Elon Musk rémálma, ami nem csak a formájával hódít 24

Elon Musk rémálma, ami nem csak a formájával hódít
2019-ben a Frankfurti Autószalonon (akkor még volt ilyen) egy izgalmas koncepcióval állt elő a Hyundai, amelyet egyszerűen 45-nek nevezett. A névválasztás tudatos volt, mivel a 45 évvel korábban bemutatkozó, Giugiaro által tervezett Pony Coupénak állítottak vele emléket, a koreai márka első emlékezetes tanulmányautójának. Igaz, az eredetire csak a C-oszlop, a hátsó ajtó és az övvonal emlékeztetett, de a különleges szögekben elhelyezett lemeztörések, a retró, pixeles lámpák és a szokatlan arányok nagyon megragadták a közönség figyelmét.

Ez még tolóajtókat kapott, de amúgy nem sok dolog változott a sorozatgyártásigForrás: HyundaiAz igazi meglepetést azonban az okozta, hogy a Hyundai két évvel később, szinte változatlan formában gyártani kezdte a retró tanulmányt, így megszületett az Ioniq 5-ös, amely az új elektromos almárka első modellje lett. Sőt, ez egyben az első, kezdettől fogva villanyautónak készített Hyundai is, mivel az eddigiek mind belsőégésű platformra épültek. A vadonatúj, moduláris és rugalmasan módosítható E-GMP gördeszka padlólemez kizárólag elektromos hajtásra készült, a jövőbeni Ioniq típusok már egységesen ezt használják majd.

Jóval nagyobb, mint amekkorának tűnikHárom méter a tengelytáv, ami óriási. A kimagasló gördülési komfortot a dögös, szériában is 19 colos felnik sem rontják elFotó: Ruschel ZoltánAz Ioniq 5 nagy trükkje, hogy fotókon egyszerűen nem jön át a mérete. Kompakt, ötajtósnak tűnik, pedig a valóságban hosszabb (4,635 méter) és szélesebb (1,89 méter) egy Tucsonnál, csupán magasságban marad el tőle, így nem a SUV-ok, inkább crossoverek közé sorolható. Kereken három méter a tengelytáv, ami már a Mercedes E-osztály jellemzője. Gyakorlatilag képzeljünk el egy Golfot, amit úgy teletömtek szteroidokkal, hogy széltében és hosszában egy kategóriát hízott, kicsit felszedett magasságra is, és a nyújtózkodásban szétcsúsztak a tengelyei egymástól. Ám egyáltalán nem a mérete, hanem a formája viszi el a show-t.

A csendessége miatt nem árt odafigyelni a sebességre, mert városban nagyon könnyen gyorshajtókká válhatunk, de autópályán sem válik zajossáFotó: Ruschel ZoltánEgyszerre tűnik múltidézőnek és jövőbe mutatónak a különböző élekkel, törésekkel teletűzdelt, alapvetően szögletes karosszéria. Szinte csak annyiban különbözik a koncepcióautóétól, hogy rendes tükrök kerültek rá, és süllyesztett kilincseket, illetve egyedi lámpákat kapott, amelyek meghatározó motívuma a pixel, ezért bekapcsolva mágnesként vonzzák a tekinteteket.

Sajnos a LED fényszórónak nincs olyan jó fénye, mint ahogy kinéznekFotó: Ruschel ZoltánKis csalódás, hogy az alap LED fényszórók esetén az irányjelzők, illetve a tolató- és hátsó ködlámpa sima halogén izzóval működnek. Ezeket ráadásul a lökhárító alsó részébe helyezték el, ahol fokozott sérülésveszélynek vannak kitéve, és ami láthatóság szempontjából sem a legideálisabb. A másik probléma csak sötétben derült ki: fényszórók vetítőegysége olyan mélyen be van süllyesztve az orrhoz képest, hogy fizikailag képtelen az autó előtti nagyjából 2-3 métert bevilágítani, így egy sötét sávot tolunk magunk előtt. Ráadásul oldalra sem jut elég fény, kiegészítő kanyarfény pedig nincs, még a feláras (projektoros, nem mátrix) lámpatestekhez sem.

Ez nem is utastér, sokkal inkább egy nappali, méretben és hangulatában is. Az óriási ajtónyílásokon át kényelmes beszállni, a helykínálat pedig tényleg lenyűgöző. Ez nem csak a rendkívüli tengelytávnak és a szélességnek köszönhető, hanem a tökéletesen sík padlónak is: se középkonzol, se kardánbox nem osztja meg a teret. Helyettük egy könyöklő van elöl, amelyet kiviteltől függően csúsztatni is lehet. Ebben találjuk az (opciós) vezeték nélküli töltőt, de van még itt két USB-csatlakozó, pohártartó, illetve rengeteg hely a kacatoknak. Ötletes a kihúzható, fiókos kesztyűtartó, furcsa viszont, hogy a könyöklő alatti USB-k csak töltésre használhatók, ha a telefonunkat tükrözni szeretnénk, akkor a lábtér mélyében elhelyezett csatlakozót kell használnunk.

Nagyon és kényelmesek, de minimális oldaltartást adnak az első ülésekFotó: Ruschel ZoltánHagyományos műszeregység nincsen, helyette két, egyetlen keretbe foglalt, 12,3 colos kijelzőt kapunk, a jobb oldali persze érintős is. Sajnos a keret mindenképpen fehér színű, ami a szürkés-feketés beltérben furának hat. Viszont a képernyők minőségére nem lehet panasz, bár a vezető előtti rész testreszabhatósága jócskán elmarad a prémiummárkák szintjétől. Gördülékenyen, hiba nélkül tette a dolgát az infotainment rendszer, nem volt probléma az okostelefon-kapcsolódással sem. Sőt, a Hyundai saját alkalmazásának beállítása is csak néhány percet vett igénybe, ami után már távolról is vezérelhetünk bizonyos funkciókat (pl. a töltést és a fűtést/hűtést), látjuk a hatótávot és sok más adatot.

Szerencsére a Hyundai nem vitte annyira túlzásba a digitalizációt, mint a Volkswagen az ID szériánál, így nem tűntették el a gombokat sem. Nincs belőlük túl sok, ám a teljesen önálló (de a menüből is használható) klímapanel feltétlen jó döntés volt, még úgy is, hogy ez történetesen érintős. A márka belsőégésű modelljeihez hasonlóan az alapvető funkciókat vezérlő kapcsolók nagy részét ugyanott találjuk és ugyanúgy is kell használni őket. Még a fedélzeti rendszer sem változott olyan drasztikusan, hogy néhány percnyi ismerkedés után ne igazodnánk ki rajta. Kicsit fura, hogy irányváltónak egy harmadik kart tettek a kormányoszlopra, ami kissé rejtve van, így viszont nem foglal hasznos helyet feleslegesen.

Rengeteg újrahasznosított anyagot használtak, például az ülések kárpitozása is ilyen szövetből készült, de erre egy rossz szavunk sem lehet, mert tapintásra, látványra és kidolgozásra is igényes. Maguk az ülések sem rosszak, kényelmesek, megfelelően feszes tömésűek, még valamennyi oldaltartást is adnak. A vezetőülés elektromos deréktámasszal is rendelkezik, a csúcskivitelhez ún. relaxációs fotelek járnak, amelyek felhajtható lábtámaszt is kaptak (a töltés idejére), továbbá teljesen elektromosan állíthatók, fűthetők és szellőztethetők.

Ebben öt kosárlabdázó is simán elférTág határok között állítható a hátsó ülés, akár aludhatunk is benne. Rendkívül nagy a lábtér és itt is jól kilátni a nagy ablakokonFotó: Ruschel ZoltánHa nem is SUV-osan, de azért viszonylag magas az üléshelyzet, mivel az akku miatt a padlószint sem alacsony, de gyorsan megtalálható a kényelmes pozíció. Tisztességesen kilátni az autóból szinte minden irányba, mert az övvonal nem a nyakunknál van és nagy üvegfelületek vannak mindenhol. Még hátrafele is jó a helyzet, egészen, amíg nem esik valami csapadák, mert ablaktörlő és mosó oda nem jutott. Elvileg a hátsó szárny kiképzése olyan, hogy a menetszél leviszi a vizet, de a valóságban ez csak autópálya-sebességnél működik.

Elöl is van csomagtér, itt bőven elférnek a töltőkábelek és a kötelező tartozékok, meg a defektjavítóFotó: Ruschel ZoltánHátul aztán tényleg táncra is perdülhetünk, mert sík a padló, a lábtér a luxuslimuzinokat idézi és a fejtér sem rossz. A rengeteg hely jó alap egy kis variálhatóságra, ezért a hátsó ülés is csúsztatható hosszában, a háttámla szöge pedig tág tartományban állítható. Jól jellemzi a helykínálatot, hogy teljesen előretolt hátsó, és teljesen hátratolt első ülés esetén is simán be tudtam ülni (1,74 méter a magasságom). Ajtókárpit a második sorban sincs, viszont ide is jár két USB, a légbefúvók pedig a B-oszlopra kerültek, a könyöklő mögött viszont nincs sízsák.

Kicsit lapos, de az 527 literes csomagtér sok csomagot elnyel. Kár, hogy a roló rossz úton zörög és elég olcsó kialakításúFotó: Ruschel ZoltánHa a lécek nem is, de sok más be fog férni az 527 literes csomagtérbe. Ennek a térnek egy részét a kivehető álpadló alatt találjuk, amelyet érdemes bent hagyni, mivel így a hátsó ülések ledöntésével sík felület és közel 1,6 köbméteres tér alakítható ki. Kár, hogy a kalaptartót helyettesítő roló hajlamos a zörgésre és semennyi súlyt nem bír el. Érdemes az autó orrát is felnyitni, no nem az ott lévő gépészet miatt, hanem mert itt is van csomagtér. Egy fedeles, megvilágított ládát helyeztek ide, amely az egymotoros kivitelnél 57, kétmotorosnál 27 literes; arra még az utóbbi is bőven elég, hogy a töltőkábeleket elnyelje.

Forrás

ElőzőKövetkező

Egy hatalmas, ezer fényév széles buborék veszi körül a Földet 9

Egy hatalmas, ezer fényév széles buborék veszi körül a Földet

A Föld egy ezer fényév széles, több ezer fiatal csillaggal körülvett üregben fekszik, egy új tanulmányban ezen struktúra kialakulását vizsgálják  – írja a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ oldala. Catherine Zucker, a Space Telescope Science Institute munkatársa és kollégái galaktikus szomszédságunk evolúcióját rekonstruálták, bemutatva, hogy egy láncreakció 14 millió éve miként vezetett el egy hatalmas, a közeli fiatal csillagok kialakulásáért felelős buborék megjelenéséhez.

„Ez egy igazi eredettörténet, most először tudjuk megmagyarázni, hogy miként kezdődött az összes közeli csillag képződése” – mondta Zucker. Az új vizsgálat egyik központi eleme egy 3D-s téridő animáció, amely megmutatja, hogy a Föld 500 fényéves környezetében a fiatal csillagok és csillagformáló régiók a Lokális Buborék nevű térrészen fekszenek. A Lokális Buborék létezéséről eddig is tudtak a csillagászok, de csak most írták le kialakulását.

A friss eredmények alapján 14 millió éve egy sor szupernóva miatt a csillagközi gáz kifelé kezdett el áramlani, létrehozva egy buborékszerű struktúrát. Ma hét csillagközi régió vagy molekuláris felhő fekszik ezen buborék felszínén.

A kutatók úgy vélik, hogy a furcsa alakú struktúra lassan, de folyamatosan nő.

A vizsgálathoz a szakértők az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének adatait elemezték.

João Alves, a Bécsi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint amikor az első szupernóvák létrehozták a Lokális Buborékot, a Nap még messze járt. Mintegy 5 millió éve viszont csillagunk megérkezett a Tejútrendszer azon részébe, ahol a struktúra van, és most nagyjából a közepén helyezkedik el.

A kutatók már közel 50 éve felvetették, hogy galaxisunkban számos hasonló buborék lehet. Az új eredmények alátámasztják ezt az elképzelést, úgy tűnik, hogy a Tejútrendszer egy ementálihoz hasonlóan üregekkel van tele. A csapat azt tervezi, hogy folytatja a projektet, hogy kiderüljön, miként hatnak egymásra ezek a buborékok.

Forrás

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét 19

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

„Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január elseje/másodika éjszakáján egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni, 36 éve az elsőt hazánkból” – idézte fel Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa a csillagaszat.hu hírportálon hétfőn megjelent cikkében.

Mint írta, rögtön a harmadik átvizsgált képhármason feltűnt egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó.

„Ez lett a 2022 AC jelű égitest, amely december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk, és a felfedezés idején már távolodóban volt” – tette hozzá.

A kutató beszámolója szerint hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb földsúroló kisbolygó is. Erről a 70 méter átmérőjű égitestről később lengyel csillagászok kiderítették, hogy mindössze 3 perc alatt fordul meg a tengelye körül, ami még ezeknél az apró szikláknál is rendkívül gyorsnak számít – tette hozzá a csillagász.

„Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül” – írta Sárneczky Krisztián, aki az elmúlt években több száz különböző objektumot, köztük számos földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével. „Annyira váratlan volt a ködös megjelenés, hogy elsőre azt gondoltam, a Schmidt-féle optikai rendszerben előforduló, ködös megjelenésű tükröződés (szakszóval Klingon-űrhajó) járatja a bolondját velem, vagy esetleg a kép sarkaiban apró defókuszáltság miatt elmosódott a kép. Ám a sebtében, digitálisan összeadott felvételeken más volt a ködösség szerkezete és mozgása, mint ezekben a téves esetekben lenne” – emlékezett vissza.

A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését. Mint írta, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

Beszámolója szerint hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az égitest, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot. A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a földközeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól, miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához.

„Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt” – jegyezte meg a kutató, aki írt arról is, hogy az üstökös maximális fényessége 50 ezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen. A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

„Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehetem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 jelű üstökösét” – írta a csillagász.

Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942–1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.

(MTI)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...