Blikk: Elküldték a kórházból a törött combú kisbabát, meg sem röntgenezték 8

Blikk: Elküldték a kórházból a törött combú kisbabát, meg sem röntgenezték

Egy otthoni baleset miatt kellett kórházba vinni egy kisfiút. A harmadik egészségügyi intézményben sikerült megállapítani az orvosoknak, hogy a gyereknek eltört a combja. Az apa panaszt tett.

A 10 hónapos, combtörést szenvedett kisfiukat két kórházban sem látták el Budapesten, meg sem röntgenezték – mondta egy házaspár a Blikknek.

A lapot megkereső a Pest megyei Valkón élő Galsa Péter a lapnak elmondta, a fiára véletlenül ráesett a 7 éves lánya, akkor történt meg a baj. Első körben hívták a mentőt, az esetkocsival pedig bevitték a kisbabát az édesanyjával együtt a János-kórházba, onnan azonban Galsa állítása szerint kitették őket, éjszaka kellett érte menniük. Azt mondta a lapnak, az orvosok szerint nem történt semmi baj, meg sem röntgenezték a gyerek lábát.

A cikk szerint másnap reggel a kicsi továbbra is keservesen sírt, miközben a lábát egyáltalán nem tudta terhelni, ezért az illetékes Bethesda kórházba akartak menni, ám első körben visszairányították őket a János-kórházba. Végül sikerült bejutniuk a Bethesdába, azonban többórás várakozás után a szülőkkel azt közölték, hogy még 3-5 órát kell várniuk. Akkor felhívták a gyerekorvosukat, aki a Madarász utcai gyermekkórházba küldte őket, ahol végül ellátták a gyereket: kiderült, a kisfúnak combcsonttörése van, fölötte repedéssel.

Galsa elmondása szerint a kisfia lábát begipszelték, szépen gyógyul azóta.

Az eset miatt panaszt tett a János-kórház főigazgatójánál. A lap szerint keresték az érintett kórházakat, de nem reagáltak a megkeresésükre.

Forrás

ElőzőKövetkező

“Az oltási igazolvány egy lépés a kötelező oltás felé” 3

“Az oltási igazolvány egy lépés a kötelező oltás felé”

Kunetz Zsombor hivatásos vírusrettegő, aki korábban rendre a 444-re publikált, ezúttal az ATV-vel osztotta meg magvas gondolatait. Megtudhattuk tőle, hogy noha az omikron variáns alig veszélyes, mégis “akkora károkat okozhat”, hogy indokolt a kötelező oltás bevezetése. 

Noha Kunetz maga is elismerte, eddigi ismereteink alapján az omikron kb. egy náthának felel meg, szerinte mégis “veszélyes”, hiszen a fertőzőképessége miatt fennáll annak lehetősége, hogy mindenki egyszerre esik ki a munkából. Olyan apokaliptikus képet vizionált, ahol nem lesz rendőr, tűzoltó, mozdonyvezető (mondjuk, a kötelező oltások miatt tényleg egyre kevesebben vannak – a szerk.). Szerinte a kötelező oltásokat már régen be kellett volna vezetni, mert az ország gazdasági állapota nem engedheti meg magának a tömeges megbetegedéseket.

Arról, hogy a védettségi igazolványt oltási igazolványra változtatják, az orvos azt mondta:

ha ezzel közelebb lépünk az oltások kötelezővé tételehez, akkor azt gondolom, ez rendben van.

Nincs ez az ország olyan helyzetben, hogy megússza a kötelezővé tett oltást – fogalmazott. Hozzátette, már régen kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni vakcinákat. Ő személy szerint pedig minden olyan lépést üdvözöl, ami ezen cél felé mozdítja el a dolgok jelenlegi állását.

Forrás

A szegények orvosára, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékezünk január 22-én 3

A szegények orvosára, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra emlékezünk január 22-én

A tavalyi év végén lezárult a Pázmaneum Társulás által meghirdetett Boldog Batthyány-Strattmann László-emlékév, melyet halálának 90. évfordulója tiszteletére hirdetett meg a felvidéki magyar katolikusok érdekében és védelmében munkálkodó társulás.

A Pázmaneum berkeiben, Karaffa János atya († 2021) szerkesztésében megjelent a Nyisd fel szemeidet és láss! – Kilenced Batthyány Boldog László közbenjárásáért című imafüzet, mely az evangéliumi részletek s az imák mellett bemutatja a szent életű orvos életrajzát és életútját.

A Pázmaneum által kiadott imafüzet a boldoggá avatott orvos tiszteletére Fotó: Pázmaneum

A kilencedet január 14-től kezdődően naponként imádkozzák tisztelői, elmélkedve s kérve a „Boldog Herceg Doktor” közbenjárását. Január 22-én, emléknapján fejeződik be a kilenc napon át tartó imádkozás, elmélkedés.

Dr. Batthyány-Strattmann László (1870–1931) korának különös alakja volt, hercegi rangúként polgári foglalkozást választott. Diplomás orvosként, klinikai sebészeti gyakorlata közben kórházépítésbe kezdett. 1902-ben Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt huszonnégy ágyas vidéki kórházát, amelynek hamarosan akkora lett a forgalma, hogy a MÁV különvonatot indított a kis nyugat-magyarországi faluba. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen László doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. Vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta.

Címerének jelmondata: Hűséggel és szeretettel.

A trianoni békediktátum következtében Köpcsényt Ausztriához csatolták (mai neve: Kittsee). A szegények orvosa ekkor körmendi kastélyába költözött népes családjával. Mivel birtokainak nagy része a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, így kastélyában rendezte be új kórházát a szembetegek számára.

dr.Batthyány-Strattmann László műtét közben Fotó: Wikipédia

A gyakorlati szemészet művelője volt. Rendkívüli kézügyességének köszönhetően kiváló műtőorvos hírében állt, napi nyolcvan-száz beteget látott el feleségével, aki egyben az asszisztense is volt. Műtéti technikája elismerést váltott ki szakmai körökben. Általános orvosi érdeklődése az egész tudományágat felölelte, szakmai kapcsolatai révén állandóan tudomása volt a szemészet legújabb eredményeiről. Kevés tudományos publikációja jelent meg, de működéséről tudtak az ország határain kívül is. Számos társaság tagjai sorába választotta, de ő ritkán látogatta üléseiket. Minden idejét a gyógyításnak szentelte.

A „szegények hercege”, dr. Batthyány-Strattmann László, világosan látta a vidék köz- és egészségügyi elmaradottságát, ezért karitatív tevékenységével, a maga eszközeivel igyekezett segíteni a rászorulókon. Kastélyába az ország minden részéről érkeztek betegek. A kezelésért nem fogadott el pénzt, sőt sok esetben felruházta pácienseit, cserébe azt kérte, imádkozzanak el érte egy Miatyánkot és egy-egy szentképet adott ajándékba, valamint az általa írt, „Nyisd ki szemeidet és láss!” című, 22 oldalas könyvecskét, amit 1924-ben adott ki, ezzel az óhajjal: „Bár sikerülne őket nem csak testben, hanem lélekben is meggyógyítanom!”

Amikor a gyógyultak köszönetet mondtak neki, így válaszolt:

„Nem én gyógyítottam meg, barátom. A jó Isten. Annak köszönje meg.”

Feleségével, Coreth Mária Teréziával tizenegy gyermeket neveltek fel szeretetben és mély istenhitben. Szívesen volt gyermekei körében, akik rajongva szerették édesapjukat. Élete utolsó évtizedeiben naponta elimádkozta Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével belépett a ferences harmadrendbe.

dr.Batthyány-Strattmann László népes családja körében Fotó: Wikipédia

Boldog Batthyány-Strattmann László élete tanúságtétel volt az Isten, a haza, az embertárs és a család szeretete mellett. Nemcsak a beteg szemeket gyógyította, de figyelt arra, hogy a hit szemeit is gyógyítsa és nyitogassa azokat Isten titkaira.

A „Nyisd fel szemeidet és láss!”– Kalauz az egész életre című írásában így vall:

„Isten ezt az életet nem azon célból adta neked, hogy egy bizonyos ideig a földön vándorolj, aztán pedig végleg megsemmisülj, hanem azért teremtett, hogy őt megismerd, Őt szeresd és Neki szolgálj, hogy valaha boldog légy, végtelenül boldog lehess. A kimondhatatlan jóságú Isten részt akar neked juttatni minden öröméből, amint már a földön minden nemesen érző ember is örömét leli a mások boldogításában. Ezt súgja neked saját szíved is, amely sohasem lehet múlandó boldogsággal megelégedve”- írta a „szegények orvosa, az orvosok hercege”.

A korán jött betegsége, őt, az orvost sem kímélte. 1929 végén hólyagrákot diagnosztizáltak nála. A bécsi klinikán ápolták, ám segíteni nem tudtak rajta. Hosszú, alázattal és türelemmel viselt szenvedés után 1931-ben, alig hatvanegy esztendősen távozott az élők sorából.

Orvostársa dr. Louis Marenzi így emlékezett róla: „Azokhoz az emberekhez tartozott, akikkel Isten minden évszázadban kis számban ajándékozza meg az emberiséget.”

Batthyány-Strattmann László, a XXI. század első, magyar boldogként tisztelt orvosa, ezt az üzenetet hagyta örökül az utókorra:

„Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!”

Forrás: Magyar Kurír, Metropolita.hu

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon