Alapjogokért Központ “progresszív híradója” legelképesztőbb vívmányaival (Videó!) 40

Idén is jelentkezik az Alapjogokért Központ “progresszív híradója” a liberálisok legelképesztőbb vívmányaival (Videó!)
Új év, újabb liberális agymenések. Az Alapjogokért Központ Bolond lyukból című műsorában idén is találkozhatunk a progresszív oldal legelképesztőbb híreivel: megtudhatjuk, milyen negatívumai vannak a heteroszexualitásnak a liberálisok szerint, és az is kiderül, hogy segít-e a bűnesetek visszaszorításában, ha lefizetjük a gyilkosokat.

Az Alapjogokért Központ immár rendszeresen jelentkezik a “haladó világ” legelképesztőbb híreivel. A Bolond lyukból híradó 2022-es első adásából kiderül, miért idegengyűlölők a vakondpatkányok, milyen negatív hatásait mutatták ki a heteroszexualitásnak a genderkutatók, és hogyan vettek fegyvereket San Franciscóban a bűnözők abból a pénzből, amit azért kaptak, hogy ne gyilkoljanak.

2021-ben már megtapasztalhattuk, hogy a progresszivitásnak nincsenek határai

– összegezték a műsor tartalmát az Alapjogokért Központ közösségi oldalán.

Forrás: Facebook/YouTube; Fotó: YouTube/Képernyőfotó

Forrás

ElőzőKövetkező

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései 3

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

Vasárnap életbe léptek Ukrajnában azok a rendelkezések, amelyek értelmében a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, így a kárpátaljai magyar lapok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem. Az ukrán állami vezetésben azután kezdték harciasan „védelmezni” az ukrán nyelvet, hogy kirobbant a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Forrás: MTI; Fotó: Kárpátalja.ma

Forrás

Varga Judit helyretette a magyar ellenzéknek kampányoló ET-biztost 2

Varga Judit helyretette a magyar ellenzéknek kampányoló ET-biztost

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic egy ellenzéki politikusokat ábrázoló képpel támadta a magyar gyermekvédelmi törvényt, cseppet sem leplezve azt, hogy Brüsszel nyíltan az ellenzéket támogatja a közelgő országgyűlési választáson. Varga Judit azonban kemény válaszban reagált arra, hogy ismét külföldről szeretnék irányítani a magyar emberek döntéseit, Mijatovic pedig bátran elfutott.

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa rövid Twitter-közleményben adott hangot a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos aggályainak. Kifejtette, hogy „a magyar kormánynak fel kell hagynia az LMBTI-személyek emberi jogainak tárgyiasításával és gyengítésével.” Mindezt egy olyan képpel tette, amelyen – többek között – szerepelt Kerpel-Fronius Gábor, Fekete-Győr András, Cseh Katalin valamint Berg Dániel, momentumos politikusok – emlékeztet a Mandiner. Azonban az újabb brüsszeli kísérletre, hogy beleszóljanak hazánk irányításába Varga Judit is reagált:

Újabb nyomásgyakorlásnak lehettünk szemtanúi, miután Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményben adott hangot a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos aggályainak. Tette mindezt egy magyar ellenzéki pártokat támogató képpel…

Ezúton szeretnénk megkérni Mijatović asszonyt, mint Európa egyik elismert és szakmai szervezetének biztosát, hogy ne képviseljen pártérdekeket és elfogult ideológiai álláspontokat. Úgy tűnik, sokaknak nem tetszik, hogy a magyar emberek demokratikus úton mondhatják el véleményüket a gyermekek neveléséről és bármit bevetnek azért, hogy befolyásolni tudják a szavazás eredményét. Ne hagyjuk ezt neki! Védjük meg a gyermekek és szülők jogait!

– írta a miniszter. Mijatovic később eltávolította a bejegyzést.

Forrás: Mandiner, Facebook; Fotó: Varga Judit/Facebook

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...