Karácsony már a jegyautomatáitól is megfosztja a fővárost 39

Közpénzégetés, elszalasztott bevételek, melldöngető sikerkommunikáció – Karácsony már a jegyautomatáitól is megfosztja a fővárost
Karácsony Gergely minden állításával ellentétben valójában nem kedveli a fővárosiakat, hiszen állandóan keresztbe tesz nekik. Legújabb húzása, hogy a költségcsökkentés jegyében városszerte szerelteti le a BKK jegyautomatáit, annak ellenére, hogy valójában azok hozzák a közlekedési cég bevételének jelentős hányadát. Bár első gondolatra a BKK-automaták szenvedéstörténete nem a legérdekfeszítőbb sztori, érdemes odafigyelni, hogy a melldöngető sikerkommunikáció mögött milyen elsunnyogott százmilliós veszteségeket könyvelhet el a főváros. Viszont azoknak, akik most együtt örülnek Karácsony Gergellyel, hogy hosszú évek után végre sikerült egy tendert lebonyolítani, legalább lesz idejük elolvasgatni, mennyi közpénzbe is került, hogy a hónap elején állhassanak a sorban BKV-bérletre várva.

Fejetlenség, döntésképtelenség, kapkodás – a Karácsony Gergely által vezetett Városháza tevékenységének, vagy éppen tendenciózus teszetoszaságának köszönhetően már eddig is súlyos milliárdoktól esett el az utóbbi évek alatt a főváros, miközben a főpolgármester Facebook-bejegyzéseiben rendre azt kommunikálja, hogy a kormány akarja kiéheztetni Budapestet. Alább a BKK-s automaták példáján mutatjuk be, hogy lenne pénze a fővárosnak, ha társulna hozzá szakértelem és határozottság, ennek hiányában azonban Karácsonyék máglyán égetik a közpénzt, míg a bevételekkel nem foglalkoznak.

Imádod, ahogy erre Tordai rámondja: helyes, további jó munkát!

Igazán arcpirító megkapó, ahogy Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke – és várostervező és civil aktivista és szakértő közlekedéstervező – eredménykommunikálja a BKK-automaták leszerelését városszerte. Keddi Facebook-posztjában ugyanis tételesen bemutatja, hogy sikerült (sic!) megnyugtatóan biztosítani a jegyautomaták működését legalább három évre, ráadásul (sic!) szerinte

  • a korábbi szolgáltató T-Systems rengeteg hibával és nehézséggel biztosította csak a gépek működését;
  • a korábbi szerződésnél előnyösebb, olcsóbb szerződést kötött a BKK az új szolgáltatóval, a korábbi 733 millió helyett évi 516 millió lesz az éves üzemeltetési díja.

Külön mókás, hogy eredményként könyveli el, hogy ha összesen olcsóbb az automaták üzemeltetése, akkor darabonként is. Mint erre külön pontban fel is hívja a figyelmet,

nem csak összességében lett olcsóbb az automaták üzemeltetése, de darabonként is olcsóbb lett: havi 165.000 forint helyett közel 20%-kal olcsóbb, 130.000 forint egy automata üzemeltetése – úgy, hogy az előző szerződés megkötése óta 7 év telt el!

Balogh elismerte, hogy az automaták tizenkét százalékát leszerelik, kihasználatlanság miatt. Akkor most nézzük is végig tételesen Balogh Samu pontjait, hogyan sikerült Karácsony Gergelyék újabb kínos szenvedéstörténetét sikerként eladni a fővárosiaknak, hogy a budapestiek még véletlenül se vehessék észre, mennyire megszívatták őket.

A Karácsony-univerzum hajnalán még nem volt világos, mire jó a tendereztetés

A BKK-automaták sikertörténetének megértéséhez érdemes egy lépést hátrébb állni, és felidézni a Világgazdaság korábbi cikkét, amelyben arról számolnak be, hogy Karácsony megválasztását követően akkor még szét nem olvadt keménységgel torpedózott meg egy aláírásra váró BKV-s reklámtendert, ami még a Tarlós-érában zajlott le. A főpolgármester mutyit sejtetve elkaszálta az új szerződés aláírását, arra azonban már nem futotta ébren töltött idejéből, hogy újat írjon ki helyette. Ennek köszönhetően a cikk szerint a BKV naponta nagyjából 2,6 millió, havonta nyolcvanmillió, évente csaknem egymilliárd forintot bukik amiatt, hogy még mindig a korábbi reklámcéggel áll szerződésben a főváros.

Tehát, pusztán csak amiatt, hogy Karácsony Gergely nem írt ki új tendert, húsz új busznyi közpénzt égetett el. És bár nyilván agyon lett ez hallgatva, a BKK automaták esetében is pontosan ez történt.

Kezdjük onnan, hogy a BKK jegyautomatáinak üzemeltetését Karácsony Gergely egyszemélyes döntésének köszönhetően tendereztetés nélkül üzemeltethette tovább az egész tavalyi évben a korábbi szolgáltató T-Systems. Mivel Karácsonyék a reklámtender elmaradásának milliárdos kárából sem tanultak, ezért a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett egy tetemes, kilencvenötmillió forintos bírsággal nyomatékot adnia annak; teszetoszaságból elengedni az automaták üzemeltetésének kérdését százmilliókkal károsítja meg a fővárost, így annak polgárait is. Mint megírtuk, miután Karácsony egy évnyi grátisz üzemeltetési jogot biztosított a T-Systems-nek – miközben akadhattak volna már korábban is olcsóbb szolgáltatók –, idén májusban végre kiírt egy tendert, amelynek határidejét egészen július végéig kitolták, hogy aztán visszavonják az egészet. Tehát, sajnos első nekifutásra nem sikerült lebonyolítani a pályáztatást. Sajtóinformációk szerint a gondot az okozhatta, hogy az automatákat fel is kellett volna újítani, meg üzemeltetni is kellett volna egyszerre, és ez így már túl bonyolult volt a főváros vezetésének és a BKK-nak.

Ennyit bukott a főváros, miközben „győzött”

Lényeg a lényeg, a visszavont tender után a főváros úgy döntött, a felújítást a T-Systemsre bízza versenyeztetés nélkül, 735 millió forintos árért, cserébe a német cég ingyen odaadja az általa fejlesztett új szoftvert. Idézzük Balogh Samu sikerposztját egy villanásra: A T-Systems rengeteg hibával és nehézséggel biztosította csak a gépek működését. Felújítás letudva. Az üzemeltetésre pedig szeptemberben írtak végre egy olyan tendert, amelyet végre le is tudtak bonyolítani, és amelyen a Senso Media Zrt. nyert, amely 516 millió forintért vállalta az éves üzemeltetést. Összegezzük tehát, amit eddig tudunk:

Karácsony Gergelyéknek nagyon bonyolult feladat a tendereztetés, így alsó hangon az egyszerűbb utat választják, és inkább meghosszabbítgatják a korábbi szerződéseket. Hogy ez így nem helyes, az a Versenyhivatal bírsága révén kilencvenötmilliójába került a fővárosnak.

Miután végre lefolytatnak egy tendereztetést, Karácsonyék számára is világossá válik, hogy olcsóbb szerződéseket tudnak kötni. (Nemcsak összességében, hanem DA-RA-BON-KÉNT is!) Ezt óriási sikerként könyvelik el. Eközben tudjuk, hogy Karácsony egy évvel eltolta a tendereztetést, azaz a T-Systems egy egész éven keresztül drágábban szolgáltathatott. Gyors fejszámolás után (korábbi 733 millió mínusz az új szerződés szerinti 516 millió/év) kijön, hogy ez egy év alatt 217 millió forint. Ennyi plusz veszteségbe került, hogy Karácsony Gergely tendereztetés helyett szerződést hosszabbított.

És így bukja a BKK a további bevételeket…

A legnagyobb probléma ugyanakkor nem is ezzel a teljesen kusza, de a német cégnek jól jövedelmező történettel van, hanem azzal, hogy a BKK ráadásul az automaták számát is csökkenti. Vitézy Dávid hétfői Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy mára látható jelei is vannak városszerte az automaták leszerelésének, csúfos torzókat hagyva maguk után. Mint a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója felidézte, hosszadalmas munka eredményeként került ki háromszáz új, bankkártyás fizetésre is alkalmas, éjjel-nappal működő automata 2014-ben, amelynek eredményeként oly mértékben vált könnyebbé a jegyek megvásárlása, hogy tízmilliárd forinttal emelkedtek a bevételek. Vitézy kiemelte: az automaták szedik be 2021-ben is a BKK bevételeinek többségét, ötvenöt százalékát, annak ellenére, hogy időközben megjelent a mobilapplikáció. Hogy a mobilos jegyvásárlás egyelőre nem annyira elterjedt, az is bizonyítja, hogy a Budapesttel összemérhető nagyvárosokban még ennél is több jegyautomata működik; ehhez képest Vitézy Dávid megfogalmazása szerint

az elmúlt napokban látjuk, a BKK barbár módon tünteti el az egyébként európai uniós forrásból vásárolt és tökéletesen működő automatákat, a helyük üresen tátong a város számos pontján.

Mint kiemelte, előre borítékolható, hogy az automaták számának csökkentése nem költségcsökkenést fog okozni a BKK-nak, hanem bevételkiesést. Kifejtette: a hivatalos adatok szerint egy automata üzemeltetési költsége mintegy százharmincezer forint,

a korábbi automata-flotta bármely tagja nyolcvanszor annyi bevételt szedett be, mint amennyibe fenntartása kerül és még a legrosszabbul teljesítő automaták is sokszorosan behozták a működési költségüket.

Mint megjegyezte,

ezen adatokat látva az automata-hálózat leépítése valójában csak egyet üzen: a BKK-t nem érdeklik a saját jegybevételei.

A maradi Vitézy az emberekért aggodalmaskodik

Vitézy Dávid felvetéseire Balogh Samu is reagált sikerkommünikéjében, kifejtve, hogy nincs itt semmi látnivaló, Vitézyből csak az érzelmi kötődés beszél a „régi automatákhoz”, ugyanakkor kifejtette, hogy a tizenkét százalékos csökkentésre – harminchat automata – azért volt szükség, mert nem voltak eléggé kihasználva. Az még hagyján, hogy egyedül álló automatákat is leszereltek, de mint írta,

például öt egymás mellett álló közepesen kihasznált automata forgalmát három jobban kihasznált automatával is biztosítani lehet.

És itt van, amit Balogh Samu kabinetfőnök és várostervező nem képes felfogni. Az emberi tényező. A hónapok elején a fővárosban lakó 1,7 millió ember, illetve a városban dolgozó ingázók jelentős része mind egy időben vásárolja meg a bérletét. Ezt az embermennyiséget háromszáz (!) automata szolgálta ki eddig. Itt nem az a lényeg, hogy három automata is behozza a bevételt ugyanazon a helyen, ahol eddig öt, hanem, hogy öt automata helyett háromnál fog sorban állni ugyanannyi ember. Vitézy Dávid nem az automaták sajnálkozó apukája, Vitézy Dávid az embereket sajnálja. Azokat a budapestieket, akik Balogh Samuval együtt örülnek, hogy végre megoldódott az automata-kérdés, és hogy milyen óriási teljesítmény volt ez az egész tendereztetés.

Ezért nincs pénz lóvéra

Összességében tehát az átgondolatlanság, tutyimutyiság káoszából az rajzolódik ki, hogy csak ennek az egy tendereztetésnek az elmaradását a fővárosiak pénzben kétszeresen is megfizették, egyszer 95, majd 217 millió formájában. Ha tehát bárkiben is felvetődne a kérdés, hová tűnik a pénz a fővárosból, akkor itt a válasz: az ilyen és ehhez hasonló bénázások sorozatának köszönhető. Mindebből egyedül Karácsony Gergely és politikai holdudvara profitál, hiszen az alkalmatlanságuk miatt előállt pénztelenséget a kormány nyakába varrhatják. Ezzel szemben a főváros 1,7 millió lakosát pártpolitikai elkötelezettségtől függetlenül károsítják meg. És még jegyet sem tudnak venni…

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

ElőzőKövetkező

Sorozatos, nevetséges hazugságokkal próbál magyarázkodni a baloldali milliárdos, Bige László 3

Sorozatos, nevetséges hazugságokkal próbál magyarázkodni a baloldali milliárdos, Bige László

Azért indultak ellene büntetőeljárások, mert a baloldalt támogatja a közelgő parlamenti választáson – erre célozgatott Bige László, a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt finanszírozó vörösbáró egy közelmúltbeli interjúban. A vagyonára részben erkölcsileg elítélendő módon, részben bűncselekmények által szert tevő Bige ritka nagyot hazudott, hiszen azután állt ki nyilvánosan a baloldal mellett, hogy a büntetőügyei elindultak. A milliárdos ugyanis a baloldaltól reméli, hogy megússza majd a felelősségre vonást. Mint ismert, Bige László köztörvényes bűncselekményeket követett el, korábban házi őrizetben is volt, amelynek során nyomkövetőt kellett viselnie.

“Van elég feladatom, nem a családi dolgok kötik le az időmet. Egy csomó gyalázatos feladatom. Méltatlan emberek, méltatlan feladatokat adnak. 63 éves vénember vagyok, büntetlen előéletű, a világ egyetlen bíróságán sem büntettek meg. Legfeljebb gyorshajtásért vagy tilos parkolásért” – így siránkozott a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal finanszírozója, Bige László, aki a közel egyórás, amúgy rendkívül közhelyes propagandainterjúban végig áldozati pózban próbálta mutatni magát.

“Nincs ebben semmi érdekes”

Amikor Juszt László, az ismert baloldali televíziós, aki végig hízelgett Bigének, megkérdezte tőle, hogy mégis miért került a vádlottak padjára, a baloldali milliárdos megpróbált ironizálni, azt állítva, hogy mert “elloptuk a saját pénztárcánkat”. Bige az adás első másodpercétől kezdve feltűnően feszült volt. Nem csoda, hiszen állításával ellentétben nem azzal vádolják, hogy saját magát károsította meg, hanem azzal, hogy a magyar gazdákat. Cégei kartelleztek, ezzel 36 milliárd forintos kárt okozva a kistermelőknek.

Bige híres arról, hogy szeret kérkedni a gazdagságával, ez most is így volt. Azt állította az első ügye kapcsán, hogy az őt feljelentő személyt valaki, vagy valakik 100-150 millió forinttal lefizették, a műsorvezető ezt “szép pénznek” nevezte, amire az üzletember nevetve azt mondta, hogy “igen, ez már szabad szemmel is látható”.

Bige az adás során végig hazudozott, egy pillanatig sem próbált szembenézni a valósággal, Juszt László pedig természetesen hagyta neki, egyetlen valódi kérdést sem próbált feltenni.

Azzal igyekezett védekezni, hogy egyes hatóságok bármikor bíróság elé tudják állítani, majd összefüggéstelenül hozzátette, arra megy ki a játék, hogy megszerezzék a vagyonát, a gyárait.

Abban sem mondott igazat a magát műtrágyakirálynak neveztető milliárdos, hogy 2010 előtt nem kapott egyetlen forint állami támogatást sem az államtól. Ahogy az Origo többször is beszámolt róla, Bige olyannyira beférkőzött a baloldali kormányzat legfelsőbb köreibe, hogy az IMF-hitel felvétele után vállalkozása több mint tízmilliárd forintnyi hitelt kapott a Gyurcsány-kormánytól. Abban az időszakban, amikor a brutális kormányzati megszorítások következtében a magyar emberek túlnyomó többségének csökkent a fizetése, sokan pedig utcára kerültek.

“Ha csak azt nem vesszük ide, amit most írogatnak ezek a bohócok, hogy kaptunk hitelt” – tette hozzá ingerülten, majd azt hazudta, hogy “nagyon szigorú” feltételekkel kaptak csak hitelt. Ez konkrétan nem igaz, hiszen az akkori baloldali kormány semmilyen feltételt nem szabott annak felhasználásáról, sőt cégének még kezességet sem kellett adnia a pénzért cserébe.

Rettenetesen nagy hazugságok

Második büntetőügye kapcsán szintén szánalmasan védekezett, szerinte az ügyészség olyan dolgot kér rajta számon, mintha egy disznóvágáson afelől érdeklődnének, hol van a levágott sertés vére (a szellemesnek szánt hasonlat meglehetősen suta, egy igazi disznóvágáson ugyanis a vért is felhasználják).

Bige kitért a 11 milliárd forintos GVH-bírságra is, amit “nem létező ügynek” nevezett. “A Holdból jött, a nem létező Holdból jött ” – jelentette ki zavarosan. Mint ismert, tavaly októberben a Gazdasági Versenyhivatal a teljes hazai műtrágyapiacot érintő összejátszást, kartellt tárt fel, amely a 2009 és 2016 nyara közötti időszakra vonatkozott. 2017 őszén indult a versenyfelügyeleti vizsgálat 11 társaság ellen. Közülük végül nyolc kapott bírságot, amely együtt rekordösszegre, 14,1 milliárd forintra rúgott. A hivatal leginkább hat, Bige érdekeltségébe tartozó vállalatot talált vétkesnek, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt.

Bige azóta sem fizette ki a bírságot, és Juszt László internetes műsorában nemes egyszerűséggel “mesének” nevezte a történteket. Kérdés, hogy mit gondolnak erről azok a gazdák, akiket a gátlástalan manőverrel megkárosított.

A beszélgetés végén a milliárdos arról beszélt, hogy az ellene indított eljárásokat felülről irányítják. “Valaki megengedi ezt” – jelentette ki mindenféle konkrétumok nélkül az oligarcha, hozzátéve, hogy valaki utasította a belügyminisztert, amikor 300 rendőr kiszállt az egyik gyárához. Ezzel arra célzott Bige, hogy azért indultak ellene a büntetőügyek, mert kiállt a baloldal mellett. Csakhogy ez konkrétan nem igaz, ugyanis

a gátlástalan milliárdos csak az eljárások megindulása után kezdte pénzelni Márki-Zayt, éppen azért, mert tőle és Gyurcsánytól reméli, hogy elkerüli a felelősségre vonást. Sőt, az eljárás megkezdése utáni első interjújában még "ajánlatot" is megpróbált tenni a miniszterelnöknek, nem fogja pénzelni a baloldalt, ha futni hagyják. Természetesen az ajánlattal senki nem foglalkozott.

Úgy néz ki, Bige annyira fél a felelősségre vonástól, hogy a legdurvább hazugságoktól sem riad vissza.

Milyen büntetőügyek indultak Bige ellen?

Tavaly októberben kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen. A vád szerint kétmilliárd forinttal károsították meg egy vállalkozó cégét, miközben a vezető több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott. Az ügyészség korábban

bűnügyi felügyeletet rendelt el az ügyben, így Bigének hónapokon keresztül nyomkövetőt kellett viselnie, és csak engedéllyel hagyhatta el a házát.

A hatóságok álláspontja az, hogy a műtrágyakirály cégcsoportjának két alvállalata játszott össze a bűncselekményben, a növénytermesztéshez használt termékeket gyártó és az azt értékesítő cég.

A termelés során rendszeresen keletkezett olyan áru, amely nem felelt meg a gyártói előírásoknak, de a növénytermesztés más területén még fel lehetett azokat használni. Ezeket Bige utasítására leértékelték, de annyira, hogy az még az önköltségi árat sem érte el. Ezeket aztán a vállalkozó által kijelölt cégek vették meg, amelyek ugyanakkor úgy adták el azokat a végfelhasználóknak magasabb összegért, mintha nem lennének termékhibásak.

A kijelölt cégek vezetői az így befolyt „nyereségből” 2011 és 2016 között jelentős összeget, összesen 764 millió forintot osztottak vissza Bigének.
Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért Bigére, és azt indítványozta, hogy az eljárást egyesítsék a Nyíregyházi Törvényszéken a vállalkozóval szemben már folyamatban lévő – szintén vesztegetés miatt indult – büntetőperrel, amelyben a vád szerint műtrágyaeladás manipulálásával 135 milliót keresett a vállalkozó törvénytelenül.

A baloldalt pénzeli

Ahogy a fentiekből kitűnhet, meglehetősen nehéz helyzetbe került a vörösbáró, aki úgy akarja elkerülni a felelősségre vonást, hogy anyagilag támogatja a baloldalt, egész pontosan Gyurcsány Ferenc jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Eddig legalább hatvanötmillió forinttal támogatta a baloldal kampányát. Ez onnan derült ki, hogy Márki-Zay elárulta: Bige László egy ötmillió forintos számláját már kifizette. Szerinte ez a módszer teljesen legális.

Ahogy az Origo is beszámolt róla, tavaly decemberben Márki-Zay és Bige luxusétteremben, félmillió forintos bor mellett egyeztetett, a számlát vélhetően az üzletember finanszírozta.

Forrás

Titkosügynöknek adta ki magát, aztán 26 milliót csalt ki az áldozataitól 3

Titkosügynöknek adta ki magát, aztán 26 milliót csalt ki az áldozataitól

Jogerősen négy év börtönre ítélte a bíróság azt a férfit, aki magas beosztású titkosügynöknek adta ki magát. Így férkőzött áldozatai bizalmába, aztán több mint 26 millió forintot csalt ki tőlük. Az áldozatai között van a saját fia is.

A férfi különböző valótlan okokra hivatkozással nagyobb pénzösszegeket csalt ki emberektől úgy, hogy 2014-től 2017 őszéig fia ismeretségi körét felhasználva gazdag emberek közelébe férkőzött.

Minden esetben magas rangú titkosügynöknek, volt, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség vezetőjének – adta ki magát, és rendszeresen hivatkozott széles körű kapcsolatrendszerére.

A férfi a legtöbbször azt állította, hogy

az édesapja és édesanyja külföldi gyógykezelésére, műtétre kell a pénz, majd édesapja halálát követően a temetési költségekre kért pénzt.

Az egyik gyanútlan férfit magával vitte egy általa irányított fedett akcióba, hogy ezzel győzze meg. Ez persze hazugság volt.

Volt olyan, aki többször is nagyobb összeget adott neki kölcsön, amit azonban soha nem adott meg.

Hat embertől, összesen 26 millió forintot csalt ki.

A saját fiától is többször kért kölcsön. Amikor a fiú már nem adott neki, telefonon kezdte zaklatni: százhetvenszer hívta fel azért, hogy pénzt adjon neki. A férfi az apja ellen zaklatás miatt magánindítványt terjesztett elő.

A csaló lakásában az elfogása után engedély nélkül tartott fegyvert és lőszert találtak.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...