Hivatalos jelentés: a kriptocsalások jelentik messze a legnagyobb veszélyt a befektetőkre 10

Hivatalos jelentés: a kriptocsalások jelentik messze a legnagyobb veszélyt a befektetőkre

A kriptovalutákhoz és a digitális eszközökhöz kapcsolódó befektetések jelentik messze a legnagyobb veszélyt a befektetőkre nézve – derül ki az amerikai értékpapír-szabályozók körében végzett felmérésből.

Az Észak-amerikai Értékpapír-felügyeletek Szövetségének (NASAA) éves felmérése arra szólította fel a befektetőket, hogy legyenek óvatosak a népszerű és volatilis, nem szabályozott befektetések vásárlása előtt, különösen a kriptopénzekkel és digitális eszközökkel kapcsolatos befektetések esetében.

“A kriptomilliomosokról szóló történetek idén néhány befektetőt arra csábítottak, hogy kipróbálja magát a kriptovalutákba történő vagy kriptovalutákkal kapcsolatos befektetések területén, és velük együtt számos hír jelent meg azokról, akik nagyban fogadtak és nagyot veszítettek. És ezek a hírek 2022-ben is meg fognak jelenni” – mondta Joseph P. Borg, az alabamai értékpapír-bizottság társelnöke.

“A befektetési csalás leggyakoribb árulkodó jele a kockázat nélküli, garantáltan magas hozamot ígérő ajánlat. Fontos, hogy a befektetők tisztában legyenek azzal, hogy mibe fektetnek, és hogy kikkel fektetnek be. Az oktatás és a tájékoztatás a befektető legjobb védelme a befektetési csalással szemben” – mondta Melanie Senter Lubin, a NASAA elnöke és Maryland állam értékpapírügyi biztosa.

A jelentés hozzátette, hogy a digitális eszközök “nem illeszkednek pontosan a meglévő befektetői szabályozási keretbe”, így az ilyen termékekkel könnyebb lehet “a közönség átverése”.

“Mielőtt valaki belevetné magát a kriptoőrületbe, ne feledje, hogy a kriptovaluták és a kapcsolódó pénzügyi termékek nem lehetnek mások, mint Ponzi-rendszerek és más csalások nyilvános felületei” – mondta Joseph Rotunda, a Végrehajtási Szekció Bizottságának alelnöke. A szakember hozzátette, hogy a kriptopénz kereskedési programokban való befektetéseket, a kriptobányászati poolokban való érdekeltségeket, a kripto letéti számlákat és az értékpapírosított tokeneket “annak kell tekinteni, amik: rendkívül kockázatos spekulációnak, magas veszteségkockázattal”.

A Chainalysis blokklánc-elemző cég szerint a csalók 2021-ben rekordösszegű, 14 milliárd dollárnyi kriptopénzt vittek haza, ami nagyrészt a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok felemelkedésének köszönhető. A DeFi a kriptopiac gyorsan növekvő ágazata, amelynek célja, hogy a blokklánc-technológia segítségével kikerülje a közvetítőket – például a bankokat – a hagyományos pénzügyi tranzakciók, a hitelek nyújtásánál.

A kriptoval kapcsolatos bűncselekményekből származó veszteségek 79 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, amit a lopások és átverések megugrása okozott. A kriptovaluta-alapú bűncselekmények legelterjedtebb formája 2021-ben a csalás volt, amelyet a lopás követett, a legtöbb esetben a kriptovaluta-üzletek feltörése révén. A Chainalysis szerint a DeFi mindkét esetben nagy szerepet játszik, ami egy újabb figyelmeztetés azoknak, akik a kriptoipar e feltörekvő szegmensében próbálkoznak.

A NASAA megjegyezte, hogy a befektetőket érő fenyegetések közül sok manapság a zártkörű ajánlattételekkel kapcsolatos, amelyek mentesülnek a szövetségi törvények regisztrációs követelményei alól. Az államok is mentesülnek az ilyen magánértékpapírokkal kapcsolatos befektetővédelmi törvények érvényesítésétől. “A be nem jegyzett zártkörű ajánlatok általában magas kockázatú befektetések, és nem vonatkoznak rájuk ugyanazok a befektetővédelmi követelmények, mint a nyilvános piacokon értékesítettekre” – mondta Borg.

Az állami értékpapír-felügyeletek szerint, ha valami túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg csalásról van szó. Egyes DeFi platformok például hatalmas hozamokat kínálnak a felhasználóknak, például magas kamatozású megtakarítási és hitelezési termékeket.

A rosszindulatú szereplők gyakran azzal csábítják az új befektetőket, hogy biztonságos, jövedelmező, garantált hozamok kifizetését ígérik viszonylag rövid időn belül – néha hónapok vagy évek helyett órákban vagy napokban mérve – a NASAA szerint az ilyen ígéretek csakis a csalás piros zászlajaként értelmezhetők.

A lakossági befektetőkre leselkedő legnagyobb veszélyek listáját a felmérés szerint a váltókhoz kötődő csalási ajánlatok, az online és a közösségi médián keresztül kínált pénzcsalások, valamint az önigazgató egyéni nyugdíjszámlákhoz kapcsolódó pénzügyi csalások egészítik ki.

Forrás

ElőzőKövetkező

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben 3

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben

Az előítéletesség – ha nem is szándékosan, de – mindig is hajlamos volt beszivárogni a hirdetésekbe, finom nyomást gyakorolva arra, hogy ki láthat egy hirdetést, és ki nem. Az IBM Watson Advertising és a The Ad Council új kutatása bepillantást enged abba a lehetséges szerepbe, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) játszhat az egyes márkák hirdetéseiben megjelenő előítéletek csökkentésében.

Az IBM új kutatása szerint a reklámiparban és az egész kultúrában is egyre inkább tudatosul, hogy az előítéletek milyen ártalmas és gyakran finom módon képesek beépülni a közbeszédbe. A kutatás hat hónapon keresztül zajlott az IBM Watson és a Ad Council együttműködésében. Közösen vették górcső alá az Ad Council “It’s up to you” (Rajtad múlik) című közszolgálati hirdetését, amely 2021-ben futott, és célja a Covid-19 oltási tétovaság csökkentése volt. A kutatócsoport az IBM szoftverét vetette be annak megállapítására, hogy bizonyos csoportok “rendszerszintűen előnyös vagy hátrányos helyzetben vannak-e?”. Vagyis, hogy nagyobb vagy kisebb valószínűséggel voltak-e elérhetők a vizsgált reklámok számára.

Más szóval az elsődleges cél az elfogultságok azonosítása és mérése volt. A csoport azt is meg akarta vizsgálni, hogy a reklámok megjelenésének kontextusa milyen hatással van a hirdetésekben felbukkanó elfogultságokra. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a hirdetésekben megjelenő elfogultságok mérséklésében.

Az eredmények megerősítették, hogy az egyes embercsoportokkal szembeni elfogultságok valójában nagyon is valós problémát jelentenek. Gyakran a hirdetéseken keresztül terjesztett elfogultságok teljesen szándéktalanok és ismeretlenek a tervezők számára. Ilyenkor “nem szándékos elfogultságokról” van szó, mivel egy algoritmus által hozott tudattalan döntések sorozatának termékei, amelyek egy bizonyos csoport aránytalan megcélzásához (vagy figyelmen kívül hagyásához) vezethetnek.

A kutatás azt is megállapította, hogy a reklámcélzási algoritmusok egy kicsit kifinomultabbá és pontosabbá váltak, mint azt korábban gondolták. A hirdetők megcélozhatnak például egy bizonyos korcsoportot, de az algoritmus végül – bármilyen összetett okból – tovább léphet, és az adott népesség egy részhalmazát (például a középiskolai végzettségűeket) célozhatja meg.

“Az algoritmusok valójában más összetevőket is láthatnak… amelyeket talán nem is kérünk, hogy nézzenek meg” – mondta Robert Redmond, az IBM AI hirdetési terméktervezésért felelős vezetője. “Ilyenkor láthatjuk, hogy lehetőségünk van optimalizálni egy olyan csoport irányába, amelyet valójában nem azonosítottunk. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi történik az algoritmussal, hogyan dolgozza fel a látott információk egyéb jeleit.” – mondta a szakember.

Az IBM kutatása, ahogy Redmond rámutatott, csak az első lépés. A rendszerszintű elfogultságra utaló bizonyítékokat észlelték. Most a márkáknak azzal a sokkal ijesztőbb feladattal kell szembenézniük, hogy lényegében visszafejtsék a marketingstratégiáikat, és felderítsék, hogyan és hol szivárognak be ezek az elfogultságok a rendszereikbe.

Forrás

Szijjártó: a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal 2

Szijjártó: a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Autoliv autóipari vállalattal

Újabb stratégiai együttműködési szerződést kötött a kormány, ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés ütemének fenntartásához és a magyar beszállítók szerepének erősítéséhez. Az Autoliv autóipari vállalattal kötött szerződést Szijjártó Péter jelentette be csütörtökön.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a megállapodás aláírásán hangsúlyozta, hogy az Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. a kilencvenegyedik vállalat, amellyel a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Ezek a cégek összesen százkilencvenháromezer embert foglalkoztatnak Magyarországon, tizenötezerrel többet, mint a szerződések aláírásakor. A kormány ezekkel a megállapodásokkal biztosítja a kölcsönös elkötelezettség megőrzését, így a gazdasági növekedés fenntartását, a magyar kis- és középvállalkozások beszállítói szerepének erősítését, valamint a felsőoktatási rendszer versenyképesebbé tételét.

A svéd vállalat aktív és passzív autóipari biztonsági rendszereket és kiegészítőket gyárt. Világpiaci részesedése a légzsákok piacán negyvenkét százalékos, a biztonsági övek piacán negyvennégy százalékos, a kormányművek piacán pedig harminchét százalékos volt 2020-ban. A cég valamennyi jelentős autógyárnak beszállít, a világ huszonhét országában hatvannégy üzemmel van jelen. Az Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. ezernyolcszáz embernek ad munkát Sopronkövesden, és ennek nyomán mára Magyarország a világ ötödik legnagyobb biztonsági övexportőre, a globális kivitelből mintegy tíz–tizenegy százalékkal részesül.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a koronavírus-járvány nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, és globális verseny indult meg a kapacitások újraelosztása érdekében. Ebben pedig szerinte azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a legjobb beruházási környezetet, infrastruktúrát és munkaerőt biztosítják.

Ehhez az állam, a kormány és a vállalatok együttműködésén keresztül vezet az út. Együttműködés nélkül, egymás nélkül egészen biztosan nincsen siker

– fogalmazott. Kiemelte, hogy miközben a világgazdaság jelentősen megszenvedte az elmúlt időszakot, a magyar gazdaság minden idők egyik legsikeresebb évét zárhatta, ugyanis a beruházások, a foglalkoztatás és az exportteljesítmény rekordja is megdőlt tavaly. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a beruházási csúcsban nagy szerepe volt azoknak a nemzetközi vállalatoknak, amelyek megbíztak Magyarországban.

Ez a bizalom az elmúlt tizenkét év kiszámítható, beruházásbarát, a munkára rakodó adóterhek folyamatos csökkentésére alapuló gazdaságpolitikájára épül

– szögezte le. Végezetül kitért arra, hogy tavaly tizennyolc százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és Svédország között, és a skandináv országból érkezett beruházások értéke megközelítette a nyolcszázmillió eurót.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon