Az új esztendő első napja 30

Az új esztendő első napja

Újév, újesztendő, kiskarácsony, karácsony nyolcadának a zárónapja – ezekkel az elnevezésekkel illetik az új esztendő első napját.

Karácsony nyolcadának jelentéséről a Liturgikus Népénektár így vall: „Az Egyház legnagyobb ünnepeit nyolc napon át (oktávával) ünnepli, hogy azok gazdag és kimeríthetetlen tartalmában jobban elmélyedhessünk. A karácsony nyolcadának különlegessége, hogy néhány kiváltságos szent ünnepe e hétre esik. Mindnyájan közel állnak a kis Jézushoz, mintegy a megszületett Király ékes kíséretét adják. Nem homályosítják el, sőt inkább díszesebbé teszik a Születés ünnepét, mintha csak így vallanának Krisztusnak: „Tiéd az elsőség a Te hatalmadnak napján a szentek fényességében…” Karácsony nyolcada január 1-jén zárul, de még a rákövetkező napokat is a karácsony liturgiája, énekei, imádságai teszik örvendetessé.”

Manga János (1906–1977), folklorista, a néphagyomány és a népművészet kutatójának nyomán ez a ránk maradt üzenet olvasható az év első napjának ünnepléséről: „Rómában Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték e napot, és az emberek újévre minden jót kívántak egymásnak, s a jókívánságokat ajándékokkal viszonozták. A római újév a Julius Caesar-féle naptárreform után került január 1-jére.

Az egyház a pogány ünnep ellensúlyozására e napra rendelte el a circumcisiot,  azaz Jézus körülmetélésének ünnepét.

A középkori Európában többféle évkezdet volt szokásban. Hazánkban az esztendőt az egész középkoron át karácsony napjától, december 25-től számították. A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár tette általánossá. Az új naptár bevezetése azonban nem mindenütt történt meg azonos időben. Gömör megyében a veszverési lelkészt 1620-ban azért vetkőztették ki hivatalából, mert karácsonyt a régi naptár szerint ünnepelte.

A 13. századi okleveleink viszont – az itáliai eredetű szokásról – a január elsejei jókívánságokról és ajándékozásokról is megemlékeznek.  Galeotti írja, hogy „Januárius elsején, Krisztus körülmetéltetése napján, szokás a magyaroknál strenát, azaz ajándékot adni a beállott év jókívánásáért. A királytól úgy kérik ezt, hogy ki-ki mestersége szerszámait nyújtja felé”.

A századforduló táján még éltek ehhez hasonló szokások.  A kendilónai Teleki-udvarban, amikor a cselédség boldog újévet kívánt, a kovácsok vitték az üllőt és a kalapácsot, a kocsisok kezében pattogott az ostor, mindenki a maga mesterségét színlelte.

Erdélyben a falusi bérlők udvarában szolgáló béresek ostor pattogtatásával, kolompok zörgetésével, állatterelő indulatszók kiáltozásával csaptak lármát újév reggelén. A zajt mindaddig folytatták, amíg pénzt nem kaptak.

A Somló vidéki pásztorok a kolompolás után tojást, kolbászt, máshol italt, pénzt kaptak. A szokást többfelé szilveszter napján, karácsony estéjén, Luca-nap estéjén is gyakorolták a pásztorok.

Olykor vénlánycsúfolás is kapcsolódott hozzá. Újév napjához az egykori karácsony évkezdő hagyományaiból is számos hiedelem és szokás kapcsolódott.

Mint karácsony napjának reggelén, az év első napján is az első látogatóként a fiúgyermeket vagy a férfit várták (a leány, az asszony elviszi a szerencsét). Az újévi ebéd ételeihez gyakran fűződtek bőségvarázsló hiedelmek. (Többek közt lencsét, babot ettek a gazdagság jelképeként, disznó- vagy malachúst a szerencse bevonzásáért). Szerelmi jósló, időjósló eljárás is szokásos volt e napon (ólomöntés, faggyúöntés). Az újévi szerencsekívánás szokását napjainkig a gyermekek újévi köszöntői őrzik.

Bukovinában 10-12 éves gyermekek jártak köszönteni, s amikor azt mondták, hogy „adjon Isten ez évben termést”, a zsebükből 20–30 szem búzát markoltak, s azt a földre szórták. A kapolyi (Somogy megye) gyermekek újév reggelén így köszöntek be a házakhoz: „Adjon Isten három bé-t, három f-et, három pé-t, bort, búzát, békességet, faint főző feleséget, pipát, puskát, patronázst, meg egy butykos pálinkát”. Ezután énekelték:

Újesztendő, vígságszerző most kezd újjulni,
Újjuláskor víg örömmel akkor hirdeti,
Hirdeti már a Messiás, eljöttünk lenni.
Legyetek hát az Istennek igaz hívei.

Alsó kéki, fölső szépi dicsérd uradat,
Uram áldja menny, föld, tenger te megtartódat.
Megtartódnak teljes szívből mondj hozsannákat.
Hozsanna néked Úristen, adj jó napokat!”

– írta Manga János az év első napjáról.

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

Csákányházán roma közösségi központ épül 5

Csákányházán roma közösségi központ épül

A Fülektől mintegy 15 kilométerre fekvő Csákányháza zsákfalu a Fülek–Salgótarján vonalon. A település gyakorlatilag egybeépült Ragyolccal, előbbinek mintegy 1200, utóbbinak 1500 lakosa van. Mindkét településen jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben a romák aránya, Csákányházán  a 2011-es népszámlálás alapján csak 34 csákányházi vallotta magát romának, de Bodor Béla polgármester szerint mintegy 60 százalékra tehető a romák aránya, míg a Roma Csillagok Polgári Társulás vezetője, Galamb Attila szerint az arányuk meghaladhatja már a 70 százalékot is. Bár kisebb-nagyobb konfliktusok ugyan vannak a nem romákkal, de az együttélés többnyire biztos alapokon nyugszik. A társulás 11 éve működik, s most a Lázár Katalin vezette Szebb Jövőért Polgári Társulással közösen a polgármester és az önkormányzat támogatásával roma közösségi központot építenek.

Csákányháza azon régióbeli települések közé tartozik, amelyek a rendszerváltás óta ugyanabban az egyre kényelmetlenebb, sok helyen lyukas cipőben járnak. A rendszerváltás után a munkahelyek nagy része megszűnt, a régió legnagyobb vállalata, a Kovosmalt szétesett, ahogy a jól működő szövetkezetek is, amelyek munkát adtak az alacsonyabban képzett rétegeknek, így a romáknak is.

De a baj nem jár egyedül, munkalehetőségek híján a képzettebbek, az értelmiségiek nagy része lakóhelyet váltott, s vagy az ország nyugati részeiben, vagy nyugaton, s nem utolsósorban Magyarországon talált munkahelyet, s új lakhelyet magának, míg a települések nagy részén főleg a kevésbé mobilisak és a romák maradtak.

Nem történt ez másképp Csákányházán sem, s csak a helyi romák megosztottságának köszönhető, hogy a helyi képviselő-testületben az érdekeiket senki sem képviseli.

Bodor Béla nyolc éve áll a falu élén, s mint mondja, a helyzet korántsem szívderítő, sokszor érzi úgy, hogy teljesen magára hagyták őt. A képviselő-testülettel sem felhőtlen a viszonya, a kilenctagú testületből mindössze hárman támogatják őt feltétel nélkül, így egyáltalán nincs könnyű dolga.

Első időszakában jóval könnyebb dolga volt, ugyanis akkor négy roma is ült a testületben, s a romákat érintő legfontosabb kérdésekben könnyebben megegyezésre jutottak. De a romák nem vették komolyan a legutóbbi helyhatósági választásokat, így  jelenleg csak egy roma képviseli az érdekeiket a kilenctagú testületben.

A mostani testület döntése értelmében például csak azokat veheti fel aktivációs munkára, akiknek nincs tartozásuk a faluval szemben. „Ha viszont még ettől a pénzbevételi forrástól is elesnek, akkor miből fizessék a tartozásukat?” – teszi fel a költői kérdést Bodor, s keserűen állapítja meg, ez bizony a huszonkettes csapdája. „Ha mondjuk abból a havi 60 euróból tízet le tudnánk vonni a tartozások törlesztésére, már mindjárt jobban járnánk.”

A romák többségének nagyon alacsony az iskolai végzettsége, s esélye sincs munkához jutni. A községi hivatal, az óvoda és az iskola alkalmazottainak a többsége sem helybéli, többen Fülekről járnak le dolgozni. Az óvodát 21, az iskolát 54 gyerek látogatja, kizárólag roma gyerekek.

A nem roma gyerekeket a szülők Ragyolcra vagy Fülekre hordják, a ragyolci iskola alig van pár száz méterre Csákányháza központjától. „Az iskolalátogatással nincsenek különösebb gondjaink” – mondja Bodor Béla, bár amióta kitört a járvány, az iskolalátogatási kedv is megcsappant. Sok roma fél a járványtól, s jelentős részük beoltatta magát.

A Roma Csillagok igazi mozgatórúgója Galamb Attila fia, a még mindig csak 20 esztendős Krisztián is túl van már a második oltáson is, s bízik abban, hogy nem kapja el a vírust. Krisztián gyerekkora óta aktívan táncol, énekel, szaval, s neve nem ismeretlen a felvidéki szavalóversenyek szervezői előtt. 2016-ban Z. Németh István Csillagos kettes című prózájával országos győztes lett.

(Fotó: Juhász Dósa János, archív felvételek)

A Ragyolci Alapiskola elvégzése után – ahol György Henrietta tanítványa volt –, a rimaszombati Kereskedelmi Akadémián érettségizett. Az érettségi után gondolkodott a továbbtanuláson is, de mint édesanyja hozzáteszi, nem volt egyszerű a középiskolai tanulmányok költségeit sem fedezni.

De Krisztián azért még nem adta fel a továbbtanulást, nyáron egy ideig Hollandiában dolgozott, hogy egy kis pénzt keressen, de most minden idejét a falu romáinak a segítése emészti fel.

Már tizenegy éve működik a Roma Csillagok Polgári Társulás, amelyet édesapja alapított, s a társulás több csoportot is működtetett, a tehetséges fiatalok énekeltek, táncoltak, a járvány kitöréséig több roma fesztivált is szerveztek a faluban, részt vettek a községi rendezvényeken, ahogy járták a környék településeit is, öregbítve Csákányháza hírnevét.

Krisztián nagyon aktív volt a középiskolában is, ahol tagja volt a helyi diákönkormányzatnak, hangadója volt az iskola rendezvényeinek, míg jelenleg elnökségi tagja az Opre Roma nevű szervezetnek, amely országos szinten működik, s elsődleges célja a romák érdekérvényesítése.

„Összefogtunk a településen működő, Lázár Katalin által vezetett Szebb Jövőért Polgári Társulással, s közösen határoztuk el, hogy létrehozunk egy roma közösségi központot” –vázolja az aktuális terveiket.

Kérvénnyel fordultak a falu vezetéséhez, s kérvényezték a kultúrházban lévő, egykori borozó helyiségeinek a bérbevételét. „A szocializmus évei alatt borozó működött a kultúrház földszinti oldalhelyiségeiben, de akkoriban még nem volt kötelező mellékhelyiségek működtetése” – mondja Bodor Béla polgármester, így nemcsak rendbe kellett tenni az alaposan leamortizált helyiségeket, hanem a mellékhelyiségek beépítése is elkerülhetetlen volt.

„Egy ideig fitneszközpont is működött benne, de a használói nem voltak jó gazdák, s a súlyzók nagy részét eladták. Nem egy közülük a vastelepen végezte” – teszi hozzá a polgármester, s még a falakat is véresen találták. A rossz tapasztalatok ellenére Bodor Béla, látva a Roma Csillagok eddigi munkáját, s közös erőfeszítéseit a Szebb Jövőért Polgári Társulással, áldását adta a közösségi központ létrehozására.

A Szebb Jövőért szervezetet Lázár Katalin működteti, aki önkormányzati képviselő is, s az Egészséges Régiók nevű országos nonprofit szervezet helyi képviselője. Mint ilyen, napi kapcsolatban van a romákkal, intézi az ügyeiket, segíti őket a hivatalok útvesztőiben való eligazodásban.

(Fotó: Juhász Dósa János, archív felvételek)

„A közösségi központ szeretne napi kapcsolatot kialakítani a helyi romákkal, s nemcsak a kulturális igényeiket kielégíteni, de tervezzük egészségügyi és egyéb előadások megszervezését is, ahogy szeretnénk a tehetséges diákokkal foglalkozni, kiegészítve az iskolai oktatást is. Hiszek benne, hogy sikerül továbbtanulásra motiválni a tehetséges roma gyerekeket, s lefoglalni őket, hiszen jelenleg nem tudnak magukkal mit kezdeni, ha az iskolából hazamennek” – mondja Krisztián, aki abban is nagyon bízik, hogy a roma gyerekek romaként jobban megbíznak benne, s példaként is szolgálhat a legifjabbaknak, de a szüleiknek is.

„Mi sem voltunk jobb helyzetben, mint a csákányházi romák többsége, de láttuk, hogy Krisztián tehetséges, sorra nyeri a versenyeket, s minden lehetőséget megadtunk neki, hogy eljuthasson az egyes versenyekre. S ebben  támogatták a tanárai is” – teszi hozzá az édesapja.

Jó  idő lévén, ottjártamkor is gőzerővel folytak a felújítási munkák, az ablakokat és az ajtót már kicserélték, a kőműves épp az illemhely beépítésén dolgozott.

„A helyiségre kamera is ügyel majd, s remélem, hogy egy hónapon belül át is adhatjuk” – búcsúzik Bodor Béla polgármester, aki azt is elárulja, hogy a felújítási költségeket a község állja, s a két szervezet szimbolikus havi egy eurót fizet majd a helyiség használatáért.

Forrás

Öt napra rövidülhet a kötelező karantén 14

Öt napra rövidülhet a kötelező karantén

Az eddigi tízről öt napra rövidülhet a kötelező otthoni karantén, az egyes ágazatokban fenyegető nagyobb kiesések miatt rövidítenék le a karantén időtartamát. A beoltottakat csak három napig lehetne karanténra kötelezni – mondta Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter a kormányülés után.

Mint hozzátette, folytatódik az egyeztetés. Közölte, hogy azért van szükség erre a lépésre, mert nagy számban eshetnek ki a munkából a dolgozók.

Orvosi szempontból – mondta – azonban öt nap után még mindig fertőző lehet az ember.

„Ha a fertőzés gyors terjedése nagy kieséseket okozna, ami miatt szükségessé válik a karantén lerövidítése, készek leszünk lépni, az országos tiszti főorvos rendelete alapján fogunk eljárni. Egyelőre öt napról beszélünk. Ha nagyobb kiesések lesznek, külön szabályokat vezetünk be az oltottakra és az oltatlanokra. A beoltottaknak valószínűleg rövidebb ideig kell majd karanténban maradniuk, de erről még egyeztetünk” – mondta Lengvarský az újságíróknak.

Hozzátette, hogy a beoltottakra háromnapos kötelező karantén lenne érvényes. A miniszter jelezte, hogy ezen a héten még nem lesz változás.

„A jövő héten vitatjuk meg a kérdést. A karantén lerövidítése orvosi szempontból nem túl szabályszerű lépés, mert az ember még öt nap után is fertőzhet, még az omikron terjedésével is” – hangsúlyozta.

Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) igazgatója hozzátette, a rövidebb karantén letelte után reszpirátort kell viselniük a fertőzötteknek, mivel közülük sokan még mindig fertőzhetnek. „Az ajánlás szerint legalább otthoni tesztet kell végezni, a negatív PCR-tesztre azonban a tesztelőpontok kapacitáshiánya miatt nem lesz szükség” – tette hozzá.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon