Boris Johnson: Megkezdték a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit 8

Boris Johnson: Megkezdték a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit

Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy ha Oroszország valóban elszánná magát az Ukrajna elleni invázióra, azt súlyos gazdasági szankcióknak kell követniük.

A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást.

Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy Oroszország ne zárkózzon el a párbeszéd elől, és megállapították, hogy Moszkva csak érdemi tárgyalásokkal érheti el a feszültség enyhítését.

Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.

Johnson csütörtök este telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.

A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének.

A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy Nagy-Britannia partnereivel együtt összehangolt és széleskörű gazdasági szankciókat készít elő Moszkvával szemben bármiféle ilyen orosz katonai akció esetére.

Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.

Lengyel külügyminiszter: 30 éve most van a legnagyobb esélye egy háborúnak EurópábanAbból, hogy a mi szemszögünkből – és sok más szempontból is – irracionálisnak tűnik az intervenció, nem következik, hogy Putyin nem lépi meg. Ukrajna státusza az orosz elnök számára az első számú stratégiai kérdés. Vélemény.

Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy diplomáciai eszközökkel kell elérni a feszültség enyhítését, és tartós megoldásokat kell felkutatni.

A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy bármiféle destabilizáló hatású akció stratégiai hiba lenne, amely “jelentős következményekkel” járna.

A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.

A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz-ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására.

A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak “nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió “masszív következményekkel” járna.

Forrás

ElőzőKövetkező

Pekingben egyetlen fertőzött miatt bent ragadtak a dolgozók 2

Egyetlen fertőzött miatt teljesen lezártak egy irodaházat Pekingben, minden dolgozó bent ragadt

Peking egyik irodaházában vasárnap a hatóság párnákat és ágyneműt tartalmazó dobozokat cipelt a szigorúan őrzött bejáraton keresztül a bent rekedt dolgozóknak, miután azok akár napokig bent maradhatnak, mindössze egyetlen koronavírusos eset miatt – adta hírül a CNN.

A város nyugati részén található épületet lezárták, és mindenkit, aki bent tartózkodik, kötelező tömeges tesztelésnek vetettek alá, mivel szombaton egy alkalmazott tesztje pozitív lett az omikronra – ez volt a város első feljegyzett esete a rendkívül fertőző változattal.

A tisztviselők által gyűjtött részletes adatok szerint az omikronnal fertőzött pekingi nő nem érintkezett egyetlen megerősített esettel sem, és az elmúlt 14 napban nem hagyta el a fővárost, ami felvetette a félelmet, hogy a változat már terjed a lakosság körében.

A világ nagy részétől eltérően Kína a zéró tolerancia stratégiát követi, tehát szigorú korlátozásokat alkalmaz a vírus visszaszorítására, beleértve a tömeges tesztelést, a lezárásokat és az országba érkezők hosszú ideig tartó karanténba helyezését.

Az egyetlen pekingi esetet a lehető legrosszabbkor azonosították a város számára, mivel Peking az olimpiai játékok több ezer sportolójának fogadására készül – köztük olyan országokból, ahol az omikron tombol.

Miután a nő esetét megerősítették, a hatóságok azonnal akcióba léptek, és zárlatokat rendeltek el – az embereket olyan helyekre zárva, mint például az irodaházak -, valamint kiterjedt kontaktkövetést és vizsgálatokat végeztek a magas kockázatú területeken.

A lakótelep, ahol a nő lakik, mindössze 15 percnyi autóútra van az Olimpiai Parktól. Azóta az egész helyet lezárták, amíg az embereket megvizsgálják, és a hatóságok mintavételeket végeznek.

A nő munkahelyét is hasonlóan lezárták, és nagy sátrakat állítottak fel odakint, hogy a Covid-teszteket elvégezzék és feldolgozzák, amíg az épületet biztonságosnak nem nyilvánítják az újranyitáshoz.

Az állami médiában ezek után közzétették a nő utazási előzményeit, részletesen bemutatva, hogy két héten belül hol járt. A hosszú listán metróállomások, nyilvános mosdók, egy szupermarket, egy luxus bevásárlóközpont, egy Dior üzlet, egy híres pekingi kacsa étterem, egy mozi, egy fodrászat, egy stand-up comedy helyszín, sőt még egy sípark is szerepel.

Több mint 16 000, az említett helyszínekhez köthető embert vizsgáltak meg, és eddig minden eredmény negatív lett – közölték a hatóságok hétfőn -, és a város még nem jelentett további eseteket. Egy sajtótájékoztatón a hatóságok felvetették annak lehetőségét, hogy a nő nemzetközi postai küldemények kezelése után kaphatta el a vírust.

A kínai hatóságok többször is az importált árukat okolták a helyi járványok kitöréséért. Az amerikai járványügyi és megelőzési központ (CDC) szerint azonban a Covid-19 felszíni terjedésének kockázata alacsony a légi úton történő terjedéshez képest. A vírus porózus felületeken “gyorsan” elpusztul, de kemény, beltéri felületeken hosszabb ideig fennmaradhat – közölte a CDC tavaly.

Az egyetlen pekingi esetről szóló hírek megjelenése után az érintett kerületek számos iskolája a héten online oktatásra állt át, a város pedig számos festői szépségű helyet és templomot bezárt. Január 22-től kezdve a fővárosba érkezőknek mind előzetesen, mind érkezés után Covid-tesztnek kell alávetniük magukat.

Annak ellenére, hogy a téli olimpikonok ezrei hamarosan megérkeznek a játékok február 4-i kezdetére, Peking több tucat nemzetközi járatot függesztett fel. Szerdától az Egyesült Államokból Kínába tartó összes járatot törölték, vagy valószínűleg felfüggesztik.

Peking mellett egyre több kínai város küzd a koronavírus-járvány és az omikron megfékezésével. A variánst először január 8-án észlelték a Tianjinban, azóta hét másik városban, köztük Pekingben is kimutatták. Számos városban most korlátozásokat vezetnek be, például bezárják a közterületeket és betiltják az éttermekben való étkezést, valamint felfüggesztik a fővárosba irányuló légi közlekedést.

A kínai közösségi médiában közzétett posztok és videók azt mutatják, hogy a múlt héten Sanghajban több helyen célzottan lezárták az épületeket, csapdába ejtve mindenkit, aki szerencsétlenül járt a közelben. Az egyik bevásárlóközpontban a vásárlók két napig rekedtek bent, míg a hatóságok mindenkit teszteltek, és az újranyitás előtt teljes fertőtlenítést rendeltek el.

Címlapkép: Getty Images

Forrás

Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított korábbi elnök 2

Visszatért Ukrajnába a hazaárulással meggyanúsított korábbi elnök

Visszatért hétfőn Ukrajnába Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítottak meg.

A politikus – aki 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, jelenleg pedig az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője – Varsóból érkezett a kijevi Zsuljani repülőtérre, ahol néhány száz híve fogadta. A repülőtéren várták őt az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) munkatársai is.

Porosenko állítása szerint a vámkezelésnél elvették tőle az útlevelét, hogy megakadályozzák belépését az ország területére. A hatóságok azt mondták, hogy személyazonosságának ellenőrzése érdekében vették el az útiokmányát, amelyet negyedóra múlva vissza is adtak neki. Közben sajtójelentések szerint a volt államelnök hívei és a határőrök között kisebb dulakodás támadt.

Híveihez intézett beszédében Porosenko emlékeztetett arra, hogy elnöksége idején kapta meg Ukrajna a vízummentes beutazás lehetőségét az Európai Unió országaiba, és kötötte meg Kijev a társulási megállapodást az EU-val.

A reptérről Porosenko egyenesen a Pecserszk kerületi bíróságra hajtott, ahol a nap folyamán a bíróság dönt arról, hogy letartóztatásba helyezi-e vagy szabadlábon védekezhet. A bírósági épület előtt a politikus híveinek egy csoportja az ellene indított eljárás miatt tiltakozik.

Porosenko korábban politikai üldöztetésnek nevezte az ellene indított jogi eljárást, Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét pedig alkalmatlannak minősítette az ország irányítására.

A DBR közben közölte, hogy megkísérelték hivatalosan átnyújtani Porosenkónak az idézést a hétfői bírósági tárgyalására, de ő nem vette át az iratokat.

A volt ukrán államfőt tavaly december 20-án gyanúsította meg a DBR hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel. Pár nappal később a főügyészség előzetesen azt közölte, hogy egymilliárd hrivnya, azaz több mint 11,5 milliárd forint óvadék kiszabását kérik a bíróságtól cserében azért, hogy az exelnök szabadlábon védekezhessen.

A hatóságok azért gyanúsították meg Porosenkót, mert szerintük az Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök „komájaként” is emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon terroristákkal működött együtt. Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken működő szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak.

Hazaárulásért Ukrajnában akár 15 év börtön is kiszabható.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...