Az amerikai tőzsdéken is gyengén indul a hét 25

Az amerikai tőzsdéken is gyengén indul a hét
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig eséssel reagáltak az európai tőzsdék hétfőn, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került. Az USA-ban eközben szintén esés látszik, miután a Goldman Sachs ismét csökkentette amerikai növekedési előrejelzését...
ElőzőKövetkező

Orban: Románia gázexportáló országgá válhat, ha elkezdené kitermelni a saját tartalékait 1

Orban: Románia gázexportáló országgá válhat, ha elkezdené kitermelni a saját tartalékait

Ludovic Orban szerint Románia rövid idő alatt orosz földgáztól függő államból gázexportáló országgá válhat, ha elkezdené kitermelni a saját tartalékait.

Ludovic Orban (Fotó: youtube)Szombati Facebook-bejegyzésében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke emlékeztetett arra, hogy Románia a múlt év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 60 százalékkal több földgázt importált, pedig akkora gáztartalékai vannak, amiből nem csak a hazai fogyasztást lehetne fedezni, hanem jutna kivitelre is.

Példaként a Buzău megyei Caragele települést hozta fel, amely alatt szerinte mintegy 30 milliárd köbméter földgáz található. A politikus megemlítette a Fekete-tenger talapzatában található, több mint 42 milliárd köbméteresre becsült földgázmennyiséget is, amelynek kitermelése elhúzódik az Exxon kivonulása miatt. Késeselmet okoz szerinte az is, hogy a Romgaznak még mindig nem sikerült megvásárolnia az amerikai vállalat fekete-tengeri kitermelési jogait.

Orban leszögezte: a kormánynak kötelessége elhárítani a hazai földgáz kitermelését meggátoló akadályokat.

Forrás

Európa működésképtelenné válik, ha az EU beszünteti a földgáz 2

Európa működésképtelenné válik, ha az EU beszünteti a földgáz

Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember, aki az Infostartnak nyilatkozott. Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.

Az Infostart cikke szerint a szervezet a közelmúltban jelentette be, hogy konzultációt indított a földgáz és a nukleáris energia jogszabályi besorolásának szövegtervezetéről. Amennyiben a folyamat végén elfogadják a javaslatot, ezen két energiatermelési mód, illetve ezen üzemek fejlesztési és építési beruházásai is bekerülnek azon tevékenységek körébe, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő 30 év folyamán az Európai Unió klímasemlegességet érhessen el.

Gazdasági, politikai és nem környezetvédelmi indíttatásúnak tartja Aszódi Attila a földgáz- és atomerőművi projektek fenntartható befektetések közé sorolása körül kialakult vitát. Az atomenergetikai szakember megfogalmazása szerint

zöld befektetési köntösbe próbálják az energiapolitikai vitákat burkolni,

és csak ahhoz akarnának finanszírozást biztosítani, amire azt mondják, hogy zöld. Szerinte számítások segítségével könnyen belátható, hogy önmagában szélenergiával Európa nem ellátható folyamatos villamosenergiával, tehát szükség van más forrásokra is. Mint mondta, az már egyértelműen látszik, hogy Németország kivezeti az atomenergiát, míg Franciaországnak esze ágában sincs, máskülönben működésképtelenné válna az ország, ahogyan például Magyarország vagy Szlovákia is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanára szerint a szabályozás – amennyiben elfogadják – sértené az uniós alapszerződést. Ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződésben az áll, hogy az egyes tagállamok saját maguk határozhatják meg az energiapolitikájukat és ebben az energiamixet, hiszen az eltérő adottságokat figyelembe kell venni a különböző országoknál – magyarázta a szakember.

Aszódi Attila úgy látja, azt kellene vizsgálni, hogy egyes projektek mennyiben segítik a fenntarthatóságot. A fenntarthatóság viszont nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is jelent. Az pedig

nem fenntartható energiapolitika, ami nem képes a fogyasztókat ellátni villamosenergiával

– emelte ki. Meglátása szerint nem az a kérdés, hogy az atomenergia, vagy földgáz mennyiben zöld, hanem az, hogy az európai villamosenergia-rendszer hogyan tartható működőképesen a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás mellet.

Aszódi Attila úgy véli, jelen helyzetben Európa működésképtelenné válik, hogyha a földgáz- és az atomerőművi projektek finanszírozását az említett szabályozáson keresztül ellehetetlenítik.

Az egyetemi tanár úgy látja, az Európai Unió, illetve az egész kontinens alapvető érdeke, hogy finanszírozhatók maradjanak a földgáz- és atomerőművi projektek, az újak építésétől a jelenlegiek fenntartásáig. Enélkül ugyanis meglátása szerint nincs európai villamosenergia-biztonság.

A német alkancellár szinte azonnal kritizálta a Bizottságot, amiért a nukleáris energia megkaphatná a zöld besorolást, miközben a földgáz hasonló státuszát üdvözölte. Aszódi Attila azt mondta, Berlin álláspontjának megértéséhez fontos tudni, hogy Németország éppen kivezeti az atomenergiát, az utolsó reaktorait idén tervezi lekapcsolni.

Át fog menni a javaslat

Nyár végére születhet meg a megállapodás az atomenergia és a földgáz fenntartható energiaforrásként való elismeréséről az Európai Unióban – véli a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója. Zay Balázs vitákra számít, de a javaslatot elutasító többségre nem.

Mint mondta, az atomenergia az egyik legalacsonyabb karbonkibocsátású energiaforrás, ráadásul az egyetlen olyan, ami

  • folyamatosan rendelkezésre áll,
  • több évtizedre előre tervezhető
  • és emiatt a rezsidíjat is alacsonyan lehet tartani vele.

Logikus továbbá, hogy a földgázenergia is hogy belekerül a taxonómia-rendeletbe, mivel ezzel nagyon gyorsan kiváltható a szilárd tüzelés (szén és lignit). Emellett a földgáz feleakkora karbonkibocsátással jár, mint hogyha a továbbiakban is a szénerőműveket működtetjük.

Zay Balázs szerint várhatóan az atomenergia és a földgáz is megkapja a szükséges támogatást az EU illetékes testületeitől.

Ahhoz, hogy az atomenergia elutasításra kerüljön, az uniós tagországok 55 százalékának kellene nemet mondani, ami egybefoglalja a lakosság 65 százalékát. Míg a két legnépesebb tagállam, Franciaország és Lengyelország egyértelműen az atomenergia mellett van, a népes tagországok közül egyedül Németország ellenzi határozottan ezt a tervet. Az összes tagállamot tekintve és ez a kétharmad-egyharmados arány kezd kikristályosodni – mondta a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Amennyiben mindkét villamosenergia-termelési múlt bekerül az úgynevezett taxonómia-rendeletbe, könnyebbé válna azok magánbefektetői és uniós költségvetési támogatása, finanszírozása, tette hozzá Zay Balázs.

Címlapkép: Stiller Ákos, Portfolio

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...