Késes támadás volt egy svédországi iskolában 18

Késes támadás volt egy svédországi iskolában

Késsel sebesített meg egy kamasz egy tanárt és egy diákot a dél-svédországi Kristianstad egyik gimnáziumában hétfőn – közölte hétfőn este a helyi rendőrség.

Az elkövetéssel gyanúsított, 2005-ben született fiatalt őrizetbe vették. A tájékoztatás szerint 16 éves áldozata súlyos, 55 éves áldozata pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. 
Anders Olofsson kristianstadi rendőrfőnök elmondta, hogy a késelőt hét perccel az első segélyhívást követően sikerült elfogni. A gyanúsítottat most kétrendbeli gyilkossági kísérlettel vádolják.

A tett hátterét egyelőre homály fedi. Egy szemtanú a Dagens Nyheter című svéd lapnak nyilatkozva arról számolt be, hogy a fekete szájmaszkot viselő elkövető hangszóróval sétált be a tanterembe, majd rátámadt a tanárra.

A TV4 svéd televíziós csatorna szerint a mostani eset összefüggésben áll egy hasonló támadással, amelyet tavaly augusztusban követtek el a Kristianstadtól mintegy ötven kilométerre délnyugatra található Eslov településen.

Akkor is diák támadt rá az egyik, 45 éves iskolai alkalmazottra. A TV4 úgy tudja, az eslovi és a kristianstadi elkövetők “ismerték egymást, kapcsolatban álltak egymással az interneten, és közös érdeklődésük az iskolai merényletekre irányult”.

Forrás

ElőzőKövetkező

Pekingben egyetlen fertőzött miatt bent ragadtak a dolgozók 2

Egyetlen fertőzött miatt teljesen lezártak egy irodaházat Pekingben, minden dolgozó bent ragadt

Peking egyik irodaházában vasárnap a hatóság párnákat és ágyneműt tartalmazó dobozokat cipelt a szigorúan őrzött bejáraton keresztül a bent rekedt dolgozóknak, miután azok akár napokig bent maradhatnak, mindössze egyetlen koronavírusos eset miatt – adta hírül a CNN.

A város nyugati részén található épületet lezárták, és mindenkit, aki bent tartózkodik, kötelező tömeges tesztelésnek vetettek alá, mivel szombaton egy alkalmazott tesztje pozitív lett az omikronra – ez volt a város első feljegyzett esete a rendkívül fertőző változattal.

A tisztviselők által gyűjtött részletes adatok szerint az omikronnal fertőzött pekingi nő nem érintkezett egyetlen megerősített esettel sem, és az elmúlt 14 napban nem hagyta el a fővárost, ami felvetette a félelmet, hogy a változat már terjed a lakosság körében.

A világ nagy részétől eltérően Kína a zéró tolerancia stratégiát követi, tehát szigorú korlátozásokat alkalmaz a vírus visszaszorítására, beleértve a tömeges tesztelést, a lezárásokat és az országba érkezők hosszú ideig tartó karanténba helyezését.

Az egyetlen pekingi esetet a lehető legrosszabbkor azonosították a város számára, mivel Peking az olimpiai játékok több ezer sportolójának fogadására készül – köztük olyan országokból, ahol az omikron tombol.

Miután a nő esetét megerősítették, a hatóságok azonnal akcióba léptek, és zárlatokat rendeltek el – az embereket olyan helyekre zárva, mint például az irodaházak -, valamint kiterjedt kontaktkövetést és vizsgálatokat végeztek a magas kockázatú területeken.

A lakótelep, ahol a nő lakik, mindössze 15 percnyi autóútra van az Olimpiai Parktól. Azóta az egész helyet lezárták, amíg az embereket megvizsgálják, és a hatóságok mintavételeket végeznek.

A nő munkahelyét is hasonlóan lezárták, és nagy sátrakat állítottak fel odakint, hogy a Covid-teszteket elvégezzék és feldolgozzák, amíg az épületet biztonságosnak nem nyilvánítják az újranyitáshoz.

Az állami médiában ezek után közzétették a nő utazási előzményeit, részletesen bemutatva, hogy két héten belül hol járt. A hosszú listán metróállomások, nyilvános mosdók, egy szupermarket, egy luxus bevásárlóközpont, egy Dior üzlet, egy híres pekingi kacsa étterem, egy mozi, egy fodrászat, egy stand-up comedy helyszín, sőt még egy sípark is szerepel.

Több mint 16 000, az említett helyszínekhez köthető embert vizsgáltak meg, és eddig minden eredmény negatív lett – közölték a hatóságok hétfőn -, és a város még nem jelentett további eseteket. Egy sajtótájékoztatón a hatóságok felvetették annak lehetőségét, hogy a nő nemzetközi postai küldemények kezelése után kaphatta el a vírust.

A kínai hatóságok többször is az importált árukat okolták a helyi járványok kitöréséért. Az amerikai járványügyi és megelőzési központ (CDC) szerint azonban a Covid-19 felszíni terjedésének kockázata alacsony a légi úton történő terjedéshez képest. A vírus porózus felületeken “gyorsan” elpusztul, de kemény, beltéri felületeken hosszabb ideig fennmaradhat – közölte a CDC tavaly.

Az egyetlen pekingi esetről szóló hírek megjelenése után az érintett kerületek számos iskolája a héten online oktatásra állt át, a város pedig számos festői szépségű helyet és templomot bezárt. Január 22-től kezdve a fővárosba érkezőknek mind előzetesen, mind érkezés után Covid-tesztnek kell alávetniük magukat.

Annak ellenére, hogy a téli olimpikonok ezrei hamarosan megérkeznek a játékok február 4-i kezdetére, Peking több tucat nemzetközi járatot függesztett fel. Szerdától az Egyesült Államokból Kínába tartó összes járatot törölték, vagy valószínűleg felfüggesztik.

Peking mellett egyre több kínai város küzd a koronavírus-járvány és az omikron megfékezésével. A variánst először január 8-án észlelték a Tianjinban, azóta hét másik városban, köztük Pekingben is kimutatták. Számos városban most korlátozásokat vezetnek be, például bezárják a közterületeket és betiltják az éttermekben való étkezést, valamint felfüggesztik a fővárosba irányuló légi közlekedést.

A kínai közösségi médiában közzétett posztok és videók azt mutatják, hogy a múlt héten Sanghajban több helyen célzottan lezárták az épületeket, csapdába ejtve mindenkit, aki szerencsétlenül járt a közelben. Az egyik bevásárlóközpontban a vásárlók két napig rekedtek bent, míg a hatóságok mindenkit teszteltek, és az újranyitás előtt teljes fertőtlenítést rendeltek el.

Címlapkép: Getty Images

Forrás

Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított korábbi elnök 2

Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított korábbi elnök

Visszatért hétfőn Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg.

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására.

A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök „komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon terroristákkal működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...