A legnagyobb túlterheléses támadásokat hozta 2021 a világnak 28

A legnagyobb túlterheléses támadásokat hozta 2021 a világnak
A koronavírus-járvány idején a kormány több ízben hivatkozott túlterheléses támadásra, amikor összeomlott egy-egy járványügyi vagy közigazgatási honlap, így a korábbinál több magyar hallhatott erről a támadási formáról. Korábban mi is kitértünk rá egy hosszabb cikkben, hogy pontosan mik is az ilyen típusú támadások jellemzői, miben különböznek attól, amikor rendeltetésszerű használat során omlanak össze weboldalak és szolgáltatások.

Terheléses támadásnak, azaz DDoS-nek (Distributed Denial of Service) nevezzük, amikor a támadók szánt szándékkal elérhetetlenné tesznek egy weboldalt vagy szolgáltatást a felhasználók számára. Egy ilyen támadást kivitelezni nem bonyolult: annyi kérést (lényegében oldalletöltést) kell küldeni a kiszemelt célpontnak, amennyit már nem tud kiszolgálni a weboldal mögötti infrastruktúra. Amennyiben ez bekövetkezik, megtörténik a szolgáltatás megtagadása, vagyis a Denial of Service – ilyenkor használhatatlanná és elérhetetlenné válik az adott weboldal.

Fontos, hogy az ilyen támadások lekéréseit nem felhasználók, hanem erre a célra összegyűjtött eszközök (vírussal fertőzött számítógépek és IoT-kütyük) egész hálózata, úgynevezett botnetek, azaz zombihálózatok végzik.

Hogy valós forgalom vagy szándékos túlterheléses támadás bénított meg egy oldalt, még a szakértőknek is nehéz rögtön megállapítani – főleg nemzetközi oldal esetében, amit a világ minden tájáról felkereshetnek.

Léteznek olyan szolgáltatók is, amelyek kifejezetten túlterheléses támadás elleni védelmet nyújtanak, a legismertebb a Cloudflare. A szolgáltatás lényege, hogy egy weboldal (mondjuk valamilyen webshop) doménjére érkező kérések először a Cloudflare-re mennek, az ő szervereiken landolnak, így mindenféle ellenőrzést el tudnak rajtuk végezni. Többek közt azt, hogy a kérés milyen böngészőből, honnan érkezik, robot-e vagy valós forgalom. Amennyiben valós, akkor továbbítják a kérést, tehát egyfajta tűzfalként védik ki a robotokat, amivel nagyobb eséllyel megakadályozhatók a túlterheléses támadások.

Szolgáltatásként árulják A Kaspersky biztonsági cég idei harmadik negyedéves jelentése szerint a DDoS-támadások száma csaknem 24 százalékkal nőtt az idén a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva, míg az okos támadások (vagyis a fejlett, sok esetben célzott DDoS-támadások) összesen 31 százalékos növekedést mutattak az előző év azonos időszakához képest. A Netscout adatai szerint pedig az idén csak januárban 972 ezer DDoS-támadást indítottak, ami több, mint amennyit korábban bármelyik hónapban regisztráltak.

..

Forrás

ElőzőKövetkező

Amerikában a repülést veszélyezteti, Európában miért nincsenek gondok az 5G-vel? 5

Amerikában a repülést veszélyezteti, Európában miért nincsenek gondok az 5G-vel?

A repülőterek közelében működő 5G antennák befolyásolhatják a radarokat, és így a pilóták elmérhetik a távolságot. Ebből katasztrófák lehetnek – figyelmeztette az USA légiforgalmi ellenőrzését a IATA, a nemzetközi légiforgalmi szervezet.

81 milliárd dollárt fizettek a hullámsávokért az 5G mobilszolgáltatók az Egyesült Államokban. A hullámsávok a 3,7-3,98 GHz közé esnek, és így túlságosan is közel vannak azokhoz, amelyeket a légiforgalom használ, vagyis a 4,2-4,4 GHz. Ezért interferencia jöhet létre, amely végzetessé válhat, ha a pilóta nem kap megfelelő információkat a le- és felszálláshoz.

Mi a helyzet Európában? Ott lassúbb frekvenciákat választottak, a 3,4-3,8 GHz-es sáv pedig távolabb esik a légiforgalom által használttól. Ezért aztán semmilyen problémát nem jeleztek sem az Európai Unióból, sem pedig Nagy Britanniából – írja a CNN portál.

A IATA viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon mindenütt, ahol az amerikai mintát követik ugyanilyen problémák állhatnak elő.

Francia szabályozás

Az 5G-rendszer azért is működik biztonságosan Franciaországban, mert figyelembe vették a légi közlekedés igényeit. Például csak olyan antennákat engedélyeznek a repülőterek közelében, amelyek nem veszélyeztethetik a légi forgalom információáramlását. Franciaországban azért tud problémamentesen együttműködni az 5G és a légiirányítás, mert pontosan szabályozva van, hogy az antennák milyen magasak lehetnek és milyen erővel sugározhatnak jeleket.

Mi van ezzel szemben az Egyesült Államokban? “Nem voltunk tisztában azzal, hogy a repülőterek közelében levő antennák jelkibocsátó erőssége a kétszerese annak, mint amit más országokban megszoktunk. Ráadásul az antennák függőlegesen állnak az USA-ban, nem enyhén dőlt pozícióban” – panaszkodott a CNN gazdasági rovatának az Emirates légitársaság elnöke, Tim Clark.

Az Emirates – a Lufthansához és a British Airwayshez hasonlóan – járatokat törölt emiatt az Egyesült Államokban. “Mi minden járatunkat felfüggesztjük, amíg nem tisztázódik a helyzet” – jelentette ki az Emirates elnöke. Az AT&T szóvivője az amerikai légi irányítási hatóság felelősségére mutat rá: “Csaknem 40 ország megcsinálta azt, ami az FAA-nek (Szövetségi Légügyi Hatóság) nem sikerült: biztonságosan működik egymás mellett az 5G-rendszer és a repülés. Mi sürgetjük, hogy mielőbb csinálják ezt meg az Egyesült Államokban is” – mondta a CNN gazdasági rovatának.

Forrás

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben 6

Az IBM és az Ad Council új kutatása szerint az AI enyhítheti az előítéletességet a hirdetésekben

Az előítéletesség – ha nem is szándékosan, de – mindig is hajlamos volt beszivárogni a hirdetésekbe, finom nyomást gyakorolva arra, hogy ki láthat egy hirdetést, és ki nem. Az IBM Watson Advertising és a The Ad Council új kutatása bepillantást enged abba a lehetséges szerepbe, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) játszhat az egyes márkák hirdetéseiben megjelenő előítéletek csökkentésében.

Az IBM új kutatása szerint a reklámiparban és az egész kultúrában is egyre inkább tudatosul, hogy az előítéletek milyen ártalmas és gyakran finom módon képesek beépülni a közbeszédbe. A kutatás hat hónapon keresztül zajlott az IBM Watson és a Ad Council együttműködésében. Közösen vették górcső alá az Ad Council “It’s up to you” (Rajtad múlik) című közszolgálati hirdetését, amely 2021-ben futott, és célja a Covid-19 oltási tétovaság csökkentése volt. A kutatócsoport az IBM szoftverét vetette be annak megállapítására, hogy bizonyos csoportok “rendszerszintűen előnyös vagy hátrányos helyzetben vannak-e?”. Vagyis, hogy nagyobb vagy kisebb valószínűséggel voltak-e elérhetők a vizsgált reklámok számára.

Más szóval az elsődleges cél az elfogultságok azonosítása és mérése volt. A csoport azt is meg akarta vizsgálni, hogy a reklámok megjelenésének kontextusa milyen hatással van a hirdetésekben felbukkanó elfogultságokra. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a hirdetésekben megjelenő elfogultságok mérséklésében.

Az eredmények megerősítették, hogy az egyes embercsoportokkal szembeni elfogultságok valójában nagyon is valós problémát jelentenek. Gyakran a hirdetéseken keresztül terjesztett elfogultságok teljesen szándéktalanok és ismeretlenek a tervezők számára. Ilyenkor “nem szándékos elfogultságokról” van szó, mivel egy algoritmus által hozott tudattalan döntések sorozatának termékei, amelyek egy bizonyos csoport aránytalan megcélzásához (vagy figyelmen kívül hagyásához) vezethetnek.

A kutatás azt is megállapította, hogy a reklámcélzási algoritmusok egy kicsit kifinomultabbá és pontosabbá váltak, mint azt korábban gondolták. A hirdetők megcélozhatnak például egy bizonyos korcsoportot, de az algoritmus végül – bármilyen összetett okból – tovább léphet, és az adott népesség egy részhalmazát (például a középiskolai végzettségűeket) célozhatja meg.

“Az algoritmusok valójában más összetevőket is láthatnak… amelyeket talán nem is kérünk, hogy nézzenek meg” – mondta Robert Redmond, az IBM AI hirdetési terméktervezésért felelős vezetője. “Ilyenkor láthatjuk, hogy lehetőségünk van optimalizálni egy olyan csoport irányába, amelyet valójában nem azonosítottunk. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi történik az algoritmussal, hogyan dolgozza fel a látott információk egyéb jeleit.” – mondta a szakember.

Az IBM kutatása, ahogy Redmond rámutatott, csak az első lépés. A rendszerszintű elfogultságra utaló bizonyítékokat észlelték. Most a márkáknak azzal a sokkal ijesztőbb feladattal kell szembenézniük, hogy lényegében visszafejtsék a marketingstratégiáikat, és felderítsék, hogyan és hol szivárognak be ezek az elfogultságok a rendszereikbe.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon