A komáromi kórház dolgozói közel 232 ezer koronavírus elleni védőoltást adtak be a tavalyi évben 17

A komáromi kórház dolgozói közel 232 ezer koronavírus elleni védőoltást adtak be a tavalyi évben
Az AGEL csoporthoz tartozó komáromi kórház a 2022-es év egyik prioritásaként határozta meg a koronavírus elleni védőoltás biztosítását az érdeklődők részére – tájékoztatta portálunkat Martina Pavlíková, az egészségügyi intézmény szóvivője. A komáromi egészségügyi dolgozók a tavalyihoz hasonlóan, 2022-ben is négy oltóközpontban segítik a koronavírus elleni védőoltás beadását. Jelenleg az 5-11 éves gyermekek oltását készítik elő.

„2021. január 7-e óta, amikor a kórház megnyitotta oltóközpontját, négy oltóközpontban összesen közel 232 000 adag koronavírus elleni vakcinát adtak be az egészségügyi szakemberek” – jegyezte meg. Komárom mellett a nagy kapacitású oltóközpontokban, Nyitrán, Vágsellyén és Párkányban is közreműködnek a komáromi kórház dolgozói az oltások beadásánál.

Az egészségügyi dolgozók szerint az oltás az egyetlen hatékony módszer a koronavírus elleni küzdelemben; a vakcina harmadik, emlékeztető dózisa a következő hetekben várhatóan megjelenő új omikron-mutációval való fertőzést is megelőzhet

– tette hozzá a szóvivő.

„A világjárvány jelenlegi hulláma során a betegeinkre vonatkozó statisztikák megerősítik, hogy a súlyos lefolyású vagy halálos kimenetelű koronavírus-fertőzéses esetek túlnyomó többségében nem voltak oltottak a betegek. Ezért az idei évben továbbra is prioritásunk – a standard kezelés mellett a monoklonális antitest-kezelés és az új gyógyszerekkel való kezelés mellett – elsősorban és mindenekelőtt a védőoltás biztosítása. Ezért megteremtettük a kellő feltételeket ahhoz, hogy bárki, aki úgy dönt, hogy beoltatja magát, legyen szó első, második, vagy harmadik oltásról, gond nélkül eljöhessenek hozzánk és megkaphassák a vakcinát” – fogalmazott a közleményben a kórház igazgatóhelyettese, Filkó Gabriella.

A komáromi kórház tájékoztatása szerint az oltások beadására a helyi oltóközpontban minden munkanapon 7.15 és 14.15 óra között kerül sor, 12.15 és 12.45 óra között egy félórás szünettel. Elsősorban a Pfizer/Biontech Comirnaty vakcinájával oltanak, ám keddenként a Johnson & Johnson oltóanyagát adják be. A hatályos jogszabályok szerint a 12-18 éves gyermekek is beolthatók a Pfizer/Biontech Comirnaty vakcinájával, a gyermekeket minden munkanapon 12.45-14.15 között oltják, ebben a korcsoportban csak a 2. dózissal. A kórház naponta 700-800 ember beoltására képes.

Munkanapokon lehetővé teszik a regisztráció nélküli személyek beoltását is, de érdemes tudni, hogy a regisztráltak elsőbbséget élveznek. Regisztrálni az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) weboldalán lehet. A komáromi egészségügyi szakemberek azokat is fogadják, akik Komáromon kívül kaptak időpontot az oltásra.

Az oltás a kétadagos vakcina esetében 3 hónappal, az egyadagos Janssen vakcina esetében pedig 2 hónappal az utolsó beadást követően lehetséges – olvasható közleményükben. Azok a személyek, akik teljes átoltottságot követően átestek a koronavírus betegségen vagy monoklonális antitest-kezelést kaptak, a betegségből való felépülés vagy a monoklonális antitestek beadása után 3 hónappal már felvehetik az emlékeztető adagot ” – közölte az igazgatóhelyettes.

Az AGEL csoporthoz tartozó kórház jelenleg az 5-11 éves gyermekek oltását készíti elő, amelyre egyelőre csak az NCZI oldalán lehet regisztrálni.

Forrás

ElőzőKövetkező

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály 20

Nagy előrelépés a vizuális kétnyelvűség terén: hatályba lépett a jogszabály
Tavaly októberben fogadta el a szlovák parlament Gyimesi György (OĽaNO) képviselő indítványát, melynek lényege, hogy a szlovák mellett még egy kisebbség nyelvén is fel lehet tüntetni az információkat az útirányjelző táblákon – mindezt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény módosításának köszönhetően.

Bár a törvénymódosító javaslat benyújtását a Most-Híd erősen kritizálta arra hivatkozva, hogy a javaslat eredeti formája nem jelentene előrelépést a közlekedési táblák kétnyelvűsítése terénꓼ még fel is szólították a parlamenti képviselőt, vonja vissza javaslatát. Ezt követően Forró Krisztián, akkor még az MKP elnökeként, egy, a módosításról szóló szakmai konzultáció lefolytatását javasolta, Horony Ákos jogász, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője bevonásával.

Így született meg a végül októberben elfogadott törvénymódosító javaslat, amely nagy előrelépést jelent a vizuális kétnyelvűség terén.

Ma a kisebbségi kormánybiztos hivatala sajtóközleményben tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy hatályba lépett az új jogszabály. „A kisebbségi nyelvtörvény módosítása értelmében 2022 januárjától megváltozott a kisebbségi nyelvek közlekedési táblákon való használatának jogszabályi környezete. A szóban forgó módosítás a közúti jelzésekre vonatkozó rendelkezések módosítását és kiegészítését tartalmazza.

A szlovák belügyminisztérium közúti jelzésekről szóló rendelete szerint a közúti jelzéseken a feliratokat államnyelven kell feltüntetni, ám más nyelv is használható olyan külön rendelet és nemzetközi szerződés alapján, amelyhez a Szlovák Köztársaság csatlakozott.

Az egyik ilyen különleges szabályozás a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló 184/1999 sz. törvény” – fogalmaznak.

Bukovszky László kormánybiztos hivatala megjegyezte, hogy a közlekedési minisztériummal tartott tavaly decemberi megbeszélést követően a minisztérium illetékes szervezeti egysége iránymutatást adott ki a nemzeti kisebbségek nyelvének közúti jelzéseken való használatáról.

„A minisztérium felkérte a 36 járási hivatalt és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), hogy a hatályos jogszabályok és a függőleges közúti jelzések műszaki szabályzata alapján folytassák le a kisebbségi településeken a közúti jelzések használatának meghatározására vonatkozó napirend végrehajtását” – olvasható közleményükben.

A kormánybiztos hozzátette, üdvözli a minisztérium konstruktív hozzáállását. Ennek köszönhetően megállapodtak abban is, hogy a közúti útjelzőtáblákon szereplő szövegek eltérő fordításait és jelentésbeli összetévesztését elkerülendő, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal módszertani segítséget nyújt a kötelezetteknek.

A törvény tehát ezentúl lehetővé teszi, hogy az útirányjelző táblákon feltüntetett településnevet államnyelven és a nemzeti kisebbség nyelvén is kiírják.

Eddig csak a település elején és végén levő községnévtáblán vagy a hivatali épületeken lehetett kiírni a település nevét a kisebbségek nyelvén azokon a településeken, ahol két egymást követő népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát.

2022 januárjától azonban nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet majd magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, de a folyók megnevezéseit is, illetve a megye- és járáshatárokat jelző táblák is kétnyelvűek lehetnek.

A törvény szerint nemcsak az önkormányzati utakat lehet majd magyar felirattal ellátni, hanem a településen keresztül haladó magasabb rendű, állami/megyei utakat is. Ugyancsak előrelépés, hogy a magyarlakta városok és falvak településrészeinek neveit is fel lehet majd tüntetni magyarul – eddig ezt sem engedte a törvény.

Forrás

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás 7

A Cargo társaságnál már nem várható tömeges elbocsátás

A Cargo Slovakia Vasúttársaságnál (ZSSK CARGO) tavaly év végén lezárultak a tömeges elbocsátások. A munkaerő-állomány optimalizálása az eredeti elképzelések szerint 442 alkalmazottat érintett volna, ezzel szemben végül 284 dolgozó munkaviszonyát szüntették meg.

„A tervezett optimalizálás átértékelésére a teljesítmény alakulásával és ebből adódóan főleg az üzemeltetésben dolgozók nélkülözhetetlenségével összefüggésben került sor“ – közölte a SITA hírügynökségnek nyilatkozva az állami teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója, Roman Gono.

Az előző két évben a vasúttársaság összesen több mint ezer dolgozójától vált meg. Az idei év elején számuk elérte a 4283-at, a 2020-as esztendő végéhez képest 470-nel csökkent, a 2019-es év végéhez képest pedig 1088-cal.

2020 és 2019 között több mint 600 dolgozóval csökkent a Cargo alkalmazotti létszáma. A  létszám csökkentése és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek igényeihez való igazítása részét képezte a Cargo fellendítése megkezdett folyamatának.

Guno lényegében elégedett az elmúlt évi eredményekkel. „A szállított mennyiség és az elért nyereség évközi növekedése mellett pozitívan értékelhetjük a megkezdett élénkítő folyamatot is. Ennek keretén belül sikerült megvalósítani az egyik legfontosabb feltételt, az alkalmazotti létszám csökkentését és a szervezési struktúra piaci követelményekhez és az ügyfelek elvárásaihoz való igazítását“ – tájékoztatott a teherszállító vasúttársaság vezérigazgatója.

„Az alkalmazotti létszám észszerűsítése megmutatkozott a személyi költségek jelentős csökkenésében és a munka produktivitásának növekedésében“ – tette hozzá Gono.

A 2022-es évre szóló kollektív szerződés szerint a társaság az áprilisi munkabérrel együtt minden alkalmazottjának egyszeri jutalmat fizet, október elsejétől pedig megemeli az alapbéreket.

A munkáltató figyelembe vette azt is, mely szakmák nélkülözhetetlenek a társaság számára. Jelentősebb béremelésre számíthatnak az üzemeltetési pozíciókban lévő alkalmazottak, így a mozdonyvezetők, a diszpécserek, a tehervonatok főnökei, valamint a kocsimesterek és tolatómunkások. Ezek az alkalmazottak áprilisban egyszeri 400 eurós jutalomban részesülnek és 110 eurós béremelésre számíthatnak.

(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...