Mi áll a kazah válság hátterében? 40

A nyomorultak, a nemzet feje és az összeesküvők: mi áll a kazah válság hátterében?
Január eleje óta tartanak a zavargások Kazahsztánban, ami a hírek szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az LPG gáz üzemanyag lakossági ára egyik napról a másikra a duplájára emelkedett. Az LPG gáz főleg az ország nyugati részén nagyon elterjedt üzemagyag. A Kazahsztánra jellemző hatalmas szociális egyenlőtlenségek miatt a hirtelen áremelkedés komoly társadalmi feszültségeket hozott a felszínre. Ahogy korábban megírtuk, az országszerte fellángoló tömegtüntetések elsöpörték a kazah kormányt, és az államfőt, Kaszim-Zsomart Tokajevet arra késztették, hogy az ország korábbi elnökét Nurszultán Nazabajevet visszahívja a Nemzetbiztonsági Tanács éléről, amely az ország egyik legnagyobb hatalommal bíró testülete.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel is kitűnő kapcsolatot ápoló Nurszultán Nazarbajev személye a zavargások szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. A most 81 éves korábbi elnök annak ellenére, hogy 2019 márciusában formálisan lemondott az elnöki tisztségről, befolyása az ország vezetésében a jelek szerint töretlenül megmaradt. Nazarbajev a lemondását követően még két évig meg tudta őrizni pártelnöki tisztségét, és továbbra is ő vezette a kazah parlament mellett működő befolyásos tanácsadó-testület, a Kazah Népek Gyűlését. Emellett tagja lett az ország Alkotmányozó Tanácsának is, amely gyakorlatilag az ország alkotmánybíróságaként működik.

Csütörtöki hír, hogy Tokajev elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) államfőinek segítségét kérte – mint fogalmazott – az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A TASZSZ orosz hírügynökség szintén csütörtökön számolt be arról, hogy – az Orbánnal ugyancsak baráti kapcsolatot ápoló – szerb elnök, Aleksandar Vucic délelőtt újságíróknak azt mondta:

külföldi hírszerző szolgálatok állnak a Kazahsztánban zajló tömeges zavargások mögött, amelyek több száz vagy több ezer halálos áldozatot követelnek.

Csütörtökön délután az MTI szintén az orosz állami hírügynökségre hivatkozva írta meg, hogy az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását.

Ami a zavargások pusztító erejét illeti: a Meduza független orosz hírportál írta meg a kazah állami tévécsatornára hivatkozva, hogy az egészségügyi minisztérium adatai szerint országszerte több mint ezren sérültek meg a tüntetések során. A hírek szerint csütörtök délig legalább négyszáz ember került kórházba, közülük hatvankét sérült intenzív kórházi ellátást igényelt.

A kazahsztáni események okairól, hátteréről és lehetséges következményeiről Sz. Bíró Zoltán történészt, a posztszovjet térség szakértőjét kérdeztük, aki a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban három fő szempontot említett. Szerinte felfoghatatlan, miért történhetett meg egy nagyon sokak által használt termék, az LPG gáz árának megduplázása. Úgy vélte, bizonyos értelemben ez már önmagában provokatív lépés volt, és bölcsebb lett volna, ha az amúgy talán szükséges lakossági áremelést két-három lépcsőben teszik meg.

A zavargások azért sem érhették váratlanul az ország vezetését, mert nem egészen egy évtizeddel ezelőtt a mostanihoz hasonló konfliktusra már sor került Nyugat-Kazahsztánban, aminek a vége az lett, hogy a tömegbe lövettek. Elégedetlenségre tehát korábban is volt példa, és a tiltakozások nagyon erőszakos letörésére is.

A tüntetések során kiégett autók roncsai Almati egyik parkolójában 2022. január 6-án. Sz. Bíró Zoltán úgy látja, a zavargások hátterében korántsem önmagában a gáz árának emelkedése áll, hanem részben a sokakat érintő rendkívüli szegénység, az országra jellemző nagyon jelentős vagyoni és jövedelmi különbségek, miközben Kazahsztán szénhidrogén-vagyonának köszönhetően kifejezetten gazdag állam. Ez a gazdagság azonban kevesekhez jut el.

A kazahok közül sokan nem alaptalanul gondolják azt, hogy Nurszultán Nazarbajev és családja a petrodollárok jelentős részét magánosítja, miközben széles tömegek elképesztően szegény és méltatlan körülmények között élnek.

Tavaly év elején a Szabad Európa írt terjedelmes cikket Nazarbajev családjának elképesztő vagyonáról. A cikk szerint Nazarbajev családtagjai az egész világon tisztességesen bevásároltak maguknak. Az elmúlt két évtizedben a Nazarbajev-család több százmillió dollár értékben vett ingatlanokat Európa és az Egyesült Államok felkapott részein, köztük tóparti luxusvillákat, New York-i felhőkarcolók lakásait, London felkapott külvárosában házakat, és a spanyol Costa Brava vizeire néző értékes apartmanokat is. Mindeközben a vagyoni különbségek Kazahsztánban mind regionális mind össztársadalmi szinten elképesztően nagyok. Ez azzal együtt van így, hogy Kazahsztán közel sem szegény ország. Miközben a globális energiakonjunktúra az egekbe emeli a kőolaj és a földgáz árát, a szénhidrogénekben rendkívül gazdag állam lakosai ennek nem lehetnek haszonélvezői, csak a hatalom közelében levők.

Sz. Bíró Zoltán szerint a szociális vonatkozások mellett a zavargások politikai okokra is visszavezethetők. Nazarbajev elnök 2019-ben úgy távozott, hogy közben nagyon is a hatalom közelében maradt. Ráadásul a cikkünk elején említett két fontos politikai tisztség bezsebelésén túl, évekkel az elnök távozásának bejelentése előtt létrehoztak egy különös jogintézményt is. Ez az Elbaszi előnévvel ruházta fel az államfőt, ami kazah nyelven annyit tesz:

a nép feje.

Ennek jelentősége, hogy gyakorlatilag érinthetetlenné és felelősségre vonhatatlanná tette a távozó elnököt. A hasonló lépések ugyan nem idegenek a korrupt autoriter vezetőktől, ám a jelek szerint a kazah lakosságnál most telhetett be a pohár.

A harmadik szempont már inkább a kémfilmek és a posztmodern politikai kommunikáció világát érintik. A szerb elnök és az orosz külügy csütörtöki, nyugati titkosszolgálatokat emlegető nyilatkozata a hivatalos nyilvánosságba emelte azt az elképzelést, mely szerint a kazah zavargások mögött nyugati, mindenekelőtt az amerikai titkosszolgálatok állhatnak. Ugyanezt állítja Tokajev elnök is, anélkül, hogy erre vonatkozó bármilyen bizonyítékkal szolgált volna.

Erre a „legendára” nyilvánvalóan azért van szükség, mert így lehet hivatkozási alapot találni arra, hogy miért kell és lehet behívni a posztszovjet térség katonai szervezetét.

Az orosz védelmi minisztérium által 2022. január 6-án közzétett felvételén katonái páncélozott járművek mennek a Cskalovszkij repülőtérre, mielőtt Kazahsztánba repülnének. A kazah elnöknek az a szerda este elhangzott nyilatkozata, amellyel a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez fordult segítségért, egészen más megvilágításba helyezi a napok óta tartó zavargásokat. A szakértő szerint nehéz lenne ugyan bizonyítani, de egyáltalán nem kizárható lehetőség, hogy az orosz katonai beavatkozás előre kitervelt forgatókönyv része lett volna, mégpedig egy olyan forgatókönyvé, amit Moszkvában írtak.

– Vagyis az, amire kezdetben gondolni lehetett, hogy tudniillik spontán tiltakozás bontakozott ki, aminek hátterében szociális és politikai okok állnak, könnyen lehet, hogy merő szemfényvesztés volt,

és csak azt a célt szolgálta, hogy be lehessen hívni az országba a Moszkva által irányított katonai szervezet katonáit.

– fogalmazott a 24.hu kérdésére Sz. Bíró Zoltán, majd hozzátette: hogy ez a feltételezés mennyire megalapozott, azt a következő hetek és hónapok eseményei fogják vagy megerősíteni, vagy elvetni. Nyitott kérdés azonban, hogy ha ez a keretezés a valóságot tükrözi, akkor mindezt Moszkva előzetesen egyeztette-e Tokajevvel és környezetével, vagy sem.

Lehet, hogy az elnök inkább „hasznos idiótaként” szolgált az orosz beavatkozás megalapozására. Azaz olyan súlyos zavargásokat sikerült kiprovokálnia – csak azért, hogy megszabadulhasson Nazarbajevtől –, amit egy ponton túl már nem tudott ellenőrzése alatt tartani. És ezért kellett külső segítségért folyamodnia. Mindez azonban egyelőre nem világos, csupán feltételezés.

Mindenesetre az év elején elrendelt drasztikus áremelés is más jelentést nyert azok után, hogy a kazah elnök külső katonai segítségért folyamodott.

Tüntetők összecsapnak a rendőrökkel az üzemanyagárak emelése ellen országszerte zajló tiltakozásokon a kazahsztáni Aktobeban. Sz. Bíró azt mondta, könnyen lehet, hogy Tokajev számára megéri Kazahsztán szuverenitásának csorbulása, annak érdekében, hogy ő lehessen az egyedüli vezetője az országnak, és végre megszűnjön az addigi „kettős hatalom”. De az is lehetséges, hogy az oroszok egyszerűen kihasználták Tokajev óvatlanságát, vagy esetleges naivitását, és most élnek is a lehetőséggel. A szakértő érdekesnek nevezte, hogy Kirgizisztánban, amely szintén a posztszovjet katonai szövetség tagja, a parlament egyelőre nem szavazta meg katonai erő bevetését, de lehet, hogy ez merőben technikai probléma, és egy újabb kísérletkor már meglesz a szükséges szavazatszám.

Az MTI szerint Tádzsikisztánban a külügyminisztérium csütörtökön közölte: kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak a katonai szövetség keretében. A kirgiz külügyminisztérium csütörtök délutánig annyit közölt, hogy megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését, akik vissza akarnak térni hazájukba. Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szerintük terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, hozzátéve, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani. A KBSZSZ-t hat volt szovjet tagköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.

A kazahsztáni válságban jó eséllyel a Türk Tanácsnak is állást kell majd foglalnia. Ennek a szövetségnek Magyarország is tagja, ezért rákérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy osztják-e a szerb és orosz álláspontot a nyugati beavatkozásról. Megkérdeztük azt is, milyen álláspontot fog képviselni a magyar külügy a Türk Tanácsban, amikor Kazahsztán ügye előkerül. Ha válaszolnak kérdéseinkre, azt is megírjuk majd.

Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-on közölte, „Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket”. A fideszes politikus beszámolt arról is, hogy felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával és jelezték, hogy külügyminiszteri szintű, rendkívüli videokonferenciára van szükség ami várhatóan kedden lesz.

Külképviseleteink folyamatosan kapcsolatban vannak az országban tartózkodó magyarokkal, jelenleg nem tudunk bajba került állampolgárról.

Forrás

ElőzőKövetkező

Sorozatos, nevetséges hazugságokkal próbál magyarázkodni a baloldali milliárdos, Bige László 3

Sorozatos, nevetséges hazugságokkal próbál magyarázkodni a baloldali milliárdos, Bige László

Azért indultak ellene büntetőeljárások, mert a baloldalt támogatja a közelgő parlamenti választáson – erre célozgatott Bige László, a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt finanszírozó vörösbáró egy közelmúltbeli interjúban. A vagyonára részben erkölcsileg elítélendő módon, részben bűncselekmények által szert tevő Bige ritka nagyot hazudott, hiszen azután állt ki nyilvánosan a baloldal mellett, hogy a büntetőügyei elindultak. A milliárdos ugyanis a baloldaltól reméli, hogy megússza majd a felelősségre vonást. Mint ismert, Bige László köztörvényes bűncselekményeket követett el, korábban házi őrizetben is volt, amelynek során nyomkövetőt kellett viselnie.

“Van elég feladatom, nem a családi dolgok kötik le az időmet. Egy csomó gyalázatos feladatom. Méltatlan emberek, méltatlan feladatokat adnak. 63 éves vénember vagyok, büntetlen előéletű, a világ egyetlen bíróságán sem büntettek meg. Legfeljebb gyorshajtásért vagy tilos parkolásért” – így siránkozott a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal finanszírozója, Bige László, aki a közel egyórás, amúgy rendkívül közhelyes propagandainterjúban végig áldozati pózban próbálta mutatni magát.

“Nincs ebben semmi érdekes”

Amikor Juszt László, az ismert baloldali televíziós, aki végig hízelgett Bigének, megkérdezte tőle, hogy mégis miért került a vádlottak padjára, a baloldali milliárdos megpróbált ironizálni, azt állítva, hogy mert “elloptuk a saját pénztárcánkat”. Bige az adás első másodpercétől kezdve feltűnően feszült volt. Nem csoda, hiszen állításával ellentétben nem azzal vádolják, hogy saját magát károsította meg, hanem azzal, hogy a magyar gazdákat. Cégei kartelleztek, ezzel 36 milliárd forintos kárt okozva a kistermelőknek.

Bige híres arról, hogy szeret kérkedni a gazdagságával, ez most is így volt. Azt állította az első ügye kapcsán, hogy az őt feljelentő személyt valaki, vagy valakik 100-150 millió forinttal lefizették, a műsorvezető ezt “szép pénznek” nevezte, amire az üzletember nevetve azt mondta, hogy “igen, ez már szabad szemmel is látható”.

Bige az adás során végig hazudozott, egy pillanatig sem próbált szembenézni a valósággal, Juszt László pedig természetesen hagyta neki, egyetlen valódi kérdést sem próbált feltenni.

Azzal igyekezett védekezni, hogy egyes hatóságok bármikor bíróság elé tudják állítani, majd összefüggéstelenül hozzátette, arra megy ki a játék, hogy megszerezzék a vagyonát, a gyárait.

Abban sem mondott igazat a magát műtrágyakirálynak neveztető milliárdos, hogy 2010 előtt nem kapott egyetlen forint állami támogatást sem az államtól. Ahogy az Origo többször is beszámolt róla, Bige olyannyira beférkőzött a baloldali kormányzat legfelsőbb köreibe, hogy az IMF-hitel felvétele után vállalkozása több mint tízmilliárd forintnyi hitelt kapott a Gyurcsány-kormánytól. Abban az időszakban, amikor a brutális kormányzati megszorítások következtében a magyar emberek túlnyomó többségének csökkent a fizetése, sokan pedig utcára kerültek.

“Ha csak azt nem vesszük ide, amit most írogatnak ezek a bohócok, hogy kaptunk hitelt” – tette hozzá ingerülten, majd azt hazudta, hogy “nagyon szigorú” feltételekkel kaptak csak hitelt. Ez konkrétan nem igaz, hiszen az akkori baloldali kormány semmilyen feltételt nem szabott annak felhasználásáról, sőt cégének még kezességet sem kellett adnia a pénzért cserébe.

Rettenetesen nagy hazugságok

Második büntetőügye kapcsán szintén szánalmasan védekezett, szerinte az ügyészség olyan dolgot kér rajta számon, mintha egy disznóvágáson afelől érdeklődnének, hol van a levágott sertés vére (a szellemesnek szánt hasonlat meglehetősen suta, egy igazi disznóvágáson ugyanis a vért is felhasználják).

Bige kitért a 11 milliárd forintos GVH-bírságra is, amit “nem létező ügynek” nevezett. “A Holdból jött, a nem létező Holdból jött ” – jelentette ki zavarosan. Mint ismert, tavaly októberben a Gazdasági Versenyhivatal a teljes hazai műtrágyapiacot érintő összejátszást, kartellt tárt fel, amely a 2009 és 2016 nyara közötti időszakra vonatkozott. 2017 őszén indult a versenyfelügyeleti vizsgálat 11 társaság ellen. Közülük végül nyolc kapott bírságot, amely együtt rekordösszegre, 14,1 milliárd forintra rúgott. A hivatal leginkább hat, Bige érdekeltségébe tartozó vállalatot talált vétkesnek, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt.

Bige azóta sem fizette ki a bírságot, és Juszt László internetes műsorában nemes egyszerűséggel “mesének” nevezte a történteket. Kérdés, hogy mit gondolnak erről azok a gazdák, akiket a gátlástalan manőverrel megkárosított.

A beszélgetés végén a milliárdos arról beszélt, hogy az ellene indított eljárásokat felülről irányítják. “Valaki megengedi ezt” – jelentette ki mindenféle konkrétumok nélkül az oligarcha, hozzátéve, hogy valaki utasította a belügyminisztert, amikor 300 rendőr kiszállt az egyik gyárához. Ezzel arra célzott Bige, hogy azért indultak ellene a büntetőügyek, mert kiállt a baloldal mellett. Csakhogy ez konkrétan nem igaz, ugyanis

a gátlástalan milliárdos csak az eljárások megindulása után kezdte pénzelni Márki-Zayt, éppen azért, mert tőle és Gyurcsánytól reméli, hogy elkerüli a felelősségre vonást. Sőt, az eljárás megkezdése utáni első interjújában még "ajánlatot" is megpróbált tenni a miniszterelnöknek, nem fogja pénzelni a baloldalt, ha futni hagyják. Természetesen az ajánlattal senki nem foglalkozott.

Úgy néz ki, Bige annyira fél a felelősségre vonástól, hogy a legdurvább hazugságoktól sem riad vissza.

Milyen büntetőügyek indultak Bige ellen?

Tavaly októberben kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen. A vád szerint kétmilliárd forinttal károsították meg egy vállalkozó cégét, miközben a vezető több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott. Az ügyészség korábban

bűnügyi felügyeletet rendelt el az ügyben, így Bigének hónapokon keresztül nyomkövetőt kellett viselnie, és csak engedéllyel hagyhatta el a házát.

A hatóságok álláspontja az, hogy a műtrágyakirály cégcsoportjának két alvállalata játszott össze a bűncselekményben, a növénytermesztéshez használt termékeket gyártó és az azt értékesítő cég.

A termelés során rendszeresen keletkezett olyan áru, amely nem felelt meg a gyártói előírásoknak, de a növénytermesztés más területén még fel lehetett azokat használni. Ezeket Bige utasítására leértékelték, de annyira, hogy az még az önköltségi árat sem érte el. Ezeket aztán a vállalkozó által kijelölt cégek vették meg, amelyek ugyanakkor úgy adták el azokat a végfelhasználóknak magasabb összegért, mintha nem lennének termékhibásak.

A kijelölt cégek vezetői az így befolyt „nyereségből” 2011 és 2016 között jelentős összeget, összesen 764 millió forintot osztottak vissza Bigének.
Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért Bigére, és azt indítványozta, hogy az eljárást egyesítsék a Nyíregyházi Törvényszéken a vállalkozóval szemben már folyamatban lévő – szintén vesztegetés miatt indult – büntetőperrel, amelyben a vád szerint műtrágyaeladás manipulálásával 135 milliót keresett a vállalkozó törvénytelenül.

A baloldalt pénzeli

Ahogy a fentiekből kitűnhet, meglehetősen nehéz helyzetbe került a vörösbáró, aki úgy akarja elkerülni a felelősségre vonást, hogy anyagilag támogatja a baloldalt, egész pontosan Gyurcsány Ferenc jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Eddig legalább hatvanötmillió forinttal támogatta a baloldal kampányát. Ez onnan derült ki, hogy Márki-Zay elárulta: Bige László egy ötmillió forintos számláját már kifizette. Szerinte ez a módszer teljesen legális.

Ahogy az Origo is beszámolt róla, tavaly decemberben Márki-Zay és Bige luxusétteremben, félmillió forintos bor mellett egyeztetett, a számlát vélhetően az üzletember finanszírozta.

Forrás

Titkosügynöknek adta ki magát, aztán 26 milliót csalt ki az áldozataitól 2

Titkosügynöknek adta ki magát, aztán 26 milliót csalt ki az áldozataitól

Jogerősen négy év börtönre ítélte a bíróság azt a férfit, aki magas beosztású titkosügynöknek adta ki magát. Így férkőzött áldozatai bizalmába, aztán több mint 26 millió forintot csalt ki tőlük. Az áldozatai között van a saját fia is.

A férfi különböző valótlan okokra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki emberektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva gazdag emberek közelébe férkőzött.

Minden esetben magas rangú titkosügynöknek, volt, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség vezetőjének – adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy

az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt.

Az egyik gyanútlan férfit magával vitte egy általa irányított fedett akcióba, hogy ezzel győzze meg. Ez persze hazugság volt.

Volt olyan, aki többször is nagyobb összeget adott neki kölcsön, amit azonban soha nem adott meg.

Hat embertől, összesen 26 millió forintot csalt ki.

A saját fiától is többször kért kölcsön. Amikor a fiú már nem adott neki, telefonon kezdte zaklatni: százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás miatt magánindítványt terjesztett elő.

A csaló lakásában az elfogása után engedély nélkül tartott fegyvert és lőszert találtak.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...