„Megjelenítette szeretetét” – Dávid Zsuzsanna Esterházy Jánosról 3

„Megjelenítette szeretetét” – Dávid Zsuzsanna Esterházy Jánosról

Dávid Zsuzsanna festőművésszel, tanárral készített interjút a Magyar Kurír. A szerző erkölcsteológiai témájú szakdolgozata Gróf Esterházy János, a szeretet politikusa címmel a Jel Kiadó gondozásában jelent. A festőművész munkáiból tavaly június 16-án nyílt tárlat az Isten szolgája Esterházy János-emlékév alkalmából. Szemlénk.

Fiatal tanárnőként, festőművészként mi az, ami megragadta Esterházy János személyében?

A mártír sorsú politikus életét megismerve ugyanazt éreztem, mint oly sokan, akik foglalkoznak vele: lelkesedést, meghatottságot, a hitem megerősödését. Meggyőződésemmé vált, hogy mindezt tovább kell adnom. Esterházy személye mellett nem mehet el az ember közömbösen. A felvidéki Alsóbodokon Paulisz Boldizsár kezdeményezésére zarándokközpontot neveztek el Esterházy Jánosról, és felépült a Szent Kereszt felmagasztalása kápolna. Még az építkezés közben több mesterrel együtt utaztam Alsóbodokra. Nemzeti összefogás eredményeképpen mindenfelől érkeztek festők, segíthettünk a kápolna és a zarándokközpont festésében, művészeti díszítésében. Így ismertük meg mélyebben Esterházy János örökségét.

Már korábban is olvastam Molnár Imre történész Esterházyról szóló könyvét, Alsóbodokon aztán személyesen is megismerkedtem a szerzővel. Az ő hihetetlen szorgalmának és kutatómunkájának köszönhetően Esterházy alakjában egy valódi, hús-vér ember képe rajzolódott ki előttem, egy igazi Krisztus-követő.

Itt most az 1945-től 1957 márciusáig, a haláláig terjedő időszakra gondolok. A rokonai, rabtársai visszaemlékezéseiből egyértelműen kiderül, hogy

Esterházy János szent ember volt, óriási hatást tett a körülötte élőkre, kisugárzásával a szív megtérésére hívta őket.

Paulisz Boldizsárra visszatérve: iskolaalapító is volt, így személyében hitelesen mutatkozik meg Reményik Sándor felhívása: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” Az is kiderült, hogy a kápolna építésével Esterházy János végakaratát teljesítette, aki a szülőföldjében szeretett volna nyugodni. 2017-ben megtörtént ez a csoda. Küldetésének nagyon nagy lelki kisugárzása van, ami korunkhoz szól.

Kettős kiállítás megnyitó a budapesti Lengyel Házban

Mi ez a küldetés?

Nehéz erre válaszolni, mert nagyon sokrétű, mindig új és új üzenetei vannak. A róla készült, Triptichon – Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilmben a Gulagon vele együtt raboskodó, Vas megyéből származó, akkor tizenkilenc éves Hetényi József még idősen is meghatottan mesél arról, hogy az Esterházy Jánossal való megismerkedése döntő hatással volt rá egész későbbi életében. Ahogyan Esterházy a magyarságot és keresztényként a felebarátját szerette, az követendő példaként állt előtte. Hetényi József még szinte kamasz volt, amikor elhurcolta őt a hatalom a történelem egyik legkegyetlenebb időszakában. Ártatlansága ellenére súlyos büntetéseket szenvedett el, idősként mégis úgy emlékszik vissza: az Esterházy Jánossal folytatott beszélgetései során új reményt kapott az életre. A magyarok szenvedő Krisztusának nevezi őt. Esterházy valóban Krisztus tanúja tudott lenni még egy ennyire kegyetlen és szörnyű időszakban is.

Képes volt megjeleníteni Krisztus szeretetét, ami mindenhová elviszi a reményt és a fényt. Esterházy János által a keresztre kell tekintenünk, és meglátnunk benne a kegyelem forrását.

(…)

Korabeli dokumentumok szerint a börtönben Esterházyt a rabtársai élő tabernákulumnak, két lábon járó szentségtartónak nevezték.

Igen. Rengeteg pap és szerzetes is raboskodott vele, s az, hogy tudott nekik segíteni, ugyancsak lényeges üzenet a mának, amikor egyre kevesebb a papi hivatás, és járvány sújtja a világot. A börtönökben titokban bemutatott szentmisék alkalmával sok rab összefogására volt szükség, akik vállalták a kockázatot. Rendszeres volt a motozás és a cellák átvizsgálása.

A papok ezért Esterházy Jánosra bízták a megszentelt kenyeret, aki féltő szeretettel őrizte, és segített eljuttatni rabtársaihoz. A budapesti eucharisztikus kongresszus idején, a pesti utcákon nagy élmény volt a felismerés, hogy Jézus ma is köztünk jár.

(…)

Esterházy János személyéhez kapcsolódik a szintén Nógrád megyei Buják község római katolikus templomának felújítása is.

Igen, a munkálatok több mint tíz év után a közelmúltban értek véget. Az utolsó fázisban a templom szentélyében a Bárány imádásának jelenetét festette fel a falra Lencsés Zsolt freskófestő. Néhányan, köztük én is, segítettünk neki. A templomot az Esterházy család építtette, uradalmi templomként. Ennek az emlékét őrzi a település és az egyházközség. A család nyitraújlaki kastélyának kápolnájában szintén látható ez a Jelenések könyvéből való jelenet, melyben a vértanúk is megjelennek. A bujáki templom szentélyében a Bárány jobb és bal oldalán a mai kor szentjeinek arcvonásait idéztük fel. Az egyik oldalon Isten szolgája Esterházy János, a másikon Paulisz Boldizsár látható. De megjelenik a freskón Boldog Brenner János, Lénár Károly atya és Boldog Hopkó Bazil (Vasil’ Hopko) görögkatolikus püspök is, aki 1957 márciusában, a mírovi börtönben ott volt Esterházy János halálos ágyánál, feladta neki az utolsó kenetet, és ellátta szentségekkel.

A teljes interjú a Magyar Kurír online felületén érhető el. 

(Magyar Kurír/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály 20

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály
Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.

Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.

Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.

Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.

A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.

Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.

Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.

„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.

A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.

A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.

Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.

A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.

Forrás

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás 7

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás

A Cargo Slovakia Vasúttársaságnál (ZSSK CARGO) tavaly év végén lezárultak a tömeges elbocsátások. A munkaerő-állomány optimalizálása az eredeti elképzelések szerint 442 alkalmazottat érintett volna, ezzel szemben végül 284 dolgozó munkaviszonyát szüntették meg.

„A tervezett optimalizálás átértékelésére a teljesítmény alakulásával és ebből adódóan főleg az üzemeltetésben dolgozók nélkülözhetetlenségével összefüggésben került sor“ – közölte a SITA hírügynökségnek nyilatkozva az állami teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója, Roman Gono.

Az előző két évben a vasúttársaság összesen több mint ezer dolgozójától vált meg. Az idei év elején számuk elérte a 4283-at, a 2020-as esztendő végéhez képest 470-nel csökkent, a 2019-es év végéhez képest pedig 1088-cal.

2020 és 2019 között több mint 600 dolgozóval csökkent a Cargo alkalmazotti létszáma. A  létszám csökkentése és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek igényeihez való igazítása részét képezte a Cargo fellendítése megkezdett folyamatának.

Guno lényegében elégedett az elmúlt évi eredményekkel. „A szállított mennyiség és az elért nyereség évközi növekedése mellett pozitívan értékelhetjük a megkezdett élénkítő folyamatot is. Ennek keretén belül sikerült megvalósítani az egyik legfontosabb feltételt, az alkalmazotti létszám csökkentését és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek elvárásaihoz való igazítását“ – tájékoztatott a teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója.

„Az alkalmazotti létszám észszerűsítése megmutatkozott a személyi költségek jelentős csökkenésében és a munka produktivitásának növekedésében“ – tette hozzá Gono.

A 2022-es évre szóló kollektív szerződés szerint a társaság az áprilisi munkabérrel együtt minden alkalmazottjának egyszeri jutalmat fizet, október elsejétől pedig megemeli az alapbéreket.

A munkáltató figyelembe vette azt is, mely szakmák nélkülözhetetlenek a társaság számára. Jelentősebb béremelésre számíthatnak az üzemeltetési pozíciókban lévő alkalmazottak, így a mozdonyvezetők, a diszpécserek, a tehervonatok főnökei, valamint a kocsimesterek és tolatómunkások. Ezek az alkalmazottak áprilisban egyszeri 400 eurós jutalomban részesülnek és 110 eurós béremelésre számíthatnak.

(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...