegyezés dátumával természetesen nem hagyták említés és szójáték nélkül az est résztvevői.

„Ne engedjünk 67-ből!” – utalt vissza a témát moderáló Hermann Róbert kutatócsoport-vezető a hajdani ’48-cal kapcsolatos jelszóra, megmagyarázva, hogy a 48-as nemzedék utolsó nagy tettét, az 1867-es törvénycsomag létrehozását, jelentőségét ne engedjük feledésbe merülni.  Az est témájával kapcsolatban jelezte, hogy a napjainkig eltelt több mint másfél évszázad minden lényeges vonatkozására nem lehet kitérni, ezért egy-egy kérdéskört ragadnak ki Kincses Katalin Máriával, a VERITAS munkatársával és a beszélgetésben online résztvevő Fiziker Róberttel, a  Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosával.

1918-ban szűnt meg létezni az Osztrák-Magyar Monarchia, s úgy tűnt, hogy a több évszázados viharos együttélés után a két függetlenné vált ország mintha meg is feledkezett volna hajdani „ikerpárjáról”.  Az I. világháború 100. évfordulóján mindkét országban külön-külön kutatások folytak, konferenciákat tartottak, amelyre meghívták ugyan egymást, de közös tevékenységre nem kerül sor.

Az osztrák történetírásban a szétválást követően összefoglaló munka nem jelent meg Magyarországról. Nálunk más volt a helyzet, hiszen – jegyezte meg Kincses Katalin Mária – számunkra mindig Bécs jelentette a kaput a diplomáciában a Nyugat felé. A rendszerváltásig főként csak a munkásmozgalom, az Anschluss és 1956 szempontjából foglalkoztak a magyar történészek Ausztriával. Azóta viszont, főként a legutóbbi időkben, számos fontos tanulmány jelent meg, ezek közül elsősorban Tóth Imre és Ujváry Gábor munkásságát emelte ki.

Fiziker Róbert arra mutatott rá, hogy a szétválást követő száz évben az osztrák–magyar kapcsolatok teljesen sosem fagytak be, de leginkább Hermann Withalm alkancellár jelmondata az 1970-es évekből volt jellemző:

semmit sem kezdeményezni, semmit sem visszautasítani. Az est egyik témája volt a két új állam helyzetében 1918 őszén mutatkozó párhuzam: mindkettőt idegen csapatok szállták meg, ütőképes saját hadereje nem maradt, mindkettő nagy területveszteségekre számíthatott, lakossága nélkülözött, sztrájkok, forrongó hangulat jellemezte a belpolitikát.

A nagy különbség azonban megmutatkozott abban, hogy

az osztrákok a háborús felelősséget ugyan nem tagadhatták le, de megpróbálták a magyarokra hárítani. 1938. március 16, Bécs. Egy másik háború előestéjén sem akarták, természetesen… A diszkontinuitás elvét akarták alkalmazni, szöges ellentétben az ezeréves Szent István-i állam kontinuitására hivatkozó magyarokkal. Az új osztrák állam – hivatalos nevén: Német-ausztriai Köztársaság – éppen olyan új alakulat, mint a csehszlovák vagy a délszláv állam, ami előtte volt, ahhoz nincs közük, hirdették, de elfogadtatni nem tudták. Annyiban mégis, hogy a birodalmi létből kis országgá zsugorított, és ezért életképtelenségére hivatkozva Németországhoz közeledő Ausztriát a győztesek ebben meg akarták akadályozni. Területi veszteségeit az általa követelt Nyugat-Magyarország hozzácsatolásával kárpótolták.

Hogy ez mégsem sikerült teljesen az osztrák remények szerint, annak a körülményeivel részletesen foglalkozott a VERITAS, de számos tudományos országos és helyi civil megemlékezés is 2021 decemberében. (Egyébként az esten is megemlített Rubicon című folyóirat legutóbbi, decemberi számát teljes egészében Nyugat-Magyarország és a Burgenland névre „keresztelt” elcsatolt terület történetének szenteli. )

Hogyan élt a magyar köztudatban a dualizmus korszaka? Ez is témája volt az estnek, a történészek számos tanulmányt, publicisztikát idéztek a két háború közötti időszakból, különös tekintettel a királykérdésre, amely a trónfosztó törvények ellenére nem jutott nyugvópontra.

A legitimizmusnak erős bázisa volt Magyarországon, főként arisztokrata körökben, sőt mozgalma is, amelynek egyik vezéralakja a felvidéki születésű Gratz Gusztáv történetíró, politikus volt. Gratz Gusztáv Őt is idézték a vita során, szerinte Bánffy Miklós és Bethlen István úgy utaztak a velencei tárgyalásra, hogy elérjék, amit csak lehet. Irányvonaluk nemigen tért el a legitimistákétól, „csak egy gyűszűnyi merészség kellett volna” – írta Gratz. Mindenesetre a királykérdés lekerült a napirendről, az arisztokraták sértődötten kivonultak a politikából, pedig külföldi kapcsolataik hasznosak lehettek volna.

Ez a kérdés ma már végkép befejezett múltidőben van, de a dualizmus korszakának megítéléséhez, s az osztrák–magyar kapcsolatok jövőbeli alakulásához még bizonyára van hozzátenni valójuk nemcsak a történészeknek.

(Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

A magyar kultúra napja – Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a Klebelsberg Kastélyban 9

A magyar kultúra napja – Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a Klebelsberg Kastélyban

Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a magyar kultúra napja alkalmából a Klebelsberg Kastélyban, ahol január 21-én, 22-én és 23-án, pénteken, szombaton és vasárnap felnőtteknek és a gyermekeknek is kínálnak programokat.

Nyitórendezvényként pénteken Oberfrank Pál Találkozás Pilinszkyvel című estjét tekinthetik meg az érdeklődők. Másnap Szenvedély és hűség címmel Zrínyi Ilona rendkívüli személyiségét kelti életre Hedry Mária monodrámája.

Vasárnap délután Kastélymesék címmel gyermekprogram-sorozatot indítanak el, amelynek keretében különleges előadásokkal várják a kisebbeket, első alkalommal Tóth Krisztina bábművész előadása látható – áll a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Pénteken 18 órától látható Találkozás Pilinszkyvel címmel Oberfrank Pál estje. Az előadás ismertetőjében kiemelik, hogy Pilinszky János a 20. századi magyar lírai költészet egyik legtitokzatosabb alakja, aki szikár verseiben meghökkentő egyszerűséggel ragadja meg az élet legdrámaibb pillanatait. “Az életmű bemutatása lehetetlen, de egy-egy mozaikrészlet talán közelebb visz hozzá és önmagunkhoz, és így az Isten felé vezető úton is jelenthet néhány lépést mindannyiunk számára” – olvasható az est ajánlójában.

Szombaton 18 órakor látható Hedry Mária Szenvedély és hűség – Zrínyi Ilona című monodrámája, amelynek századik jubileumi előadását tartják a magyar kultúra tiszteletére a Klebelsberg Kastély kamaraszínházzá átalakított tereiben. Az előadás Magyarország szinte minden táját bejárta, és Zrínyi Ilona valóságos útjait is követte Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és legutóbb Munkácson – írják a produkcióról, amelyben Zrínyi Ilona alakját Majzik Edit színművész formálja meg.

Vasárnap 15 órakor a Kastélymesék című sorozatban egy magyar népmese, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack elevenedik meg Tóth Krisztina bábművész bábjainak segítségével. Az előadás előtt és után népi szalmabábokat készíthetnek a gyerekek egy iparművész segítségével. A Klebelsberg Kastély ezzel az előadással indítja el gyermekeknek szóló foglalkozásait.

A közleményben Szollár Pétert, a Polgári Művelődésért Alapítvány igazgatóját idézik, aki kiemelte, hogy az alapítvány, mint a Klebelsberg Kastély tulajdonosa és gazdája elkötelezett amellett, hogy e jelentős kultúrtörténeti épületet a hazai polgárság, kultúra és művészet központjaként működtesse.

(MTI)

Forrás

780 éve született Árpád-házi Szent Margit 9

Margit, az Árpád-házi királylány alakja és kora, Gárdonyi Géza tolmácsolásában – 780 éve született Árpád-házi Szent Margit

Gárdonyi Géza egyik fő műve az Isten rabjai című regény, mely a tatárjárás utáni Magyarországon játszódik, és IV. Béla, a második államalapítóként is ismert magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leányának, Margitnak (1242. január 27. – 1270. január 18.) állít emléket. A mű betekintést nyújt a Nyulak-szigeti kolostor építésébe és a kolostorok világába, a szerzetesi életbe. Teszi mindezt, a kertész fia, Jancsi, később Jancsi fráter szemszögéből.

