Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét 28

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

„Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január elseje/másodika éjszakáján egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni, 36 éve az elsőt hazánkból” – idézte fel Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa a csillagaszat.hu hírportálon hétfőn megjelent cikkében.

Mint írta, rögtön a harmadik átvizsgált képhármason feltűnt egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó.

„Ez lett a 2022 AC jelű égitest, amely december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk, és a felfedezés idején már távolodóban volt” – tette hozzá.

A kutató beszámolója szerint hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb földsúroló kisbolygó is. Erről a 70 méter átmérőjű égitestről később lengyel csillagászok kiderítették, hogy mindössze 3 perc alatt fordul meg a tengelye körül, ami még ezeknél az apró szikláknál is rendkívül gyorsnak számít – tette hozzá a csillagász.

„Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül” – írta Sárneczky Krisztián, aki az elmúlt években több száz különböző objektumot, köztük számos földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével. „Annyira váratlan volt a ködös megjelenés, hogy elsőre azt gondoltam, a Schmidt-féle optikai rendszerben előforduló, ködös megjelenésű tükröződés (szakszóval Klingon-űrhajó) járatja a bolondját velem, vagy esetleg a kép sarkaiban apró defókuszáltság miatt elmosódott a kép. Ám a sebtében, digitálisan összeadott felvételeken más volt a ködösség szerkezete és mozgása, mint ezekben a téves esetekben lenne” – emlékezett vissza.

A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését. Mint írta, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

Beszámolója szerint hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az égitest, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot. A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a földközeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához.

„Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt” – jegyezte meg a kutató, aki írt arról is, hogy az üstökös maximális fényessége 50 ezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen. A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

„Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehetem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 jelű üstökösét” – írta a csillagász.

Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942–1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

(MTI)

Forrás

ElőzőKövetkező

Nem Alaptörvény-sértő a „dudálós tüntetők” elítélése 5

Nem Alaptörvény-sértő a „dudálós tüntetők” elítélése

Az Alkotmánybíróság elutasított három panaszt a 2020. április-májusi autós megmozdulásokkal kapcsolatban. Az Ab többsége szerint a bíróság nem korlátozta az érintettek alkotmányos alapjogait, amikor a KRESZ megsértésének minősítette az „indokolatlan” dudálást.

Negyvenkilenc embert jelentettek fel a második dudálós tüntetés miatt 2020 májusában, amikor a kormány járványkezelésével elégedetlenek Hadházy Ákos és Szél Bernadett vezetésével a gyülekezési tilalom idején autójukból ki nem szállva, hangjelzéssel demonstráltak.

Az Ab-határozatban meg nem nevezett panaszosok közül kettőt a bíróság – a rendőrség által kiszabott összeget csökkentve – pénzbírsággal sújtott a gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, a harmadikat figyelmeztetésben részesítette. Ők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alapvető jogaikat, véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukat sértették meg, pedig ők „a társadalomra és mások egészségére veszélytelen” módon léptek fel.

Hadházyt csak megállították, Szélt fel is jelentették a rendőrök a dudálós tüntetésenSzél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint ilyen helyzetben is alkotmányos alapjoga véleményt nyilvánítani, érdekes bírósági tárgyalásra számít.

A panaszokat elutasító Ab-határozatok indoklása hosszasan fejtegeti az alapjogok védelmét: „fogalmilag a gyülekezési jog oltalma alá tartozik minden olyan csoportos kommunikáció, amelynek célja valamilyen álláspont megjelenítése egy közéleti témában”, továbbá „a járványveszély miatt alkotmányosan előírható a társadalmi interakció minimalizálása és ezért időlegesen a gyülekezési jog általános korlátozása is elfogadható lehet, a jogalkotónak és jogalkalmazónak azonban ilyen helyzetben is lehetővé kell tenni a közéleti vélemény kifejezésre juttatásának a lehetőségét.”

Végül a bírák többsége mégis arra a következtetésre jutott, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Tehát az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”

Schanda Balázs – akihez az egyik határozat esetében Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott – így fogalmazott a leszavazott véleményében: „A dudálás a politikai vélemény kifejezésének egy lehetséges módja, a ’politikai dudálást’ pedig épp, hogy jobban kell védeni, mint az öncélú dudálásokat. Ehelyett a társadalmi valóság az, hogy a hangjelzés tiltott használata jellemzően a látencia körében marad, az autósoknak nem kell szankcióval számolniuk, ha dudálnak (sőt, egyes esetekben a dudálás népszokássá vált, például lakodalmas menetek esetében). Ezzel szemben a közlekedésrendészeti hatóságok a KRESZ teljes szigorával sújtottak le, amikor az indítványozó a dudálással a véleményét fejezte ki. Az alapjogbarát megoldás épp ennek a fordítottja lenne.”

Forrás

Felverték a termelői árakat: drágulással indul az év az élelmiszerpiacon 14

Felverték a termelői árakat: drágulással indul az év az élelmiszerpiacon

Drágult a nyerstej, a tejtermékek, a tojás és borsosabb áron kínálták a csirkemellet is a tavalyi év végén, valamint emelkedett a burgonya termelői ára az év első heteiben a Budapesti Nagybani Piacon az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint, amely alapján nőtt a paradicsom és a spanyol tölteni való paprika ára is. Míg a citrusfélék közül némileg mérséklődött a citrom ára, addig a narancsnál, a mandarinnál, a lime-nál jelentős drágulás volt tapasztalható 2022 első három hetében. Elképesztően magas volt január elején a gabona és ipari növények ára, amelyek a húsok és a sütőipari termékek drágulását vetítik előre.

Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 124,65 forint/kilogramm volt 2021 decemberében. A fehérjetartalom 0,01 százalékpontos romlása és a zsírtartalom 0,01 százalékpontos javulása, valamint az alapár 4 százalékos emelkedése mellett

a nyerstej átlagára 4 százalékkal nőtt 2021 decemberében a 2021. novemberihez képest, és 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A nyerstej felvásárlása 2021 decemberében az előző havi mennyiségnél 6 százalékkal, a 2020. decemberinél 2 százalékkal több volt. A nyerstej kiviteli ára 143,29 forint/kilogramm volt 2021 decemberében, az előző havihoz képest 1 százalékkal csökkent, míg az előző év azonos hónapjához viszonyítva 34 százalékkal emelkedett. A kiviteli ár 15 százalékkal meghaladta a termelői átlagárat.

2021 decemberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül

  • a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej és a kefir egyaránt 17 százalékkal,
  • az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej és a trappista sajt egyaránt 16 százalékkal,
  • a tejföl 15 százalékkal,
  • a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tej 14 százalékkal,
  • a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, az adagolt vaj, a tehéntúró, a natúr joghurt, a gyümölcsös joghurt egyaránt 13 százalékkal,
  • az ömlesztett sajt 8 százalékkal,
  • valamint a natúr vajkrém feldolgozói értékesítési ára 2 százalékkal emelkedett.

A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt fogyasztói ára 13 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT- (tartós) dobozos tej 16 százalékkal, a 2,8 és az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tej egyaránt 12 százalékkal emelkedett.

A rövidkaraj olcsóbb lett, a csirkemell ára emelkedett tavaly

Az AKI jelentése alapján a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 458 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 decemberében, ami közel 5 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 0,6, a sertéscombé 3 százalékkal csökkent ugyanekkor.

Magyarországon az AKI adatai szerint a vágócsirke élősúlyos termelői ára 12 százalékkal 286 forint/ kilogrammra, a vágópulykáé 9,5 százalékkal 415 forint/kilogrammra emelkedett 2021-ben a 2020. évi átlagárhoz képest. Az Európai Bizottság adatai szerint közel 200 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2021-ben, ami 8,6 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyarországi ár 6 százalékkal 537 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban. Az AKI adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1202 forint/kilogramm, a csontos csirkemellé 824,5 forint/kilogramm volt 2021-ben.

A csirkemell ára 12 százalékkal 1175 forint/kilogrammra,

a csirkecombé pedig 11 százalékkal 517 forint/kilogrammra emelkedett 2021-ben a 2020. évihez képest.

A Budapesti Nagybani Piacon a tojás darabja bruttó 40 forintba került 2022. második hetében, egy évvel korábban 38 forintért kínálták. A Szegedi Nagybani Piacon darabonként 35 forint volt, a debrecenin pedig 28 forint. Míg a Budapesti Fehérvári úti Fogyasztói Piacon 2022. 2. hetében 50 forintos darabáron lehetett a termékhez jutni, addig a Vámház körúti Fogyasztói Piacon 40 forintért – közölték a jelentésben.

Elképesztően magas a búza ára

Magyarországon átlagosan 98,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január második hetében az AKI adatai szerint. Ez az árszint 47 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árát. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza jegyzése a legközelebbi lejáratra vonatkozóan 272–299 dollár/tonna tartományban mozgott 2021. december 20. és 2022. január 21. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény jegyzése 264–292 euró/tonna között alakult.

A jelentésből kiderült, hogy Magyarországon átlagosan 87,7 ezer forint/tonna termelői áron forgott a takarmánykukorica január második hetében, az egy évvel korábbit 44 százalékkal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica különböző határidőkre szóló jegyzése 2000-4000 forinttal csökkent december közepe óta, a 2022. márciusi és májusi egyaránt 91, a júliusi 92 ezer forint/tonna volt január 21-én. A chicagói árutőzsdén a kukorica fronthavi jegyzése 231–242 dollár/tonna, a párizsi árutőzsdén 226–250 euró/tonna tartományban mozgott 2021. december 20. és 2022. január 21. között.

Ezzel egy időben a repcemag termelői ára 270,7 ezer forint/tonna (+82 százalék), az ipari napraforgómagé (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) 214,5 ezer forint/tonna (+47 százalék) volt. A full-fat szóját (33 százalék fehérje-, 12 százalék olaj- és legfeljebb 12 százalék víztartalmú) 223,2 ezer forint/tonna (+39 százalék) áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor – írja az AKi.

Jelentősen megugrott a burgonya ára, sőt más zöldségek is drágultak

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 3. héten a belpiaci Agria burgonya 160, a Laura 145, a Fabiola burgonya 150 forint/kilogramm leggyakoribb ára

20, 21, illetve 32 százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos hetéhez viszonyítva.

A hazai gömbparadicsomot az egy évvel korábbinál 16 százalékkal magasabb, kilogrammonként 1060 forint termelői áron kínálták a megfigyelt héten, míg a Törökországból származót kilogrammonként 676 forint áron.

A belpiaci fürtös paradicsom leggyakoribb ára mérettől függően 1325, illetve 1400 forint/kilogramm volt, ami 6 és 2 százalékkal haladta meg a 2021. 3. hetit.

A Törökországból és a Spanyolországból importált fürtös paradicsom 800-833 forint/kilogramm átlagáron került a választékba ugyanekkor. A magyar koktélparadicsom leggyakoribb ára 1775, a külpiacié 1480–1550 forint/kilogramm körül mozgott. Az 1480 forint/kilogramm árú olaszországi import koktélparadicsom ára átlagosan 23 százalékkal emelkedett az 52 héttel korábbihoz képest.

A belpiaci, tölteni való édes paprika jellemzően hiányzott a heti kínálatból, míg a spanyolországi származású 800 forint/kilogramm áron szerepelt a választékban, ami 20 százalékkal alatta maradt a tavalyi azonos héten jellemző árnak. Az ugyancsak Spanyolországból beszállított kaliforniai paprika 864 forint/kilogramm átlagára csaknem megegyezett az egy évvel korábbival.

A hazai laskagombát az egy évvel ezelőtti árával azonos, kilogrammonkénti 700 forintos áron értékesítették.

Sokba fájnak az import citrusfélék is

A KSH adatai szerint Magyarország citrombehozatala 22 százalékkal 12,7 ezer tonnára csökkent 2021 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A Spanyolországból érkező import 20 százalékkal 5,9 ezer tonnára nőtt, ugyanakkor a Németországból származó 38 százalékkal 1,77 ezer tonnára, a Hollandiából érkező 62 százalékkal 853 tonnára, a Törökországból érkező 28 százalékkal 1,29 ezer tonnára csökkent. Lime-ból (döntően Németországból) 22 százalékkal több, 1,76 ezer tonna érkezett a vizsgált időszakban. Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a citrom nagykereskedelmi ára 10 százalékkal volt alacsonyabb (548 forint/kilogramm) 2021-ben az egy esztendővel korábbihoz képest.

A citrom nagykereskedelmi ára 2 százalékkal 508 forint/kilogrammra csökkent,

a lime-é 44 százalékkal 983 forint/kilogrammra emelkedett 2022 első három hetében az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatai szerint Magyarország narancs behozatala (döntően EU-tagállamokból) 21 százalékkal 17,1 ezer tonnára csökkent 2021 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A Németországból érkező narancs importja 23 százalékkal 7,6 ezer tonnára, a görögországi 35 százalékkal 3,64 ezer tonnára csökkent, míg a spanyolországi 11 százalékkal 1,72 ezer tonnára nőtt. Az unión kívüli országokból, Törökországból és Marokkóból összesen 45 tonna narancs érkezett a jelzett időszakban. Az AKI adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon

a narancs nagykereskedelmi ára 9 százalékkal 470 forint/ kilogrammra csökkent 2021-ben

az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. Az év első három hetében 6 százalékkal volt magasabb (520 forint/kilogramm) a narancs ára, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint Magyarország mandarin behozatala 5 százalékkal 4,25 ezer tonnára mérséklődött 2021 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest. A törökországi mandarin importja 73 százalékkal 590 tonnára zuhant, viszont a spanyolországi termék importja 44 százalékkal 855 tonnára nőtt. Az AKI adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon

a mandarin nagykereskedelmi ára 9 százalékkal 630 forint/ kilogrammra emelkedett,

a kisméretű, magnélküli klementiné 8 százalékkal 436 forint/kilogrammra csökkent 2021-ben az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva. A klementin ára 40 százalékkal 617 forint/kilogrammra emelkedett 2022 első 3 hetében az előző év azonos időszakának árához képest, a mandariné pedig 590 forint/kilogramm volt.

Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás

Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon