Orvosok helyett a robotoké és az applikációké a jövő? 21

Orvosok helyett a robotoké és az applikációké a jövő?
Az egészségügy szinte összes területén egyszerűsíthetné vagy gyorsíthatná a folyamatokat különböző online megoldások alkalmazása. Ahogy világszerte is megfigyelhető a tendencia, úgy Magyarországon is egyre több szakember hiányzik az ellátórendszerből. Megoldásként szolgálhat, ha a digitális technológia segítségével átformáljuk az orvos-beteg kommunikáció, a diagnosztika és a logisztika területén a hagyományos gyakorlatokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár globális munkaerőhiány fenyeget az egészségügyi szektorban, világszerte egyre több orvosra és ápolóra lenne szükség. Eközben pedig a koronavírus-járvány kitörése óta a nehéz munkakörülmények és a megfelelő támogatás hiánya miatt a korábbiaknál is több egészségügyi szakember hagyja el a pályát vagy készül erre.

A probléma Magyarországon sem ismeretlen: az egyes szakmai nyilatkozatok alapján itthon jelenleg közel 10 ezer szakápoló hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, a Nemzeti Egészégbiztosítási Alapkezelő korábbi adatai szerint pedig a 6350 háziorvosi praxis mintegy tizede betöltetlen, miközben a háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti. Néhány éven belül várhatóan közülük is sok szakember vonul majd nyugdíjba.

A digitális forradalom nyújtotta lehetőségek azonban – ahogy más ágazatokban, úgy az egészségügyben is – képesek lehetnek enyhíteni a szakemberek hiányát. Az egészségügyben működő innovatív cégek már Magyarországon is megoldások széles palettáját vonultatják fel a terápiák kifejlesztésén át az orvos-beteg kommunikáció területének megreformálásán keresztül a logisztikai kérdésekig.

Digitális orvoslás, patikai robotok és diagnosztikai applikációk A digitalizáció segítségével könnyebben és hamarabb jutunk információkhoz, melyeket gyorsabban osztunk meg egymással, mint valaha, a digitális platformok pedig a kapcsolattartás kulcsfontosságú színterei lettek.

A gyógyszer kis- és nagykereskedelemben például a cégek működése jelentős mértékben digitalizált. Napjainkra a gyógyszer kis- és nagykereskedelemben is standard folyamattá vált az elektronikus megrendelés, visszaigazolás, reklamációkezelés, áruátvétel, sőt a Hungaropharmával kapcsolatban álló gyógyszertárak 85 százaléka már áttért az elektronikus számlakezelésre is. A gyógyszertárak digitalizációja is rendkívül fejlett, egyre több patikai robottal találkozhatnak a vásárlók Magyarországon is.

Az egészségügy digitalizálódásának azonban nem csak logisztikai és tárolási kérdések megoldásában van nagy szerepe, hanem a gyógyszerfejlesztés és betegségek monitorozása, valamint az orvos-beteg kommunikáció területén is. A Novartis célja, hogy saját és digitális partnerei fejlesztéseivel kétszer annyi beteget érhessen el kétszer gyorsabban, mint korábban, és két évvel rövidítse terápiáinak piacra jutási idejét. Nagy szerepet szánnak a mesterséges intelligencia használatának is: más cégekkel együtt közösen dolgoznak azon, hogy mesterséges intelligencia segítségével felgyorsítsák az új gyógyszerek felfedezését és a terápiák fejlesztését. A vállalat kutatói számítógépes modellek segítségével tudják megtalálni az ígéretes molekulákat vagy lerövidíteni egyes tesztelési folyamatokat, hogy innovatív terápiái minél hamarabb a betegek rendelkezésére álljanak. Mindezek mellett a Novartis startup-okkal együttműködve vizsgál különböző digitális megoldásokat, melyek könnyebbé és jobbá tehetik a betegek életét, ezáltal is hozzájárulva az egészségügy minél optimálisabb működéséhez.

A Biogen fő törekvése eközben az idegtudomány területén, hogy valóra váltsa a személyre szabott és digitális orvoslást a betegek számára olyan innovatív megoldások tervezésével, fejlesztésével, amelyek valódi előrelépést jelentenek a betegellátásban. A betegút során ugyanis az ember gyakran szembesül azzal, hogy nem kap érdemi válaszokat a kérdéseire, holott a kommunikáció és a beteg által kezdeményezett információmegosztás rendkívül fontos eleme a sikeres terápiának, sőt, gyakran a gyógyulás, a sikeres orvos-beteg együttműködés alapfeltétele. A beteg állapotának monitorozása és folyamatos követése, valamint a számára fontos és igényelt információk átadása pedig a személyes orvos-beteg találkozók mellett ma már digitális megoldásokkal is elvégezhető.

A digitális egészségügyi technológiák és a távmonitoring elterjedésének egyik legnagyobb előnye, hogy a szakemberek képesek közelebb kerülni a páciens valós életbeli tapasztalataihoz. Ha mindennapivá válnak a virtuális orvos-beteg találkozók és számos okos eszköz félautonóm vagy autonóm módon monitorozza a betegek egészségügyi adatait otthonukban, munkában vagy éppen a délutáni sétájuk közben, ezek az adatforrások hozzájárulnak, hogy jobban lássuk és értsük, miként is éli meg a páciens a betegségét, lássuk annak lefolyását, vagy hogy mikor veszi be a gyógyszerét, és egyáltalán beveszi-e. Emellett valós időben követhető, hogyan hat rá fiziológiailag az adott terápia – mutatnak rá a Medistance szakértői. Ezek olyan információk, amelyek eddig rejtve maradtak az egészségügyi ellátók számára, ezáltal nem is tudtak vele dolgozni. A Medistance abban segít az ellátóknak és a gyógyszergyártóknak, hogy ezeken az adatokon keresztül maximalizálják a terápiák hatékonyságát és nagyobb egészségnyereséget érjenek el pácienseiknél.

Az innovatív digitális megoldásokról, az egészségügyi szakemberhiány enyhítésének lehetőségeiről is szó esik majd a jövő év áprilisában megrendezésre kerülő Digital Health Essential konferencián, valamint a 3. Digital Health Summit-on 2022 szeptemberében, Magyarország egyedülálló digitális egészségügyi konferenciáin.

Forrás

ElőzőKövetkező

A tudomány most fedezte fel, hogy az agyunk utálja a PowerPointot 5

A tudomány most fedezte fel, hogy az agyunk utálja a PowerPointot

A PowerPoint stílusú prezentációk olyan módon kényszerítenek multitaskingra, amit az agyunk nem igazán tud kezelni. Szinte minden prezentáció (PowerPoint vagy más) azzal jár, hogy az előadó beszél, miközben szavakkal teli diákat jelenít meg. Az ötlet lényege, hogy a képernyőn megjelenő szavak támogatják az elhangzottakat, ezáltal növelve a megértést és az emlékezetet.

Ezzel azonban az a baj, hogy a prezentációk csökkentik a hallottak és látottak megértést és az információk megtartást, mivel az emberi agy nagyon rosszul működik minden olyan többfeladatos helyzetben, amely gondolkodó szervünk ugyanazon részének használatát kívánja meg mindegyik feladat esetében. Marc Coutanche pszichológus a Pittsburghi Egyetem kutatója a Popular Mechanics című lapban szemléltette ennek az okát. “Az agyunk nyelvi régiói a hangokat, a szavakat és a mondatok jelentését dolgozzák fel. Képzeljünk el egy áramkört, ahol több bemenet és több kimenet van, de ugyanazokon a vezetékeken osztoznak” – mondta.

Más szóval, amikor az agyunk szavakat hall és különböző szavakat lát egy időben, az agyban tulajdonképpen rövidzárlat keletkezik, vagy az agy váltogat a két szókészlet között, ami mindkettőt összezavarja. Ez az oka annak, hogy gyakorlatilag minden PowerPoint prezentáció unalmas és felejthető – állítja az Inc. magazin, amely a címben lévő merész kijelentést is megfogalmazta.

Az agya persze képes multitaskingra, ha a többfeladatúság kezelése a szerv különböző részeire támaszkodhat. Ezért tudunk biztonságosan autót vezetni, miközben híreket hallgatunk a rádióban.

Számos nagy sikerű vállalkozó, például Jeff Bezos és Elon Musk intuitív módon jutott arra a következtetésre, amit a tudomány azóta már javasolt, és állítólag már nem hajlandóak végigülni a PowerPoint előadásokat – írja az Inc.

Szerencsére vannak hatékony alternatívái a pontokba szedett mondanivalót megjelentő prezentációknak. Íme három lehetőség a magazin szakírója, Geoffrey James javasol.

Ha egy problémát meg kell vitatni és dönteni kell róla, hasznosabb írott tájékoztatót használni. Ez egy rövid (legfeljebb 3 oldalas) dokumentum, amelyet a megbeszélés elején mindenki elolvas. Fontos, hogy ezt ne adjuk ki az értekezlet előtt, mert szinte senki sem fogja elolvasni.

A tanításhoz és képzéshez az interaktív élmények létrehozása a célravezető. Ez munkafüzeteket, csoportos gyakorlatokat és különösen jegyzetelést jelent, de mindig ceruzával vagy tollal, és soha nem számítógéppel. A papíron történő jegyzetelés jelentősen javítja a memóriát, mivel az agy több részét is igénybe veszi, ami a PowerPoint-effektus fordítottja.

A szórakoztatáshoz vagy inspiráláshoz tartsunk beszédet. Ha a csoport túl nagy ahhoz, hogy részt vegyen az interaktív gyakorlatokban, akkor inkább TED Talk stílusú előadás működik jól. Ha van egy kép, amely döntő fontosságú a beszéd megértéséhez, azt jelenítsük meg, de soha mutassunk felsorolást. Olyat például a TED Talkban sohasem látni, és nyilván okkal.

Forrás

Tavaly a Google Drive-ról töltötték le a legtöbb rosszindulatú programot a felhőtárhelyek közül 3

Tavaly a Google Drive-ról töltötték le a legtöbb rosszindulatú programot a felhőtárhelyek közül

A Google átvette a Microsoft OneDrive-tól a rosszindulatú letöltések első helyét, mivel a támadók ingyenes fiókokat hoztak létre, rosszindulatú szoftvereket töltöttek fel és dokumentumokat osztottak meg gyanútlan felhasználókkal – írja a Netskope jelentése.

Minél jobban ki tudják használni a kiberbűnözők egy legitim szolgáltatás előnyeit, annál nagyobb az esélyük arra, hogy becsapják az embereket, és bedőljenek a csalásaiknak. Ezért használják ki a Google és a Microsoft népszerű szolgáltatásait rosszindulatú támadásokban. A Netskope biztonsági szolgáltató szerint a Google Drive volt 2021-ben az a felhőalapú adattárolási szolgáltatás, amellyel a legjobban visszaéltek a rosszindulatú programok letöltéséhez.

A Netskope “2022. januári felhő- és fenyegetettségi jelentésében” megjegyezte, hogy a felhőalapú tárolóalkalmazások 2021-ben még nagyobb mértékben nyertek teret. Az év során az elemzett ügyfelek 79 százaléka használt legalább egy felhőalapú tárolóalkalmazást, szemben a 2020-as 71 százalékkal. A használatban lévő felhőalapú tárolóalkalmazások száma is nőtt. Az 500-2000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek tavaly 39 különböző felhőtároló alkalmazást használtak, szemben az előző évi 35 alkalmazással.

A felhőalkalmazások ilyen gyorsan fokozódó használata természetesen izgatta a kiberbűnözőket, akik lelkesen visszaéltek ezekkel az alkalmazásokkal rosszindulatú programok telepítésére. Tavaly a rosszindulatú programok letöltésének 69 százaléka a felhőalapú tárolóalkalmazásokból indult, ami csak kis mértékben csökkent a 2020-as 72 százalékhoz képest. Ezek a szolgáltatások kész célpontok a kihasználásra, mivel a támadók könnyen létrehozhatnak ingyenes fiókokat, feltölthetik fertőző fájljaikat, majd megoszthatják a rosszindulatú dokumentumokat a potenciális áldozatokkal.

Az év során a Google Drive átvette a Microsoft OneDrive-tól a vezető helyet, mint a legtöbb rosszindulatú letöltést okozó felhőalapú tárolóalkalmazás, a letöltések 37 százalékával. A OneDrive a második helyre esett vissza a regisztrált rosszindulatú letöltések 20 százalékával. Az első öt helyezettet a SharePoint 9 százalékkal, az Amazon S3 6 százalékkal és a GitHub 3 százalékakal zárta.

A Google növekvő népszerűségén túl más okai is vannak annak, hogy a Google Drive a Netskope szerint tavaly megelőzte a többi szolgáltatást a rosszindulatú programok letöltése terén. 2020-ban az Emotet botnet a Boxot használta a legtöbb rosszindulatú Office-dokumentum eljuttatására. Mivel az Emotetet a globális bűnüldöző szervek 2021 elején lekapcsolták, ez a tevékenység az év nagy részében szunnyadt. A bűnözők úgy igyekeztek újraindítani tevékenységüket, hogy a Google Drive-ot használva igyekeztek rosszindulatú Office-dokumentumokat megosztani – számolt be a TechRepublic.

“A felhőalkalmazások növekvő népszerűsége a jelentésben leírt visszaélések három típusának adott teret: a támadók megpróbálnak hozzáférést szerezni az áldozat felhőalkalmazásaihoz, továbbá visszaélnek a felhőalkalmazásokkal rosszindulatú programok terjesztésére, végül a bennfentesek adatszivárgásra használják a felhőalkalmazásokat. A jelentés emlékeztetőül szolgál arra, hogy ugyanazokat az alkalmazásokat, amelyeket törvényes célokra használunk, megtámadják és visszaélnek velük. A felhőalkalmazások lezárása segíthet megakadályozni a támadók beszivárgását, míg a bejövő fenyegetések és a kimenő adatok szkennelése segíthet megakadályozni a rosszindulatú programok letöltését és az adatok kiszivárgását” – mondta Ray Canzanese, a Netskope Threat Labs fenyegetéskutatási igazgatója sajtóközleményében.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...