A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa 28

A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa
A nagyság keresésétől és a feltűnési vágytól uralt világban a “láthatatlan kicsik” iránti szeretetet nevezte a gyermek Jézus születése üzenetének Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában tartott vigílián péntek este, amelyen – az előző évivel ellentétben – hívők is részt vettek.

A Vatikán azt közölte, hogy ezerötszáz hívő foglalt helyet a Szent Péter-bazilikában: a résztvevők számára nem volt kötelező a védettségi igazolás, de maszkot viseltek, és egymástól biztonsági távolságra ültek. A szertartáson résztvevő papok is maszkban voltak.
Tavaly kizárólag egyházi személyek voltak jelen a misén a járvány miatt lezárt Vatikánban. Akkor üres volt a Szent Péter tér, ahol most rómaiak és turisták kivetítőkön követték a pápa beszédét.

A mise menetét is módosították 2020-ban, de idén visszatértek a hagyományhoz, így Ferenc pápa a bazilika bejáratától a főoltárig vonult, ahol felfedte a gyermek Jézus szobrát eltakaró leplet. A földrészeket képviselő gyerekek – akik tavaly nem voltak jelen – adományokat tettek a szoborhoz.

Ferenc pápa homíliájában kiemelte, hogy Jézus születésének leírásakor az evangélium a római birodalmat kormányzó császár nagyságáról beszél, amelyet a “nagyságtól mentes Betlehemben született gyermekkel hasonlít össze, akit csak a pásztorok vesznek körbe”.

Isten a kicsiségben van. Ez (Jézus születésének) üzenete: Isten nem a nagyságot lovagolja meg, hanem a kis dolgokban rejtőzik el. Ezt az utat választja azzal a céllal, hogy elérjen bennünket, megérintse szívünket, és visszavezessen ahhoz, ami számít

– mondta az egyházfő.

Megjegyezte, a karácsonyi fényeken és díszeken túltekintve a lényeget kell látni: “az Úr megmutatkozott, de az emberek nem fogják fel. Kicsinek mutatkozik a világ szeme előtt, miközben mi a nagyságot keressük (…) Isten leereszkedik hozzánk, és mi fel akarunk lépni a talapzatra. A Magasságos az alázatot mutatja, mi feltűnni akarunk. Isten a pásztorokat keresi, a láthatatlanokat, mi látszani akarunk. Jézus szolgálatra születik, mi éveket töltünk a siker után futással. Isten nem keresi az erőt és hatalmat, gyengédséget kér, és a lélekben kicsiket szólítja” – fogalmazott a pápa.

Ferenc pápa úgy vélte, ugyanezt kell keresni az élet “kis dolgaiban”, a hétköznapok egyszerű gesztusaiban, a családban éppúgy, mint a munkavégzésben.

A nagyság utáni siránkozás, az örökös elégedetlenség helyett az egyházfő szerint az embereknek el kell fogadniuk gyengeségeiket, tévedéseiket, azt a “kicsiséget”, amelyet a mai világban – tette hozzá – hűvös közöny kísér, mintha a kicsik nem érnének semmit, mintha nem érdemelnének szeretetet. “Jézust a mai kor kicsijeiben öleljük át, szeressük őt az utolsókban, szolgáljuk őt a szegényekben, hiszen ők hasonlítanak a leginkább a szegénynek született Jézushoz” – mondta a pápa. A pásztorokat hozta fel példaként, akik a legegyszerűbbek voltak, mégis a legközelebb kerültek az Úrhoz.

“Jézus azokhoz közel jön világra, akik a világ peremén élnek, elfelejtve. Oda érkezik meg, ahol az emberi méltóságot próbára teszik. A kirekesztetteket emeli fel, és mindenekelőtt előttük mutatkozik meg, nem a tudós és fontos, hanem a szegény, dolgozó emberek előtt”

– tette hozzá. Ferenc pápa külön megemlékezett a rabszolgasorsra kényszerített dolgozókról, valamint azokról, akik munkavégzés közben veszítik életüket.

Ferenc pápa azt szorgalmazta, hogy az emberiség térjen vissza a kezdetekhez, Jézus születése helyszínére, Betlehembe, és az egyház is térjen vissza kezdeti szolgálatához a szegénység és a testvériség jegyében. A szertartás végén Ferenc pápa a gyerekek kíséretében a bazilikában felállított betlehemben a jászolba helyezte a gyermek Jézus szobrát.

December 25-én délben Ferenc pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el karácsonyi üzenetét, melynek hagyományos témája a béke. Az egyházfő ilyenkor felsorolja a konfliktusok dúlta földrajzi térségeket, de szokás szerint érinti a legaktuálisabb nemzetközi problémákat, köztük a pandémiahelyzetet, a migrációt és az éghajlatváltozást. Az olasz nyelvű beszéd után latinul Urbi et Orbi ünnepi áldását adja Róma városára és a világra.

A pápa 2020 húsvétja óta nem jelent meg a lodzsán, a bazilika belsejében mondta el beszédét. Szombaton azonban ismét nyitva lesz a Szent Péter tér, ahova több ezer hívőt várnak.

(MTI), Fotó: CNS/Paul Haring

Forrás

ElőzőKövetkező

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály 20

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály
Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.

Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.

Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.

Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.

A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.

Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.

Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.

„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.

A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.

A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.

Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.

A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.

Forrás

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás 7

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás

A Cargo Slovakia Vasúttársaságnál (ZSSK CARGO) tavaly év végén lezárultak a tömeges elbocsátások. A munkaerő-állomány optimalizálása az eredeti elképzelések szerint 442 alkalmazottat érintett volna, ezzel szemben végül 284 dolgozó munkaviszonyát szüntették meg.

„A tervezett optimalizálás átértékelésére a teljesítmény alakulásával és ebből adódóan főleg az üzemeltetésben dolgozók nélkülözhetetlenségével összefüggésben került sor“ – közölte a SITA hírügynökségnek nyilatkozva az állami teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója, Roman Gono.

Az előző két évben a vasúttársaság összesen több mint ezer dolgozójától vált meg. Az idei év elején számuk elérte a 4283-at, a 2020-as esztendő végéhez képest 470-nel csökkent, a 2019-es év végéhez képest pedig 1088-cal.

2020 és 2019 között több mint 600 dolgozóval csökkent a Cargo alkalmazotti létszáma. A  létszám csökkentése és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek igényeihez való igazítása részét képezte a Cargo fellendítése megkezdett folyamatának.

Guno lényegében elégedett az elmúlt évi eredményekkel. „A szállított mennyiség és az elért nyereség évközi növekedése mellett pozitívan értékelhetjük a megkezdett élénkítő folyamatot is. Ennek keretén belül sikerült megvalósítani az egyik legfontosabb feltételt, az alkalmazotti létszám csökkentését és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek elvárásaihoz való igazítását“ – tájékoztatott a teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója.

„Az alkalmazotti létszám észszerűsítése megmutatkozott a személyi költségek jelentős csökkenésében és a munka produktivitásának növekedésében“ – tette hozzá Gono.

A 2022-es évre szóló kollektív szerződés szerint a társaság az áprilisi munkabérrel együtt minden alkalmazottjának egyszeri jutalmat fizet, október elsejétől pedig megemeli az alapbéreket.

A munkáltató figyelembe vette azt is, mely szakmák nélkülözhetetlenek a társaság számára. Jelentősebb béremelésre számíthatnak az üzemeltetési pozíciókban lévő alkalmazottak, így a mozdonyvezetők, a diszpécserek, a tehervonatok főnökei, valamint a kocsimesterek és tolatómunkások. Ezek az alkalmazottak áprilisban egyszeri 400 eurós jutalomban részesülnek és 110 eurós béremelésre számíthatnak.

(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...