Erdő Péter: az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk 49

Erdő Péter: az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk

A hit, hogy a földi élettel nincs vége mindennek, bátorságot ad és ráébreszt, hogy az életnél is fontosabb, hogy egymást szeretve éljünk – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek karácsony alkalmából.

Erdő Péter kiemelte: a keresztény ember reményének, bizalmának és bátorságának forrása az emberszerető, gyermekké lett Isten megjelenése a világban.

Isten nemcsak közénk lépett, hanem magzat, gyermek lett értünk. Vállalt minden veszélyt, ami egy felnövekvő gyermekre leselkedett – mondta, hozzátéve, Jézus korában is voltak járványok, betegségek, ráadásul jóval kevesebb védekezőeszköz, gyógyszer volt az emberek kezében.

A bíboros hangsúlyozta: „mi, keresztények valóban hisszük, hogy a földi élettel nincs vége mindennek”, és ez a hit bátorságot ad a nehéz időkben is. Természetesen fontos az élet, az ember felelős a saját és mások életéért is, de “az életnél is fontosabb, hogy szépen, egymást szeretve éljünk”.

A keresztény ember feladata, hogy a hitéből fakadó reményt és derűt ne csak a négy fal között élje meg, hanem ossza meg másokkal is! – tette hozzá.

A bíboros beszélt arról is: a járvány miatti korlátozások után nem lett kevesebb ember a templomokban, sőt – legalábbis a fővárosban – sok helyen emelkedett a hívek száma.

A bíboros ennek pontos okát nem tudta megnevezni, de úgy vélte, a háttérben a járvány enyhülése vagy a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) állhat.

Erdő Péter a kongresszust értékelve úgy fogalmazott: Budapest fölemelte a fejét.


Várakozáson felüli volt a bátorság és az igény az emberek szívében, hogy részt vegyenek a kongresszus eseményein. Több százezer ember ünnepelt együtt fölszabadultan, spontán, megélve a sokan vagyunk érzés örömét, azt, hogy nem egy “ódivatú” vagy csak nagyon idős emberekből álló közösség tagjai.

„Egész Európa és a világ is csodálta, ahogy felszabadultan összejöttünk, és nagyon szépen tudtunk ünnepelni” – fogalmazott.

Ezt a fölszabadult örömet vette észre Ferenc pápa is, akinek az elmúlt két évben a lezárások miatt nem jutott osztályrészül a hívek ekkora tömegével való találkozás. A bíboros szerint az egyházfő Budapesten megtapasztalta, amit korábban, a meghívásakor mondott neki: a Szentatya, olyan emberekhez jön ide, akik szeretik!

Nem véletlen – jegyezte meg, hogy a pápa azt mondta, szívesen visszatérne Magyarországra.

A bíboros azt is jelzésértékűnek nevezte, hogy az egyházfő budapesti és szlovákiai útja végén felidézte csíksomlyói látogatását is. Ferenc pápa feltehetően 2019 júniusa óta hordozza magában a csíksomlyói nyeregben tartott szentmise emlékét és nem felejtette el, hogy milyen nehéz körülmények között, milyen sok magyar elment oda is.

Erdő Péter kitért arra: a NEK nem ért véget szeptember 12-én, a Youtube-on közzétett programokat az azóta eltelt három hónapban ötször annyian nézték meg, mint ahányan jelen voltak azokon.

Egyes plébániákon közösségi program, hogy átbeszélik, feldolgozzák a Hungexpón tartott katekéziseket, előadásokat, tanúségtételeket.

Jövő tavasszal könyv formában is megjelennek a különböző programokon, fakultációkon elhangzott beszédek, a NEK emlékkönyve pedig már a boltokban van. A találkozás című, 350 oldalas kiadvány több mint 600 fényképpel minden eseményen végigvezeti olvasóját – jegyezte meg.

Erdő Péter beszélt az egyházról szóló, 2023 októberében záruló szinódusról, illetve annak első, egyházmegyei szakaszáról is. Mint mondta, a Vatikán közzétett egy vademecumot, amely vezérfonalként szolgál, ötleteket ad, javaslatokat fogalmaz meg az egyházmegyei munkához. Ez alapján állítják össze az egyházmegyék a saját kérdéseiket, témajavaslataikat, amelyeket a plébániai közösségek külön-külön megvitatnak.

Erdő Péter elmondta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében összehívott egy szinodális fórumot is, amelyen minden plébánia képviseltette magát. Értékelése szerint a kérdések, tapasztalatok közös megvitatása nagyon hasznos volt, hiszen sok esetben nemcsak a problémákat, hanem a megoldást kínáló, egy-egy plébánián már működő jó gyakorlatokat is megosztották egymással a résztvevők.

„Ezen az úton megyünk tovább” – mondta a bíboros, hozzátéve, a folyamat az egyházmegyében egyben folytatása a két évvel ezelőtt kezdett plébániai reformmozgalomnak.

A bíboros figyelmeztetett arra is: a híveket, plébániai közösségeket is megszólító szinodális folyamat nem a köznapi értelemben vett demokratizálódás jele az egyházban. Ahogy Ferenc pápa szokta mondani, a szinodalitás nem demokrácia, a szinódus nem parlament.


A szinódus teológiai alapja, hogy a Szentlélek „nemcsak egyénileg, külön-külön száll le ránk, nemcsak így kapjuk meg a keresztségben, majd a bérmálásban, hanem testületileg is. Tehát az egyház lelke az egész egyházat is kíséri”, külön a papságot, az egyházmegyéket és különösen a zsinatra összegyűlő püspököket – magyarázta.

Hozzátette: nem demokratikus választás kérdése, hogy milyen egyházat akarunk, hiszen az egyház objektív valóság.

A Jézus Krisztus által alapított közösséget az a feladat tartja össze, hogy tagjai hirdessék az evangéliumot minden teremtménynek az idők végezetéig. A kérdés az, “hogyan teljesíthetjük jobban a küldetésünket mint közösség a mai körülmények közt, a mai világban”.

(MTI/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

Csákányházán roma közösségi központ épül 5

Csákányházán roma közösségi központ épül

A Fülektől mintegy 15 kilométerre fekvő Csákányháza zsákfalu a Fülek–Salgótarján vonalon. A település gyakorlatilag egybeépült Ragyolccal, előbbinek mintegy 1200, utóbbinak 1500 lakosa van. Mindkét településen jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben a romák aránya, Csákányházán  a 2011-es népszámlálás alapján csak 34 csákányházi vallotta magát romának, de Bodor Béla polgármester szerint mintegy 60 százalékra tehető a romák aránya, míg a Roma Csillagok Polgári Társulás vezetője, Galamb Attila szerint az arányuk meghaladhatja már a 70 százalékot is. Bár kisebb-nagyobb konfliktusok ugyan vannak a nem romákkal, de az együttélés többnyire biztos alapokon nyugszik. A társulás 11 éve működik, s most a Lázár Katalin vezette Szebb Jövőért Polgári Társulással közösen a polgármester és az önkormányzat támogatásával roma közösségi központot építenek.

Csákányháza azon régióbeli települések közé tartozik, amelyek a rendszerváltás óta ugyanabban az egyre kényelmetlenebb, sok helyen lyukas cipőben járnak. A rendszerváltás után a munkahelyek nagy része megszűnt, a régió legnagyobb vállalata, a Kovosmalt szétesett, ahogy a jól működő szövetkezetek is, amelyek munkát adtak az alacsonyabban képzett rétegeknek, így a romáknak is.

De a baj nem jár egyedül, munkalehetőségek híján a képzettebbek, az értelmiségiek nagy része lakóhelyet váltott, s vagy az ország nyugati részeiben, vagy nyugaton, s nem utolsósorban Magyarországon talált munkahelyet, s új lakhelyet magának, míg a települések nagy részén főleg a kevésbé mobilisak és a romák maradtak.

Nem történt ez másképp Csákányházán sem, s csak a helyi romák megosztottságának köszönhető, hogy a helyi képviselő-testületben az érdekeiket senki sem képviseli.

Bodor Béla nyolc éve áll a falu élén, s mint mondja, a helyzet korántsem szívderítő, sokszor érzi úgy, hogy teljesen magára hagyták őt. A képviselő-testülettel sem felhőtlen a viszonya, a kilenctagú testületből mindössze hárman támogatják őt feltétel nélkül, így egyáltalán nincs könnyű dolga.

Első időszakában jóval könnyebb dolga volt, ugyanis akkor négy roma is ült a testületben, s a romákat érintő legfontosabb kérdésekben könnyebben megegyezésre jutottak. De a romák nem vették komolyan a legutóbbi helyhatósági választásokat, így  jelenleg csak egy roma képviseli az érdekeiket a kilenctagú testületben.

A mostani testület döntése értelmében például csak azokat veheti fel aktivációs munkára, akiknek nincs tartozásuk a faluval szemben. „Ha viszont még ettől a pénzbevételi forrástól is elesnek, akkor miből fizessék a tartozásukat?” – teszi fel a költői kérdést Bodor, s keserűen állapítja meg, ez bizony a huszonkettes csapdája. „Ha mondjuk abból a havi 60 euróból tízet le tudnánk vonni a tartozások törlesztésére, már mindjárt jobban járnánk.”

A romák többségének nagyon alacsony az iskolai végzettsége, s esélye sincs munkához jutni. A községi hivatal, az óvoda és az iskola alkalmazottainak a többsége sem helybéli, többen Fülekről járnak le dolgozni. Az óvodát 21, az iskolát 54 gyerek látogatja, kizárólag roma gyerekek.

A nem roma gyerekeket a szülők Ragyolcra vagy Fülekre hordják, a ragyolci iskola alig van pár száz méterre Csákányháza központjától. „Az iskolalátogatással nincsenek különösebb gondjaink” – mondja Bodor Béla, bár amióta kitört a járvány, az iskolalátogatási kedv is megcsappant. Sok roma fél a járványtól, s jelentős részük beoltatta magát.

A Roma Csillagok igazi mozgatórúgója Galamb Attila fia, a még mindig csak 20 esztendős Krisztián is túl van már a második oltáson is, s bízik abban, hogy nem kapja el a vírust. Krisztián gyerekkora óta aktívan táncol, énekel, szaval, s neve nem ismeretlen a felvidéki szavalóversenyek szervezői előtt. 2016-ban Z. Németh István Csillagos kettes című prózájával országos győztes lett.

(Fotó: Juhász Dósa János, archív felvételek)

A Ragyolci Alapiskola elvégzése után – ahol György Henrietta tanítványa volt –, a rimaszombati Kereskedelmi Akadémián érettségizett. Az érettségi után gondolkodott a továbbtanuláson is, de mint édesanyja hozzáteszi, nem volt egyszerű a középiskolai tanulmányok költségeit sem fedezni.

De Krisztián azért még nem adta fel a továbbtanulást, nyáron egy ideig Hollandiában dolgozott, hogy egy kis pénzt keressen, de most minden idejét a falu romáinak a segítése emészti fel.

Már tizenegy éve működik a Roma Csillagok Polgári Társulás, amelyet édesapja alapított, s a társulás több csoportot is működtetett, a tehetséges fiatalok énekeltek, táncoltak, a járvány kitöréséig több roma fesztivált is szerveztek a faluban, részt vettek a községi rendezvényeken, ahogy járták a környék településeit is, öregbítve Csákányháza hírnevét.

Krisztián nagyon aktív volt a középiskolában is, ahol tagja volt a helyi diákönkormányzatnak, hangadója volt az iskola rendezvényeinek, míg jelenleg elnökségi tagja az Opre Roma nevű szervezetnek, amely országos szinten működik, s elsődleges célja a romák érdekérvényesítése.

„Összefogtunk a településen működő, Lázár Katalin által vezetett Szebb Jövőért Polgári Társulással, s közösen határoztuk el, hogy létrehozunk egy roma közösségi központot” –vázolja az aktuális terveiket.

Kérvénnyel fordultak a falu vezetéséhez, s kérvényezték a kultúrházban lévő, egykori borozó helyiségeinek a bérbevételét. „A szocializmus évei alatt borozó működött a kultúrház földszinti oldalhelyiségeiben, de akkoriban még nem volt kötelező mellékhelyiségek működtetése” – mondja Bodor Béla polgármester, így nemcsak rendbe kellett tenni az alaposan leamortizált helyiségeket, hanem a mellékhelyiségek beépítése is elkerülhetetlen volt.

„Egy ideig fitneszközpont is működött benne, de a használói nem voltak jó gazdák, s a súlyzók nagy részét eladták. Nem egy közülük a vastelepen végezte” – teszi hozzá a polgármester, s még a falakat is véresen találták. A rossz tapasztalatok ellenére Bodor Béla, látva a Roma Csillagok eddigi munkáját, s közös erőfeszítéseit a Szebb Jövőért Polgári Társulással, áldását adta a közösségi központ létrehozására.

A Szebb Jövőért szervezetet Lázár Katalin működteti, aki önkormányzati képviselő is, s az Egészséges Régiók nevű országos nonprofit szervezet helyi képviselője. Mint ilyen, napi kapcsolatban van a romákkal, intézi az ügyeiket, segíti őket a hivatalok útvesztőiben való eligazodásban.

(Fotó: Juhász Dósa János, archív felvételek)

„A közösségi központ szeretne napi kapcsolatot kialakítani a helyi romákkal, s nemcsak a kulturális igényeiket kielégíteni, de tervezzük egészségügyi és egyéb előadások megszervezését is, ahogy szeretnénk a tehetséges diákokkal foglalkozni, kiegészítve az iskolai oktatást is. Hiszek benne, hogy sikerül továbbtanulásra motiválni a tehetséges roma gyerekeket, s lefoglalni őket, hiszen jelenleg nem tudnak magukkal mit kezdeni, ha az iskolából hazamennek” – mondja Krisztián, aki abban is nagyon bízik, hogy a roma gyerekek romaként jobban megbíznak benne, s példaként is szolgálhat a legifjabbaknak, de a szüleiknek is.

„Mi sem voltunk jobb helyzetben, mint a csákányházi romák többsége, de láttuk, hogy Krisztián tehetséges, sorra nyeri a versenyeket, s minden lehetőséget megadtunk neki, hogy eljuthasson az egyes versenyekre. S ebben  támogatták a tanárai is” – teszi hozzá az édesapja.

Jó  idő lévén, ottjártamkor is gőzerővel folytak a felújítási munkák, az ablakokat és az ajtót már kicserélték, a kőműves épp az illemhely beépítésén dolgozott.

„A helyiségre kamera is ügyel majd, s remélem, hogy egy hónapon belül át is adhatjuk” – búcsúzik Bodor Béla polgármester, aki azt is elárulja, hogy a felújítási költségeket a község állja, s a két szervezet szimbolikus havi egy eurót fizet majd a helyiség használatáért.

Forrás

Öt napra rövidülhet a kötelező karantén 14

Öt napra rövidülhet a kötelező karantén

Az eddigi tízről öt napra rövidülhet a kötelező otthoni karantén, az egyes ágazatokban fenyegető nagyobb kiesések miatt rövidítenék le a karantén időtartamát. A beoltottakat csak három napig lehetne karanténra kötelezni – mondta Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter a kormányülés után.

Mint hozzátette, folytatódik az egyeztetés. Közölte, hogy azért van szükség erre a lépésre, mert nagy számban eshetnek ki a munkából a dolgozók.

Orvosi szempontból – mondta – azonban öt nap után még mindig fertőző lehet az ember.

„Ha a fertőzés gyors terjedése nagy kieséseket okozna, ami miatt szükségessé válik a karantén lerövidítése, készek leszünk lépni, az országos tiszti főorvos rendelete alapján fogunk eljárni. Egyelőre öt napról beszélünk. Ha nagyobb kiesések lesznek, külön szabályokat vezetünk be az oltottakra és az oltatlanokra. A beoltottaknak valószínűleg rövidebb ideig kell majd karanténban maradniuk, de erről még egyeztetünk” – mondta Lengvarský az újságíróknak.

Hozzátette, hogy a beoltottakra háromnapos kötelező karantén lenne érvényes. A miniszter jelezte, hogy ezen a héten még nem lesz változás.

„A jövő héten vitatjuk meg a kérdést. A karantén lerövidítése orvosi szempontból nem túl szabályszerű lépés, mert az ember még öt nap után is fertőzhet, még az omikron terjedésével is” – hangsúlyozta.

Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója hozzátette, a rövidebb karantén letelte után reszpirátort kell viselniük a fertőzötteknek, mivel közülük sokan még mindig fertőzhetnek. „Az ajánlás szerint legalább otthoni tesztet kell végezni, a negatív PCR-tesztre azonban a tesztelőpontok kapacitáshiánya miatt nem lesz szükség” – tette hozzá.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon