A mesterséges intelligencia hulladéktermékké változtatja az embert? 25

A mesterséges intelligencia hulladéktermékké változtatja az embert?

Stuart Russell, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem informatika professzora a “Mesterséges intelligenciával való együttélés” témakörével kapcsolatban december végén interjút adott a BBC Radio 4 Today című műsorában. A beszélgetést borús prognózisok uralták arról, hogy mit tehet a mesterséges intelligencia a társadalmunkkal, és még rémálomszerűbb lehetőségeket vetített a jövőre nézve.

Pedig a mesterséges intelligencia már ma is használatban van a társadalomban. A számítógépek képesek kitalálni, hogy mit szeretnénk legközelebb megnézni a YouTube-on, milyen termékeket szeretnénk megvásárolni az Amazonon, és hirdetéseket dobnak fel nekünk a Google korábbi internetes keresései alapján. Ennél talán még hasznosabb, hogy a gépek megtanulják nagy sebességgel és pontossággal azonosítani a rákos daganatokat az orvosi felvételeken, és jelzik a potenciálisan csalárd pénzügyi tranzakciókat – ami nagyon hasznos, amikor a bankok és más intézmények folyamatosan elképesztő mennyiségű ügyletet bonyolítanak.

Ettől függetlenül ez a professzor úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia “nem feltétlenül válik a mi javunkra, és a nemrégiben történt Facebook-kiszivárogtatások arra utalnak, hogy a médiavállalatok tudják, ez bizony szétszakítja a társadalmakat. Bár nagyon egyszerű algoritmusokról van szó, de mi történik, ha az algoritmusok a jelenleginél sokkal intelligensebbek lesznek?”

Ez egy furcsa látásmód – hogy jelenleg nem az emberi politika, hanem az algoritmusok jelentik a problémát a társadalomban. Persze a buta algoritmusok, amelyek a közösségi médiában megjelenő posztokat azon az alapon tolják elénk, hogy “ha ez tetszett neked, akkor ez is tetszhet”, valószínűleg nem segítenek abban, hogy az emberek kilépjenek a “visszhangkamrájukba (az úgynevezett echo chamber elnyomja a nem releváns hangokat), amibe bezárták őket. Mindazonáltal, az emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy az eltérő nézeteket valló embereknek is igazuk lehet, nem pedig a gonosz számítógépes algoritmusok munkálkodásával van dolguk.

A professzor szerint akkor kell aggódni igazán, amikor a mesterséges intelligencia túllép a feladatspecifikus alkalmazásokon, és az általános célú mesterséges intelligencia lehetőségét teremti meg. Ahelyett, hogy a számítógépeket bizonyos dolgok elvégzésére állítanánk be – például arra, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgozzanak fel egy adott céllal, és megtanulják, hogyan tegyék ezt jobban és gyorsabban, mint az emberek -, az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek képesek lennének sokféle feladatot elvégezni és önállóan dönteni.

Különösen az olyan autonóm fegyverek kritikusak, amelyek “képesek célpontokat találni, eldönteni, hogy ezek közül melyeket támadják meg, majd meg is támadják őket, és mindezt anélkül, hogy az ember részt venne a folyamatban”. Elvileg jogosan lehet attól tartani, hogy ezek az AI tömegpusztító fegyverek egész városokat vagy régiókat pusztíthatnak el, vagy egy egész etnikai csoportot iktathatnak ki.

Russell 2017-ben együttműködött egy megdöbbentő és ijesztő, Black Mirror stílusú filmben, a Slaughterbots-ban, amelyben egy különösen komor víziót mutatott be apró, méhszerű drónokról, amelyek kiválasztanak és meggyilkolnak mindenkit, aki nem mer egyetérteni a hatóságokkal.

De míg a tanulás és az autonómia bizonyos fokát már most is használják – például arra, hogy elvegyék az embertől az aknamezők felszámolásának veszélyes feladatait -, az egyének vagy csoportok pontos felismerésének és a támadásra vonatkozó döntések meghozatalának kombinációja messze meghaladja a jelenlegi képességeket. Amint az augusztusban Afganisztánban végrehajtott amerikai dróncsapás – amely 10 ember, köztük hét gyermek halálát okozta – megmutatta, lehetséges, hogy a hi-tech, hírszerzés által irányított támadások szörnyen rosszul süljenek el. Ráadásul, ha a politikai és katonai vezetőknek nem sok gátlásuk van az ártatlanok megölésével kapcsolatban, akkor miért várnánk a fantázia szülte, mesterséges intelligenciával működő autonóm fegyverekre, amikor egész területeket lehet egyszerűen szőnyegbombázni, legyen szó akár Drezdáról a második világháborúban, akár Kambodzsáról a hetvenes években?

A mesterséges intelligencia mindent legyőző ereje a dolgok jelenlegi állása szerint csak hype. Vegyük a vezető nélküli autókat. Néhány évvel ezelőtt még ez volt a “következő nagy dobás”. A Google, az Apple, a Tesla és mások milliárdokat öltek a fejlesztésükbe. Most azonban háttérbe szorultak, mert a nehézségek túl nagyok. Egy évvel ezelőtt az Uber – amely egykor robottaxiflottákról álmodott – eladta autonóm járművekkel foglalkozó részlegét. Ami a robotok és a mesterséges intelligencia átvételét illeti, a legjobb esetben is csak eszközként szolgálnak majd az emberek termelékenységének javítására. Hasznos lehet, ha a számítógépek elvégzik a munkánk egy részét, de a tanárok, ügyvédek vagy sofőrök tényleges helyettesítése egészen más tészta.

Úgy tűnik, a Szilícium-völgy skizofrén módon viszonyul saját technológiájához. Egyfelől eltúlozzák a mesterséges intelligencia jelentőségét. Másfelől viszont vannak olyan vészjósló spekulációk, amelyek szerint a mesterséges intelligencia rendszerek fokozatosan átveszik az irányítást a társadalom felett, és az embereket Russell szavaival élve csak “hulladéktermékként” hagyják hátra. Az igazság az, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan megerősíti, hogy egyszerre rendkívül hasznos bizonyos feladatok elvégzésében, de ezen túlmenően is elég buta mindenben. Erről Dr. Louis Komzsik professzor beszélt a Computerworldnek.

Melanie Mitchell, a Santa Fe Institute komplexitással foglalkozó Davis professzora szerint többszörös félreértésben szenvedünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Először is, a specifikus mesterséges intelligencia és az általános mesterséges intelligencia teljesen különböző nehézségi szinteket jelent. Például az, hogy a számítógépek képesek legyenek különböző nyelveket lefordítani, óriási munkával járt, de a szöveg- és hangalapú rendszerek egyre jobbak. Két mesterséges intelligenciával rendelkező gépet beszélgetésre bírni viszont sokkal nehezebb.

Másodszor, sok olyan dolgot, amit az emberek könnyűnek találnak, nagyon nehéz automatizálni. Például arra vagyunk kifejlesztve, hogy gyorsan átvizsgáljuk a világot, megkülönböztessük a különböző dolgokat, és kitaláljuk, mi az, ami most éppen fontos. A számítógépeknek ez rendkívül nehéz. Harmadszor, az embereknek az érzékszerveinken keresztül gazdag tapasztalataik vannak a fizikai világról, ami a kutatók szerint jelentős hatással van a gondolkodásunkra. Negyedszer – érvel Mitchell – az emberekben kialakul a tapasztalatra és a gyakorlatra épülő józan ész. A mesterséges intelligencia rendszerek egyre nagyobb feldolgozási teljesítményt tudnak a problémák megoldására fordítani, de ezt nehezen tudják megismételni. Elon Musk kudarcot vallott a Tesla-gyárainak teljes automatizálására tett kísérletében – az emberek egyszerűen pótolhatatlanok voltak bizonyos feladatoknál.

Ha megszabadulnánk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ömlengéstől, akkor olyan technológiák hasznos csoportját láthatnánk, amelyek konkrét módon segíthetnek nekünk abban, hogy megkönnyítsék az életünket. Ugyanígy kipukkadna azoknak a katasztrofistáknak a buborékja, akik szerint a mesterséges intelligencia rendszerek átveszik az uralmat a világ felett. Végső soron még mindig mi irányítjuk a gépeket, és nem fognak egyhamar a helyünkre lépni. Egy kis történelmi távlatból láthatjuk, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak csak a legújabbak az új technológiákkal kapcsolatos félelmi görcsök végtelennek tűnő sorozatában.

Forrás

ElőzőKövetkező

Amerikában a repülést veszélyezteti, Európában miért nincsenek gondok az 5G-vel? 5

Amerikában a repülést veszélyezteti, Európában miért nincsenek gondok az 5G-vel?

A repülőterek közelében működő 5G antennák befolyásolhatják a radarokat, és így a pilóták elmérhetik a távolságot. Ebből katasztrófák lehetnek – figyelmeztette az USA légiforgalmi ellenőrzését a IATA, a nemzetközi légiforgalmi szervezet.

81 milliárd dollárt fizettek a hullámsávokért az 5G mobilszolgáltatók az Egyesült Államokban. A hullámsávok a 3,7-3,98 GHz közé esnek, és így túlságosan is közel vannak azokhoz, amelyeket a légiforgalom használ, vagyis a 4,2-4,4 GHz. Ezért interferencia jöhet létre, amely végzetessé válhat, ha a pilóta nem kap megfelelő információkat a le- és felszálláshoz.

Mi a helyzet Európában? Ott lassúbb frekvenciákat választottak, a 3,4-3,8 GHz-es sáv pedig távolabb esik a légiforgalom által használttól. Ezért aztán semmilyen problémát nem jeleztek sem az Európai Unióból, sem pedig Nagy Britanniából – írja a CNN portál.

A IATA viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon mindenütt, ahol az amerikai mintát követik ugyanilyen problémák állhatnak elő.

Francia szabályozás

Az 5G-rendszer azért is működik biztonságosan Franciaországban, mert figyelembe vették a légi közlekedés igényeit. Például csak olyan antennákat engedélyeznek a repülőterek közelében, amelyek nem veszélyeztethetik a légi forgalom információáramlását. Franciaországban azért tud problémamentesen együttműködni az 5G és a légiirányítás, mert pontosan szabályozva van, hogy az antennák milyen magasak lehetnek és milyen erővel sugározhatnak jeleket.

Mi van ezzel szemben az Egyesült Államokban? “Nem voltunk tisztában azzal, hogy a repülőterek közelében levő antennák jelkibocsátó erőssége a kétszerese annak, mint amit más országokban megszoktunk. Ráadásul az antennák függőlegesen állnak az USA-ban, nem enyhén dőlt pozícióban” – panaszkodott a CNN gazdasági rovatának az Emirates légitársaság elnöke, Tim Clark.

Az Emirates – a Lufthansához és a British Airwayshez hasonlóan – járatokat törölt emiatt az Egyesült Államokban. “Mi minden járatunkat felfüggesztjük, amíg nem tisztázódik a helyzet” – jelentette ki az Emirates elnöke. Az AT&T szóvivője az amerikai légi irányítási hatóság felelősségére mutat rá: “Csaknem 40 ország megcsinálta azt, ami az FAA-nek (Szövetségi Légügyi Hatóság) nem sikerült: biztonságosan működik egymás mellett az 5G-rendszer és a repülés. Mi sürgetjük, hogy mielőbb csinálják ezt meg az Egyesült Államokban is” – mondta a CNN gazdasági rovatának.

Forrás

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben 6

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben

Az előítéletesség – ha nem is szándékosan, de – mindig is hajlamos volt beszivárogni a hirdetésekbe, finom nyomást gyakorolva arra, hogy ki láthat egy hirdetést, és ki nem. Az IBM Watson Advertising és a The Ad Council új kutatása bepillantást enged abba a lehetséges szerepbe, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) játszhat az egyes márkák hirdetéseiben megjelenő előítéletek csökkentésében.

Az IBM új kutatása szerint a reklámiparban és az egész kultúrában is egyre inkább tudatosul, hogy az előítéletek milyen ártalmas és gyakran finom módon képesek beépülni a közbeszédbe. A kutatás hat hónapon keresztül zajlott az IBM Watson és a Ad Council együttműködésében. Közösen vették górcső alá az Ad Council “It’s up to you” (Rajtad múlik) című közszolgálati hirdetését, amely 2021-ben futott, és célja a Covid-19 oltási tétovaság csökkentése volt. A kutatócsoport az IBM szoftverét vetette be annak megállapítására, hogy bizonyos csoportok “rendszerszintűen előnyös vagy hátrányos helyzetben vannak-e?”. Vagyis, hogy nagyobb vagy kisebb valószínűséggel voltak-e elérhetők a vizsgált reklámok számára.

Más szóval az elsődleges cél az elfogultságok azonosítása és mérése volt. A csoport azt is meg akarta vizsgálni, hogy a reklámok megjelenésének kontextusa milyen hatással van a hirdetésekben felbukkanó elfogultságokra. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a hirdetésekben megjelenő elfogultságok mérséklésében.

Az eredmények megerősítették, hogy az egyes embercsoportokkal szembeni elfogultságok valójában nagyon is valós problémát jelentenek. Gyakran a hirdetéseken keresztül terjesztett elfogultságok teljesen szándéktalanok és ismeretlenek a tervezők számára. Ilyenkor “nem szándékos elfogultságokról” van szó, mivel egy algoritmus által hozott tudattalan döntések sorozatának termékei, amelyek egy bizonyos csoport aránytalan megcélzásához (vagy figyelmen kívül hagyásához) vezethetnek.

A kutatás azt is megállapította, hogy a reklámcélzási algoritmusok egy kicsit kifinomultabbá és pontosabbá váltak, mint azt korábban gondolták. A hirdetők megcélozhatnak például egy bizonyos korcsoportot, de az algoritmus végül – bármilyen összetett okból – tovább léphet, és az adott népesség egy részhalmazát (például a középiskolai végzettségűeket) célozhatja meg.

“Az algoritmusok valójában más összetevőket is láthatnak… amelyeket talán nem is kérünk, hogy nézzenek meg” – mondta Robert Redmond, az IBM AI hirdetési terméktervezésért felelős vezetője. “Ilyenkor láthatjuk, hogy lehetőségünk van optimalizálni egy olyan csoport irányába, amelyet valójában nem azonosítottunk. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi történik az algoritmussal, hogyan dolgozza fel a látott információk egyéb jeleit.” – mondta a szakember.

Az IBM kutatása, ahogy Redmond rámutatott, csak az első lépés. A rendszerszintű elfogultságra utaló bizonyítékokat észlelték. Most a márkáknak azzal a sokkal ijesztőbb feladattal kell szembenézniük, hogy lényegében visszafejtsék a marketingstratégiáikat, és felderítsék, hogyan és hol szivárognak be ezek az elfogultságok a rendszereikbe.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon