Novemberben szív- és érrendszeri betegségben haltak meg a legtöbben 31

Novemberben szív
Novemberben a szív- és érrendszeri megbetegedés volt a leggyakoribb halálok. Ez okozta a 7167 haláleset 36 százalékát. Az előző öt év átlagához képest ötödével magasabb volt az emiatt bekövetkezett halálesetek száma – tájékoztatott a Statisztikai Hivatal.

A második leggyakoribb halálok a COVID-19 volt, ez 1443 halálesetet okozott, a halálesetek mintegy ötödét. „A COVID-19 okozta halálesetek száma egy hónap alatt megháromszorozódott, novemberben minden ötödik halálesetet közvetlenül az új típusú koronavírus okozott. Most csaknem 200-zal többen haltak meg a betegségben, mint egy évvel ezelőtt, novemberben” – mondta Zuzana Podmanická, a Statisztikai Hivatal népességstatisztikai osztályának igazgatója.

A COVID-19 okozta halálesetek számának csaknem 90 százalékos emelkedését regisztrálták a statisztikusok az előző évhez képest a 15 és 64 év közöttiek körében.

„Míg tavaly novemberben az idősek (a 75 év felettiek – a TASR megjegyzése) tették ki a járvány áldozatainak nagy többségét, addig idén novemberben az idősek aránya kevesebb mint felére (48 százalék) csökkent” – magyarázta a hivatal. A régiókat tekintve Trencsén megyében okozta az összes haláleset legnagyobb részét (27 százalék) a koronavírus-járvány. „Nyitra és Nagyszombat megyében volt a legjobb a helyzet, ott hat halálesetből csak egyet okozott a vírusfertőzés, és mindkét megyében a harmadik helyre esett vissza a COVID-19 a leggyakoribb halálokok listáján” – közölték a statisztikusok.

A múlt hónapban a légzőszervi megbetegedések voltak a harmadik helyen a leggyakoribb halálokot tekintve, 1123 ember halálát okozta ez a betegség, az összes haláleset közel 16 százalékát. „Ennek a halálozási oknak az előfordulása emelkedett a legdinamikusabban az összes halálozási ok közül, az előző öt évhez képest hatalmas volt az ugrás ebből a szempontból – az idei novemberi halálozási adat négyszerese” – mutatott rá a hivatal.

A negyedik helyen a daganatos megbetegedések állnak, amelyek – szeptember és október kivételével – 2021 eleje óta az ötéves átlagnál kevesebb halálesetet okoztak. „Több mint 1000 ember (az összes haláleset 14 százaléka) halt meg ebben a betegségben. A rákos megbetegedések novemberben csaknem 11 százalékkal kevesebb ember halálát okozták, mint a korábbi évek azonos időszakában” – közölte a Statisztikai Hivatal, hozzátéve, hogy ez a megállapítás minden korcsoportra vonatkozik.

(tasr/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály 20

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály
Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.

Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.

Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.

Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.

A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.

Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.

Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.

„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.

A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.

A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.

Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.

A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.

Forrás

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás 7

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás

A Cargo Slovakia Vasúttársaságnál (ZSSK CARGO) tavaly év végén lezárultak a tömeges elbocsátások. A munkaerő-állomány optimalizálása az eredeti elképzelések szerint 442 alkalmazottat érintett volna, ezzel szemben végül 284 dolgozó munkaviszonyát szüntették meg.

„A tervezett optimalizálás átértékelésére a teljesítmény alakulásával és ebből adódóan főleg az üzemeltetésben dolgozók nélkülözhetetlenségével összefüggésben került sor“ – közölte a SITA hírügynökségnek nyilatkozva az állami teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója, Roman Gono.

Az előző két évben a vasúttársaság összesen több mint ezer dolgozójától vált meg. Az idei év elején számuk elérte a 4283-at, a 2020-as esztendő végéhez képest 470-nel csökkent, a 2019-es év végéhez képest pedig 1088-cal.

2020 és 2019 között több mint 600 dolgozóval csökkent a Cargo alkalmazotti létszáma. A  létszám csökkentése és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek igényeihez való igazítása részét képezte a Cargo fellendítése megkezdett folyamatának.

Guno lényegében elégedett az elmúlt évi eredményekkel. „A szállított mennyiség és az elért nyereség évközi növekedése mellett pozitívan értékelhetjük a megkezdett élénkítő folyamatot is. Ennek keretén belül sikerült megvalósítani az egyik legfontosabb feltételt, az alkalmazotti létszám csökkentését és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek elvárásaihoz való igazítását“ – tájékoztatott a teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója.

„Az alkalmazotti létszám észszerűsítése megmutatkozott a személyi költségek jelentős csökkenésében és a munka produktivitásának növekedésében“ – tette hozzá Gono.

A 2022-es évre szóló kollektív szerződés szerint a társaság az áprilisi munkabérrel együtt minden alkalmazottjának egyszeri jutalmat fizet, október elsejétől pedig megemeli az alapbéreket.

A munkáltató figyelembe vette azt is, mely szakmák nélkülözhetetlenek a társaság számára. Jelentősebb béremelésre számíthatnak az üzemeltetési pozíciókban lévő alkalmazottak, így a mozdonyvezetők, a diszpécserek, a tehervonatok főnökei, valamint a kocsimesterek és tolatómunkások. Ezek az alkalmazottak áprilisban egyszeri 400 eurós jutalomban részesülnek és 110 eurós béremelésre számíthatnak.

(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...