Az Isten rabjai címet viselő regény 1908. áprilisában látott napvilágot. Abban az időben – Gárdonyi életében – Margit a boldogok sorába tartozott, ahová 1276-ban emelték. Ezt követően a szentté avatásra még évszázadokat kellett várni. 1943-ban, atyjának húga, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én emelte oltárra XII. Piusz pápa. Emléknapját január 18-án üli a katolikus egyház.

Az író, a könyv megírása előtti érzéseiről így nyilatkozott: „A kilencvenes évek közepén került kezembe a Margit-legenda. Érdeklődéssel olvastam el, de borzadozva tettem le. Vallási őrültek háza volt az, gondoltam. Később ismét elolvastam a Margit-legendát. És milyen más szemmel! Ami részek az első olvasásban megdöbbentettek, úgy elmentem mellettök, mint a virágos udvaron a trágyadomb mellett. A sorok közt iparkodtam olvasni.

S íme, a sorok közül rám fénylett egy szent élet szépsége, mint ahogy a deszkapalánk résein átragyog a nap. A történelem minden nőalakját rámába aranyozták már a magyar írók, csak éppen Margit királylány hever még a porban. Támasszuk fel!” – írta Gárdonyi.

Az író – mint minden munkája során – az Isten rabjai című regény megszületése érdekében, egy évig tartó alapos kutatómunkát végzett. A 13. századi női és férfi kolostorok világát tanulmányozta, korabeli írásokat, krónikákat kutatott, minek eredményeként, a kritikusok szerint a „mű életszerűvé vált és finoman kidolgozott atmoszféra hatja át.”

A történet, a XVI. századi nyelvemlék, Ráskay Lea, (kódexmásoló domonkos-rendi szerzetesnő) 1510-ben másolt Margit-legendán alapul, melynek föltételezett szerzője Marcellus páter, aki Margit gyóntatója volt, s akit a regény több jelenetében megszólaltat az író.

A Dante Könyvkiadó (1918-1949) által nyomtatott regény. Fotó: Wikipédia

Marcellus 1274-ben, Margit halála után négy évvel, latinul írta le a királylány történetét. Egy erős akaratú, nagyon elszánt leánynak a jelleme bontakozott ki írása nyomán. Olyan leány alakja, aki az országért, a királyi viszályok és a belháború elhárításáért, a nemzetért vállalt vezeklést, és önként, boldogan mondott le a világi életről, a szenvedélyekről s két királyi kérőt visszautasítva vált égi emberré.

A 231 lapból álló Ráskay kódex tanulmányozása nyomán Gárdonyi egy kedvesebb leányt mutat be a regényben. Szorgalmasan tanulmányozta a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismerte Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Sokat járt a Margit-szigetre és helyrajzi tanulmányokat folytatott. Az ő kutatása nyomán akadtak rá a kolostor kútjára, mely újabb felfedezés volt a régészek számára.

A tanulmányozások folyamán Gárdonyi képzelete túllépett a szűkös történelmi adatokon, kitöltötte a krónika mélységeit, fantáziája rekonstruálta a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét, majd a hosszú előkészület után, egyetlen év alatt írta meg a híres történelmi regényét.

A történet első színhelye Fejérváron játszódik. János kertész, aki érzi, hogy halála közeleg, magához hívja a fiát, Jancsit, hogy átadja neki mesterségbeli tudását, azonban idő előtt meghal. Az özvegyét, Julis asszonyt és a kis Jancsit áthelyezik Budára, a Nyulak szigetére (mai Margit-sziget), hogy az éppen akkor épülő kolostor körül ápolják a kertet. Mindketten nagy várakozással készülnek oda, különösen Jancsi, mert tudja, hogy a szigeten fog lakni a királykisasszony, Margit is. Budán, az épülő kolostor helyszínén Jancsi látásból megismeri a királyi párt és körét, és találkozik a kis Margittal is, aki teljesen elvarázsolja. Nemsokára azonban anyát és gyermekét elválasztják egymástól, Julis asszonynak apácává kell lennie, hogy a beköltöző apácákat szolgálja, a kis Jancsit pedig szerzetessé akarják nevelni, felviszik Budára és beavatják a rendbe.

A második rész története nyolc évvel később folytatódik. Jancsi már felnőtt, erős testalkatú, jóképű, ügyes mozgású, értelmes legény lett. Testi erejét bizonyítja is egy alkalommal, mikor egy rendbeli társával az országot járva egy nemes urat – fogadásból – a földre terít. Időközben Margitból is szép leány lett, és Jancsi egyre többször kapja magát azon, hogy vele álmodik, s alig várja, hogy láthassa. A találkozásra csak elvétve adódik alkalom. Mivel havonként egyszer meglátogathatja anyját, aki a klastrom konyhájában dolgozik, ha nem is láthatja minden esetben, de hírt hallhat felőle, „így gondolatban szinte vele élt Margittal, akaratlanul is.” Egy ízben azonban imádságot másol le a számára (pontosabban, mivel észreveszi, hogy Győrött hagyta azt az imádságot, amit Margit kért tőle, ír helyette egy másikat).

Ez időben Béla király békét kötött a cseh királlyal, és az egyezmény szerint a cseh királyhoz kell feleségül adnia Margitot. Margit azonban hajthatatlan, apáca akar maradni. Bár az ügyet sikerül másképp megoldani (egy unokahúgát adják a cseh királynak), a királyi pár és az apácatársai is elhidegülnek tőle. Ám ő eléri azt, amit akart, véglegesen Krisztus jegyesévé válik.

Margit-szigeten, a kolostor romjai. Fotó: Wikipédia

A regény harmadik részéből kitűnik, hogy az országban viszálykodás dúl. Béla király idősebbik fia, István, hadat üzen saját apjának, s Isaszegnél győzelmet is arat. Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom, hogy saját fiuk fordul ellenük. Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan kínzásoknak veti magát alá, sündisznóbőrrel borított vezeklőövet visel és minden munkát elvállal, amivel megalázza magát. A király végül kibékül a fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba. Eközben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait, amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett. Büntetésből eltiltják a kolostorból. Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre.

Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát, és elterjed a híre, hogy különös képességekkel rendelkezik. Egy alkalommal Jancsit is meggyógyítja a hidegleléstől. Számtalan rendkívüli és különös dolog történik imádkozásai során, köztük a levitáció is.

Radikális engesztelése nagyon legyengíti a szervezetét, és egy megfázásba belehal pár nappal a 28. születésnapja előtt „szeretettől és vezekléstől elemésztve”. Jancsi fráter, a kerti házban nevelődött liliomokat helyezi a felravatalozott holtestre, mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi Margit életét: minél nemesebb ugyanis egy növény, annál több szeméttel kevert földbe kell nevelni, mint ahogy azt – annak idején gyermekként – az apjától megtanulta.

A könyvben Jancsi, a népmesék hőseként lép az olvasó elé, egy nyílt tekintetű, melegszívű ember, akit elszakítanak anyjától és számtalan színt ölt, amíg Margit közelébe férkőzik. Tragikus helyzetekbe kényszerítik, legtisztább érzelmeit azonban nem rabolhatják el.

A könyvben Szikárdusz fráter mondja el a gyermek Jancsinak azt, hogy az életben kik a rabok és kinek a rabjai. Van, aki a hatalom rabja, másvalaki a szenvedélyeké, más a fegyvereké, míg a király az ország rabja, a szerzetesek pedig Isten rabjai.

A királyleány, akit a kor követelménye háromévesen kiszakított a családi szeretet kötelékéből, majd a királyi és a zárdai etikett szigora fosztott meg a szeretet különféle formáitól, így ezek hiányát az Isten iránti szeretetté alakította át. Margit nem Isten rabja volt, ő szabadon választotta azt a rendkívüli, kemény, áldozatokkal teljes életformát, mely a nemzet nagy vezeklőjévé, közbenjárójává tette. Ez a töretlen életforma fénylik az utókorra századokon át, születése után 780, földi életének befejezését követően, 752 év elmúltával is.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon