A legizgalmasabb parlamenti választás öt forgatókönyve 36

A legizgalmasabb parlamenti választás öt forgatókönyve
2022-ben Magyarországon mindent az országgyűlési választás határoz meg, sőt a voksolást világszerte élénk figyelem kíséri. Az év várható folyamatairól szóló prognózisunkban így az ehhez kapcsolódó öt lehetséges kimenetet vesszük alapul a még a Fideszt is gúzsba kötő győzelemtől az új NER kiépítéséig.

16 éve nem volt olyan izgalmas a parlamenti választás, mint amilyen idén lesz. A Fidesz és az ellenzék fej fej mellett áll a legtöbb közvélemény-kutatásban, idén először van esély leváltani a Fideszt. A legvalószínűbb forgatókönyv mégsem ez, hanem az, hogy

  • egyszerű többséggel nyer a Fidesz.

Méghozzá azért, mert soha nem látott mértékű osztogatást folytat a kormány. Ennek a választási hatását nehéz most megítélni. Elemzők azt mondják, a családosok szja-visszafizetése, a 25 év alattiak adómentessége, illetve a különböző béremelések és adócsökkentések a Fidesznek kedveznek, hiszen emiatt több bizonytalan szavazhat rájuk, vagy a nem túl elkötelezett ellenzéki szavazó inkább otthon marad. Valószínűleg még nem is látunk mindent, a teljes 13. havi nyugdíj és a SZÉP-kártyás engedmények után is jöhetnek még meglepetések, amivel a kormány ellensúlyozni igyekszik a Covid-válság után fellobbanó infláció hatásait. (Miközben kritikusai, köztük Matolcsy György szerint épphogy fűti az áremelkedést.)

Közrejátszhat a Fidesz sikerében az is, hogy választás előtt fiktív lakcímekre is át lehet majd jelentkezni, de az ellenzék mostani teljesítménye is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért izgalmas kampányidőszak vár ránk a következő hónapokban.

Ez a verzió hozná el az egyik legizgalmasabb négy évet: Orbán Viktor ugyanis az általa bebetonozott rendszer foglyává válhat. Könnyű mondani, hogy maga alkotta, biztos kényelmesen érzi magát benne, de ez nem biztos. Jöhetnek ugyanis olyan váratlan helyzetek – mint uniós eljárások vagy az Európai Bíróság döntései –, amelyek miatt rászorul az ellenzéki képviselők támogatására. Nyilván lesz, amit megold így is okosba’, mint annak idején, mikor a (feles) településkép-védelmi törvényben írta át a pártok finanszírozására vonatkozó (kétharmados) szabályokat. Ez simán átment, de várhatóan a közvetlenül a választások után hivatalba lépő Novák Katalin új államfő, illetve az Alkotmánybíróság később sem gördít az ehhez hasonlók elé akadályt.

Erős kormány, vádalkura rávehető szereplők, bosszúszomjas volt feleségek - ezek kellenek a NER lebontásához
A választás előtt nagy a fogadkozás a NER közelgő elszámoltatására, a Momentum még Mészáros Lőrinc előzetesbe kerülését is beígérte a győzelem utáni napokra. Ez politikai lózungnak jó, a gyakorlati kivitelezése kizárt. Egy NER-közeli forrás viszont elmondta, hogyan fejthető fel - legalábbis elméletileg - a rendszer.

A legnagyobb kérdés, hogy egyszerű többséggel vajon megreped-e a NER. Sokat beszélgettünk erről elemzőkkel, szakértőkkel tavaly, de nincs közöttük egyetértés ebben. Van, aki szerint egy sima feles többség már megingatja a bizalmat, a lojalitás elkezd csökkenni. Pusztán abból a meggondolásból, hogy a gazdasági vagy politikai strómanok nem érzik biztonságosnak a jövőt, így elkezdhetnek visszautasítani kéréseket, megtagadhatnak aláírásokat. Mészáros Lőrinc és a hozzájuk hasonlók lojalitása természetesen nem kérdés, még bukás esetén sem, hiszen megbízásaik legtöbbjét közbeszerzésen szerezték, ám lehetnek olyan, a magánszférában önállóan is működő vállalkozók, akik ugyan profitáltak a NER-ből, ám egy ilyen helyzetben már úgy érezhetik, visszaüthet rájuk a vélt vagy valós kötődés.

  • Egyszerű többséggel nyer az ellenzék.

Erre a forgatókönyvre is van esély, és ez szintén nagyon izgalmas helyzetet hozna. Önmagában kérdés, hogy egy hétpárti koalíció hogyan működne úgy, hogy a miniszterelnök mögött áll az egyik legkisebb frakció.

Márki-Zay Péter folyamatosan ki lenne szolgáltatva az őt támogató pártoknak, és azt az MSZP–SZDSZ-kormányzás alatt láttuk, mennyire egymásnak tudnak feszülni a felek, képesek keresztbe buktatni egymás embereit, elképzeléseit. (Például az SZDSZ-es Molnár Lajos egészségügyi miniszterként belebukott a tervezett kórházreformba, Szili Katalinból pedig sohasem lett államfő, mert csak a szocialisták akarták, a szabaddemokraták nem.)

Ha mindez flottul működik, a kormányzás lehetőségének kérdése akkor is megmarad. Márki-Zay Péter most azt állítja, ezekkel a kétharmados törvényekkel és a 9 évre bebetonozott, Fideszhez köthető vezetőkkel képtelenség kormányozni, ezért itt azonnali intézkedésre van szükség. Ő azonnal kirúgná Polt Péter legfőbb ügyészt és kimondaná az Alaptörvény, illetve egyes sarkalatos törvények érvénytelenségét. Ezt így elsőre (másodikra és harmadikra is) több alkotmányjogász teljes képtelenségnek tartja, és azt sem fogadják el, hogy ne lehetne kormányozni kétharmados többség nélkül.

Lehet, csak kétségtelenül többet kell rajta gondolkodni. Többen abban bíznak, Márki-Zay – és a mögötte álló többség – úgysem meri a kétharmados törvények egyszerű többséggel való módosítását, mert az akár polgárháborús hangulatot is eredményezhet. A részleteken mindenesetre egy közjogi csapat gondolkodik.

Márki-Zay ugyanakkor számolhat azzal, hogy hirtelen megtalálja a féket az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök (a leendő közölte, biztos nem járul hozzá a „jogállamiság leépítéséhez”), a Költségvetési Tanács vagy akár az Állami Számvevőszék, ahogy bízhat abban is, hogy a rendőrség és az ügyészség a gázra lép. Az azért erős kérdés, hogy az ellenzék által sokat hiányolt átláthatóságot mennyire fogják erőltetni, ha kormányra kerülnek.

Ennél a forgatókönyvnél is kérdés a NER-hez kötődő szereplők lojalitása, a gazdasági hátország stabilitása. Ha csak a médiát nézzük: hiába nullázza le a KESMA-hoz folyó állami hirdetési pénzeket a kormány, az elmúlt 12 év alatt kitömött gazdasági szereplők várhatóan mélyen a zsebükbe nyúlnak, hogy finanszírozzák a Fidesz álláspontjának terjesztését.

Nagyobb gond lesz az, hogy egy idő után elapadhat a fideszes pénzforrás, különösen, ha az Európai Bizottság bekeményít, és a választásokig nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet.

Medián: Az emberek kétharmada Orbán Viktor maradására számít

Az ellenzéki szavazók harmada sem gondolja úgy, hogy a jövő tavaszi választáson győzhet a Márki-Zay Péter vezette ellenzék.

Az is kérdés, hogy ellenzéki győzelem esetén mennyire sikerül egyik napról a másikra tisztább viszonyokat kialakítani a közbeszerzési/koncessziós/pályázati piacon: csökkenni tud a rendszerszintűnek tartott korrupció, vagy csak más kezekből más zsebekbe áramlik majd pénz.

  • Szűk többséggel nyer az egyik oldal/mérleg nyelve lesz egy új párt

Nem lehet kihagyni a számításból azt sem, hogy 1–2 mandátumtöbbséggel sikerül kormányt alakítania Orbán Viktornak vagy Márki-Zay Péternek. Ezt a lehetőséget az ellenzéknél érezzük erősebb opciónak.

