Év példaképe-díjas kutatóorvos: én nem biztos, hogy beoltatnám a gyerekemet 31

Év példaképe-díjas kutatóorvos: én nem biztos, hogy beoltatnám a gyerekemet
Véget ér-e a koronavírus-járvány, és ha igen, mikor? Védenek-e az oltások az újabb vírusvariánsok ellen? Beoltatná-e a saját gyerekét? Többek közt erről beszélgetett a Mandiner az Év példaképe-díjas szegedi kutatóorvossal. Letoha Tamás, Az Év Példaképe-díjas szegedi kutatóorvos. Cégével, a Pharmacoidea Kft.-vel jelenleg gyógyíthatatlannak tartott betegségek ellenszereinek kifejlesztésén dolgozik. 2017 óta Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában is részt vesz, többek között a humán koronavírus izolálójával, Albert Osterhaussal együtt. Alább olvasható a Mandiner interjúja, melyet Pálfy Dániel Ábel készített.

Nagyjából két éve a koronavírus-járványban éljük mindennapjainkat. Van bármi elképzelés arra nézve, hogy mikor érhet mindez véget? Egyáltalán vége lesz? Visszatérhet-e az élet a rendes kerékvágásba?

Több részre kell bontanom a választ, hogy érthető legyen. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de az alapfeltevés az, hogy a koronavírus velünk marad, vissza-visszatér a populációba, és itt lesz körülöttünk. A koronavírus egy légutakat, légzőszerveket fertőző kórokozó, az emberi élethez pedig nélkülözhetetlen a légzés, ezért lehetetlen megakadályozni, hogy valamennyi vírus bekerüljön a légutakba. Ez persze nem jelent feltétlenül súlyos megbetegedést okozó fertőzést. Mindenesetre a koronavírus terjedését gyakorlatilag lehetetlen megállítani. De – és itt jön a második része a dolognak – nem mindegy, hogy a vírus és az ember találkozása milyen következményeket eredményez. Fontos megjegyezni, hogy a történet mindkét szereplője – tehát az ember és a vírus – változik, és ez azzal jár, hogy a találkozásuk is eltérő eredménnyel járhat.

Miben változunk mi emberek? Az immunizációra gondol?

Igen, de ezt a fogalmat is több részre kell bontani. Egyrészt, létezik a mesterséges immunizáció. Ez az oltásokkal történik. Másrészt a természetes immunitás megszerzése a fertőzöttség révén. Nagyon dühít, amikor úgy tekintenek az emberre, mint az egész folyamat egy passzív, tehetetlen szereplőjére. Mi emberek is a természet része vagyunk, így az immunrendszerünk az új kihívásokhoz folyamatosan adaptálódik. Egyre többen fertőződnek meg, így a populáció egyre ellenállóbb lesz a vírussal szemben. Emellett értelmes lényként tudatosan is védekezünk. Az orvostudomány fejlettségének köszönhetően nagyon eredményesen. Az újabb és újabb vakcinák és terápiás eljárások kifejlesztésével védettebbé tesszük az emberi populációt.

Ez így van, de ahogy mondta, a vírus is változik. Nem örök küzdelem ez az ember és a kórokozó között?

Ez egy összjáték: a vírus megfertőzi a legtöbb embert. A populáció egy része elhalálozik, egy része nagyon beteg lesz, de meggyógyul, egy része pedig enyhet tünetekkel, vagy tünet nélkül átvészeli az egészet. De végül a populáció legalább részben immunissá válik. Persze, a kórokozó változik, ez az úgynevezett mutációk révén. A vírus egy rendkívül primitív és „önző” molekuláris komplex, azaz egy fehérje és egy RNS együttese, amelynek egyetlen „célja”, hogy minél nagyobb mennyiségben reprodukálja önmagát. Ennek érdekében pedig változni képes, Több mint egy éve az eredetitől egyes részeiben kisebb-nagyobb mértékben eltérő vírusvariánsok megjelenését látjuk. A vírusreprodukcióhoz a legjobb, hogyha minél gyorsabban, és minél több gazdatestben tud a vírus szaporodni. A vírusnak nem az a legfontosabb, hogy elpusztítsa a potenciális gazdaszervezetet. Épp ezért a kórokozó evolúciójában jellemző azoknak a mutánsoknak megjelenése és fennmaradása, amelyeknek nagyobb a fertőzőképessége, és általában kisebb a virulenciája, vagyis az okozott betegség súlyosságának mértéke. Ezért bizakodók lehetünk, hogy az egyre kevésbé veszélyes vírusvariánsok kiszorítják a többit, és a Sars COVID 19 a társadalmunkban jelen lévő többi koronavírushoz hasonlóan egy náthaszerű tünetekkel járó felső légutakat fertőző típussá szelídül.

A legújabb ismert variáns az Omicron. Mit lehet tudni erről a típusról?

Az Omicron valószínűleg egy nagyon gyenge immunrendszerű betegben, feltehetően egy HIV-fertőzött emberben alakult ki, ahol egy ilyen mértékű mutációhoz szükséges mennyiséget el tudott érni, és tovább tudott terjedni. A dél-afrikai tapasztalatok alapján az Omicron egy relatíve gyorsan terjedő, tehát nagy fertőzőképességű, de inkább felső légúti betegséget okozó variáns. Ez a vírus jobban emlékeztet a felső légúti hurutos, náthás megbetegedést okozó humán koronavírusokra, mint az SARS-CoV-2-re, amely bizonyos élettani hatásai alapján inkább egy biológiai fegyverhez volt hasonló.

Több víruskutató is arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a dél-afrikai tapasztalatok elégségesek általános következtetések levonásához, mert az ottani társadalomszerkezet eltér a nyugati világ elöregedő társadalmaiétól. Alacsonyabb az átlagéletkor, ezért a társadalom védekező képessége valószínűleg erősebb.

Igen ám, de az Omicron nem egy védtelen populációra csap le. Az európai társadalmak nagy része pedig vagy természetes, vagy mesterséges úton védettséget szerzett a koronavírussal szemben. Az oltásokkal létrehoztunk egy nagyon erős alapimmunitást. Ugyan ez nem egy sterilizáló immunitás, de nagyban segíti a vírus leginkább patogén – azaz a megbetegedésért legnagyobb mértékben felelős – részével, a tüskefehérjével szembeni védekezést.

Ezek szerint az eddig használt oltások megvédenek az új variánsokkal szemben is?

A vírus megbetegítésért legnagyobb mértékben felelős része az úgynevezett tüskefehérje. A SARS-CoV-2 ellen kifejlesztett oltások nagyobbik része ezt a vírusfehérjét kódoló DNS vagy RNS-t tartalmazza, ezért a szervezetben is a tüskefehérje régió ellen alakul ki védekezés. A kínai Sinopharm vakcina kivétel, mert az teljes, de inaktivált vírust tartalmaz, így a koronavírus egyéb részeivel, például a nukleokapszid vagy a membrán régiók fehérjéivel szemben is kialakít antitest- illetve sejtes alapú immunvédelmet. A tüskefehérjét tartalmazó oltások alkalmazása azért volt jó, mert segítenek elkerülni a súlyos megbetegedést. Fontos azonban, hogy bár a komoly betegségtől igen, a variánsok általi megfertőződéstől kisebb hatékonysággal védenek. Mivel a mutációval vírusburok alkotóelemei, így elsősorban a tüskefehérje, változnak, a szervezet korábbi változatok ellen létrejött antitestek illetve sejtes elemek gyengébb védelmet adnak az új variánssal szemben. Amennyiben valaki az eredeti tüskefehérjére specifikus oltást kapott, akkor az új, megváltozott tüskefehérjét gyengébben kötik a vakcina által kialakított ellenanyagok, vagyis magasabb antitest-koncentráció kell a védelemhez. Ezért javasolják az úgynevezett „emlékeztető” vagy „booster” oltásokat, amik növelik a közömbösítő antitestek szintjét a keringésben.

Mi a helyzet az Omicronnal? Mekkora védelmet jelentenek ellene az egyes oltások?

Az Omicron variáns mutációi is leginkább a tüskefehérjére irányulnak. Körülbelül harminc aminosav tekintetében tér el a korábbi változatoktól, de ez nem jelenti azt, hogy az oltással nem szereznénk ellene valamiféle védettséget. Itt is arról van szó, hogy az antitestek nagyobb koncentrációjára van szükség ahhoz, hogy védettek legyünk. Visszatérve a kínai oltásra, a Sinopharm vakcinájának alkalmazását sokan támadták, de az újabbnál újabb tüskefehérje variánsok megjelenésével kijelenthető, hogy az immunizáció szempontjából a magyar lakosság jól járt vele. A teljes vírust tartalmazó kínai vakcina ugyanis nem csak a tüskefehérje, hanem a nukleokapszid és a membrán régiók ellen is kialakít egyfajta immunitást. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan, hogy a Sinopharm a SARS-CoV-2 tüskefehérje elleni védelme, így az antitestválasz esetleg gyengébb, de a többi oltással szemben a vírus egyéb, kevésbé változó részei ellen is védelmet nyújt, ami a variánsok ellen szélesebb körű védelmet eredményez. Mivel Magyarországon a lakosság egy része ilyen oltást kapott, és szemben például a kizárólag Pfizert alkalmazó Izraellel, több különféle vakcinát alkalmaztunk, így kellőképpen heterogén védettsége van a népességnek, hogy a variánsokkal szemben is védettebbek legyünk.

Karikó Katalin úgy véli, az optimista forgatókönyvek szerint, amennyiben a nagyon fertőzőképes Omicron kiszorítja a többi mutációt és valóban kevésbé virulens típus, ezzel a koronavírus egy egyszerű náthává szelídül, és véget érhet a járvány.

Egy súlyosan fertőzött ember több vírusrészecskét hordozhat, mint amennyien a földön élünk. A vírus ezért szabadon változik, újabb és újabb mutációi jelennek meg. De tény, hogy minden új változat egy egyre nagyobb számban védett emberi populációval találkozik majd, ezért a vírusnak változnia kell, hogy tudjon fertőzni, és reprodukálódni. Ezzel pedig, a vírus ellen kialakuló immunitás növekedése miatt is, valószínűleg tovább csökken a virulenciája. Eközben ne becsüljük alá az emberi értelmet sem, hiszen közben gőzerővel folyik az újabb vakcinák és gyógyszerek fejlesztése. Egy 100 nanométeres fehérje-RNS-komplex által okozott molekuláris problémára molekuláris szinten kell választ adni, és erre a jelenlegi orvostudomány messzemenően képes.

Az Omicron Európában is széles körben terjed. Mennyire biztatók a vele kapcsolatos eddigi adatok?

Az Angliában és Dániában mért adatok szerint kissé emelkedett a kórházban kezelt betegek száma. Ez azonban elsősorban azért van, mert a lakosság jóval nagyobb arányban fertőződik meg, így bár nagyobb számban kerülnek kórházba, arányaiban kisebb a súlyos megbetegedések száma. Biztató, hogy az Omicron variáns leginkább a felső légutakat fertőzi meg. Ez azért jó, mert azt jelenti, hogy legtöbbször itt meg is akad, vagyis nem tudja megbetegíteni az alsó légutakat és a mély tüdőszöveteket. A korábbi típusok azért voltak olyan veszélyesek, mert a tüdő mélyebb rétegeiből a vérbe kerültek. Ezáltal a vírus a tüdővérkörben vérrögképződést, azaz trombózist okozott, ami megakadályozza a tüdő oxigénellátását, és súlyos szövetkárosodáshoz vezetett a betegekben. A tüdő mikoereinek elzáródása ezáltal a tüdőszövet nekrózisát okozta. A súlyos COVID-19 elsődlegesen egy vérrögképződési zavar, ami másodlagosan tüdőkárosodást okoz. Ezért nagyon lényeges, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei szerint az Omicron a felső légutakat könnyen eléri, az alsó légutakat nem tudja hatékonyan fertőzni. Ez azt eredményezi, hogy relatíve sok fertőzött lesz, a betegek száma nőni fog, de a meglévő immunitás, a felgyülemlett tudás, az új fejlesztésű vakcinák és gyógyszerek segítségével a megbetegedések jóval enyhébbek lesznek mint korábban.

Az eddigi tudásunkkal felvértezve az új variánsok ellen könnyebb lesz új oltásokat, gyógyszereket kifejleszteni?

Természetesen, mivel folyamatosan növekednek a vírusokkal kapcsolatos ismereteink.

A gyerekek oltását is elkezdték, de sokan félnek tőle, annak ellenére, hogy körükben sokszervi gyulladást okoz a covid. Veszélyesebb-e a koronavírus gyerekekre nézve a klasszikus gyerekbetegségeknél? Beoltatná-e a saját gyerekét?

Dr. Elek Jenő, a COVID-ellátásért felelős munkacsoport feje, COVID-19 kezelésében Magyarországon legjáratosabb ember is kijelentette, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés legsúlyosabb és legveszélyesebb tünete a tüdő mikroereiben fellépő vérrögképződés. Egészséges gyerekekben a felső légutak nyálkahártyájához kapcsolódó veleszületett immunitás és a keringési betegségek hiánya miatt a SARS-CoV-2-fertőzéskor a trombózis és egyéb súlyos szövődmények fellépte nem jellemzőek. A vírus egészséges gyerekekben is okozhat megbetegedést, de jóval enyhébb tünetekkel, mint a felnőtteknél. Járványügyi szempontból előnyös, hogy a különféle krónikus betegséggel élő, veszélyeztetett gyermekek számára is biztosítható az oltás. De tekintve, hogy a gyerekre nézve a betegség jó eséllyel nem veszélyes, én nem biztos, hogy beoltatnám a gyerekemet, mert gyermekeknél a vészhelyzeti mRNS-vakcina által nyújtott előnyök nem haladják nagyságrendekkel meg a természetes fertőzés általi veszélyeket. Főleg úgy, hogy a most felbukkanó változat, az Omicron ellen az eredeti tüskefehérje ellen kifejlesztett mRNS-oltás is kevésbé hatékony. A potenciális mellékhatásokat illetően pedig figyelembe kell venni, hogy a gyermekeknél alkalmazott, tüskefehérje mRNS-t tartalmazó oltások hatékonysága azon alapszik, hogy a tüskefehérje az oltottak szervezetében történő termeltetésével egy mesterséges vírusfertőzésre jellemző immunválaszt hoz létre. Azaz a szervezetbe juttatott mRNS alapján tüskefehérjét termelő testi sejtek is áldozatául fognak esni ennek a mesterséges immunfertőzésre emlékeztető, ám igen hatékony immunválasznak. Kérdés, hogy a fertőzésen igen enyhe tünetekkel áteső, a súlyos fertőzés szempontjából védett egészséges gyermekek esetében ilyen mechanizmusú vészhelyzeti oltás alkalmazása nagyságrendekkel nagyobb előnyöket biztosít-e a krónikus alapbetegségek nélküli, egészséges gyermekekben igen enyhe lefolyással járó természetes fertőzésnél. Erre az én válaszom, hogy nem. Azon krónikus beteg gyermekek esetében, akiknél a súlyos megbetegedés kockázata nagyobb, ott az alapbetegség miatt ajánlott lehet a gyermekkori mRNS-oltás alkalmazása.

Egyelőre úgy tűnik az oltások 6-8 hónapig védenek a vírus ellen. Ez mindig így lesz?

Amint említettem, a koronavírus légúti fertőzést okoz, ezért a vírusok nyálkahártyán való megtapadását még a legerősebb időszakos védettséget okozó fertőződés sem tudja megakadályozni. Biztosan ki fognak fejleszteni újabb oltásokat, de ezek egyike sem fog élethosszig tartó immunvédettséget biztosítani, mint a gyerekkori kötelező védőoltások, amelyek többnyire sterilizáló immunitást, azaz teljes kórokozó-mentességet biztosítanak az oltottak hátralévő életére. A hagyományos technológiák, azaz az elölt vagy gyengített kórokozók használatán alapuló gyerekkori védőoltásoknak köszönhetjük, hogy ma nincsenek olyan súlyos megbetegedésekkel járó járványok Magyarországon, mint például a gyermekbénulás-járvány volt régen. A légúti fertőzéssel szemben persze a hagyományos technológiájú oltások sem tudnának egész életre szóló védelmet biztosítani, de ettől még az inaktivált víruson alapuló hagyományos technológia jó, és segíti a védekezést.

Miért nem fejlesztenek a gyógyszergyárak a kínaihoz hasonló technológiával működő, a teljes vírust tartalmaz oltásokat? Nem arról van szó, hogy jobban megéri nekik a rendszeresen alkalmazandó oltás utáni, többszöri bevétel?

Ennek két oka van. Az egyik a testi sejtek tüskefehérje-termeltetésével kiváltható intenzívebb immunválaszban keresendő. Ha az oltottak szervezetének sejtjeivel gyártatod le a vírus tüskefehérjéjét, akkor az így kiváltott, a tüskefehérjét termelő sejtek elpusztulását is magában foglaló immunválasszal jóval magasabb ellenanyagszinteket tudsz generálni. A mások ok az iparjogvédelemre vezethető vissza. A gyógyszergyárak piaci alapon működő cégek, amelyek óriási összegeket fektetnek bele a gyógyszerek és vakcinák fejlesztésébe, és ezt természetesen a bevételükből kell előteremteniük. A technológia kifejlesztésébe fektetett összes megtérüléséhez pedig a technológia szabadalmaztatása biztosít kizárólagos jogokat. Azaz egy gyógyszergyár befektetéseinek megtérülését csak a technológia szabadalmaztatásával tudja biztosítani. A klasszikus technológiával készült oltások esetén ez szinte lehetetlen, hiszen nem szabadalmaztathatod a koronavírust! Az mRNS- és DNS-alapú oltások viszont jóval több lehetőséget adnak a technológiai szabadalmaztatására, míg a hagyományos, inaktivált kórokozó alapú oltásoknál leginkább az immunválaszt fokozó adjuváns speciális összetételét lehet szabadalommal levédetni.

Ezek szerint arra kell készülnünk, hogy évente be kell oltatni magunkat?

A fertőzés módja miatt a felső légúti vírusok ellen alig várhatóak élethosszig tartó védelmet nyújtó vakcinák. Így az örökké változó influenzavírusokhoz hasonlóan, az újabb variánsok ellen folyamatosan újabb és újabb vakcinákat fognak kifejleszteni. Mint például a fehérjealapú úgynevezett subunit- vagy alegységvakcinák, amelyek kész tüskefehérjét juttatnak a szervezetbe, ezért a saját testi sejtek nem fognak áldozatul esni a védettséget kiváltó immunválasznak, így valószínűleg kevesebb tünettel jár az immunizáció. De ami ennél is jobb, hogy ezekbe az oltásokba több vírusvariáns fehérjéit is „bele tudják gyúrni”, így kombinált oltásként mindegyik ellen védenek. Emellett az újabb terápiás készítmények és az új terápiás eljárások megjelenése várható. Mindezek alapján az orvostudomány és a szakemberek felkészülten nézhetnek szembe az újabb variánsok megjelenésének.

Forrás

ElőzőKövetkező

Minősíthetetlen stílusú levélben zsarolják az oltatlan egészségügyiseket 5

Minősíthetetlen stílusú levélben zsarolják az oltatlan egészségügyiseket

Szerkesztőségünkhöz jutott egy egészségügyi dolgozónak küldött levél, amelyben a munkáltató kioktató és cinikus stílusban zsarolja a kísérleti vakcinát elutasító munkaerőt.

A levelet az Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet egyik olyan dolgozója kapta kézhez, aki már két oltást is megkapott- a jelek szerint teljesen feleslegesen.

A KSH adatai szerint csak az elmúlt egy évben 17 ezer munkavállaló tűnt el a rendszerből, sokan már azelőtt felmondtak, hogy lejárt volna az oltakozásra szánt türelmi idő.

Minősíthetetlen stílusú levélben zsarolják az oltatlan egészségügyiseket

Minősíthetetlen stílusú levélben zsarolják az oltatlan egészségügyiseket

Felháborító, hogy egy hiányszakmában is ilyen embertelen módon diszkriminálják a dolgozókat, a Mi Hazánk értük is tüntet délután 3 órakor Budapesten. Aki magyar velünk tart!

– mondta el Nagy Attila, a Mi Hazánk budapesti elnöke.

Forrás

Két újabb COVID-gyógyszerre bólintott rá a WHO 2

Két újabb COVID-gyógyszerre bólintott rá a WHO

Újabb két, COVID-ra is adható gyógyszerre adta áldását a WHO: a baricitinib reumaellenes szerre, illetve egy, a koronavírus-fertőzöttek kezelésére kifejlesztett monoklonális antitestre, a szotrovimabra – írja az IFL Science.

A BMJ szakfolyóiratban megjelent cikk szerint a szakértők erősen ajánlják a súlyosabb COVID-fertőzöttek baricitinibbel való kezelését. A WHO azt mondja, hogy egyértelmű, bár viszonylag mérsékelt bizonyítékokat láttak arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer

jelentősen javítja a súlyos fertőzöttek túlélési esélyeit, és csökkenti a lélegeztetőgép szükségességét.

A WHO szerint a szotrovimabot azoknak érdemes használniuk, akiknek enyhe vagy közepesen súlyos a betegségük, de nagy a kockázatuk a kórházba kerülésre. A monoklonális antitest egyébéknt egy egyedi fehérvérsejt klónozásával előállított, laboratóriumi antitest. A COVID-19 elleni legtöbb monoklonális antitest-kezeléshez hasonlóan a szotrovimab a COVID-19 vírus külső oldalán lévő tüskefehérjéhez kötődik, megakadályozva a vírus bejutását a sejtekbe.

Vannak megfelelő bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gyógyszer hasznos a kórházi kezelés megelőzésében, ha azonnal adják a COVID-19-fertőzött, sérülékenyebb személyeknek.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...