Ebben a kiélezett helyzetben minden bizonnyal a napi politikai túlélés lesz a cél. Hiába válogatta össze gondosan a választáson indulókat az ellenzék, egy nagyon szűk többség esetén nem lehet kizárni, hogy 1–2 képviselő meginog és átáll, vagy esetleg pont a kulcsfontosságú szavazásoknál lesz beteg, ahogy ez korábbi kormányzati ciklusokban is előfordult.

Nem zárható ki az sem, hogy a Mi Hazánk vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bejut a Parlamentbe. Kérdés persze, milyen áron, de a Mi Hazánk sikere a Fidesznek kedvez, a Kutyapárté pedig az ellenzéknek. Kovács Gergely pártelnök azt mondta, a Fidesszel kizárt a szövetség, ha viszont az ellenzék kerül kormányra, a törvényjavaslataikat mérlegelés után támogathatják.

Ha egyik nagy tömbnek sem lesz többsége, Áder János vagy Novák Katalin borítékolhatóan Orbán Viktort, a legnagyobb frakcióval rendelkező párt elnökét kéri fel kormányalakításra, aki, ha pár képviselő hiányzik csak a többséghez, valószínűleg megoldja majd kisebbségi kormányzással is. Ugyanez a hátország (hiánya) miatt nehezebben képzelhető el Márki-Zay Péterről.

  • Kétharmaddal nyer a Fidesz.

A centrális erőtér végével erre is kicsi az esély egészen addig, amíg a Fidesz és az ellenzék támogatottsága nagyjából azonos. Ha Orbán mégis behúzza a negyedik kétharmadot, garantálhatóan darabjaira hullik szét az ellenzék, és még az is kérdés, hogy a 2024-es önkormányzati választásig talpra tud-e állni.

Hihetnénk, hogy a Fidesz már végzett és mindent átalakított, amit akart, de a felsőoktatás kiszervezésénél és a közalapítványok létrehozásánál láthattuk, ez közel sincs így.

A várható lépéseknél csak tippelni lehet. Örökzöld félelem az önkormányzati függetlenség teljes leépítése, de felmerülhet az Európai Unió által kifogásolt közigazgatási bíróságok létrehozása is. (A tervek szerint a közigazgatási bíróságoknál határoztak volna az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről, itt dőlt volna el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának. És persze választási ügyekben is ott mondanák ki a döntő szót.)

Újraszabhatják a választási törvényt is, bár ha az ellenzéki tömb szétesik, nem kell a centrális erőtér utáni helyzeten gondolkodnia a Fidesznek.

Gergely Időről időre felbukkan a sajtókamara ötlete is, ami tovább regulázná az újságírókat. Egy ponton túl valószínűleg itt nem menne a Fidesz, hiszen így külföld felé fel tudja mutatni, hogy létezik ellenzéki, független sajtó is.

A közalapítványi hálózat bővítése – ezzel együtt pedig a közvagyon alapítványi tulajdonba való kilapátolása – zavartalanul folytatódhat tovább, ezzel párhuzamosan épülhet tovább a NER gazdasági ereje a főleg a Fidesz-éra elején látott módszerrel: külföldi multicégek kiszorításával.

A kormány csak a választások utáni időszakra halasztotta a Budapest Airport megvásárlását, ám aligha tett le róla – ahogy a Fudan Egyetem is várat még magára –, és a magyar tulajdonú kiskereskedelmi lánc kiépítésében is lépéseket tehet a kormány, vagy a kormányközeli oligarchakör. Itt új lánc kiépítése helyett inkább egy meglévő infrastruktúra átvétele tűnik valószínűbbnek, a nagy feladat az lesz, hogy ez a hálózat a multicégek beszállítói köréhez csatlakozó termelőket/feldolgozókat csábítsa el valahogy.

  • Az ellenzék győz kétharmaddal.

Erre a variációra nem fogadnánk, ám ha ez megvalósul, könnyedén lebonthatják a NER-t. Csak legyen kivel pótolni azt.

Forrás

ElőzőKövetkező

Orbán Viktor: Isten veled, Bajnok! 13

Orbán Viktor: Isten veled, Bajnok!

Orbán Viktor a közösségi oldalán vett búcsút a hétfőn ötvenegy éves korában elhunyt Csollány Szilvesztertől, a 2000-es sydney-i olimpia bajnokától.

A miniszterelnök egy képet mellékelt bejegyzéséhez az olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornászról.

Csollány Szilveszter 1998-ban Szentpéterváron Európa-bajnok, 2000-ben Sydneyben olimpiai aranyérmes, 2002-ben Debrecenben pedig világbajnok lett gyűrűn.

Forrás, fotó: Facebook

Forrás

Csollányi Szilveszterre emlékeztek Felvidéken is 8

Elhunyt Csollány Szilveszter, a „gyűrűk ura”

Ötvenegy esztendős korában, hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász.

A gyűrű egykori kiválósága koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba december elején. Halálának hírét a Magyar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be.

Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.

A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe, 1990-ben pedig – a korosztályos versenyek érmei után – első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon.

Szókimondó magatartása következtében, a szakvezetőkkel folytatott vitái után 1993-ban eltiltották, és fegyelmi büntetése miatt nem engedték indulni a vb-n, vagyis kizárták a válogatottból. Pedig ekkor már világbajnoki ezüst- és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes volt, a barcelonai olimpián pedig a hatodik helyen végzett gyűrűn.

Ekkor az Egyesült Államokba költözött, és előbb St. Louisban, majd Sacramentóban fiatalokat oktatott. Nehéz körülmények között dolgozott, közben pedig egyedül, edző nélkül készült az atlantai ötkarikás játékokra. Megváltozott, és fegyelmezett emberként ezüstérmet nyert.

Egy év múlva hazaköltözött, Sydneyben pedig rendkívül tudatosan, magabiztosan versenyzett, és látványos gyakorlata emlékezetes körülmények között olimpiai aranyérmet jelentett számára.

A világversenyeken csak gyűrűn nyert érmeket, ezért manapság már sokan szerspecialistaként emlékeznek rá, pedig akkoriban erre még nem volt lehetőség. Sikertörténete a 2002-es debreceni világbajnokság megnyerésével vált teljessé, így a következő évben egy olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki arany- és öt ezüst-, illetve egy Európa-bajnoki arany-, egy ezüst- és négy bronzérem után visszavonult, mert megelégelte a folytonos fogyókúrát, a kemény edzéseket, és már a motivációja is hiányzott, hiszen mindent elért, amit akart.

Versenyzőként a torna száz százalékban kitöltötte az életét, ezért az edzések mellett nem tudott komolyan tanulni, de a civil életben elsősorban nem emiatt szembesült nehézségekkel. Miután 2005-től elkezdte kapni az olimpiai életjáradékot, felvettek egy svájci frank alapú, biztosítással egybekötött hitelt a családi házukra, aminek a törlesztőrészlete az egekbe szökött a 2008-as gazdasági világválság után. Mindez ha nem is tette tönkre, mert nélkülözniük nem kellett, de rendkívül nehézzé vált a megélhetésük.

Előfordult, hogy több különböző állása volt egyszerre. Minden munkát elvállalt, tevékenykedett egy önkormányzat sportosztályán, játszótereket gyártó cégnél, volt újságíró és középiskolában testnevelő, másfél évig pedig egy kocsmában csaposként dolgozott, de így is nehezen éltek meg.

Először 2008-ban foglalkozott gyerekekkel Sopronban, de a kezdeti sikerek és népszerűség után ellehetetlenítették a saját tornaiskoláját. Két évig, 2011 és 2013 között Izlandon egy klubcsapatnál dolgozott, amit szintén nagyon szeretett, ám két év után a felesége honvágya miatt hazatértek. Csollány ezután másfél éven át Sopron és Svájc között ingázott, ahol szintén tornaedzőként dolgozott, ahogyan később Ausztriában is.

Időközben a magyar szövetség segítségével a soproni klubhoz került, ám végül ott sem volt maradása, pedig tevékenységét a szövetségi kapitány is méltatta.

Később főállású édesapaként intézte a négytagú család dolgait, emellett az ELTE szombathelyi központjában heti kétszer külsős torna-szakoktatóként tanította a leendő tornatanárokat arra, hogyan oktassák majd a testnevelést, illetve Sopronban egy táncegyesületben tanított talajakrobatikát.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon