A karácsonyi ostyasütés szokásai 38

A karácsonyi ostyasütés szokásai

 Az adventi ünnepkörök hagyományaiban hajdan is nagy szerepe volt a karácsonyi ostyasütésnek, hisz a szentestén a megterített asztal egyik fontos eleme volt. Így van ez ma is.

„A népi vallásosságot meg kell őrizni,
hiszen választ ad azokra a kérdésekre,
amelyek ott élnek az ember szívében.
Segít az imádságban, ismeretet közvetít,
vigyázza az ember lelki egyensúlyát.”
(Ratzinger bíboros 2001.)

Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetestanár, népzenekutató, így vall a régi idők ostyasütéséről:

„Hajdan az ostyát (a templomit is), ostyasütő mesterek műhelyeiben készítették, de gyakran a helyi plébános, a kántor, sőt Erdélyben, Szentegyházán, például a tanító, a harangozó készítette el, és látta el vele a települést. Legtöbbször a ministránsok hordták szét kis csomagocskákban a faluban, s érte különböző adományokat kaptak mindig. Ez ajándék volt a családoknak. Minden porta annyit kapott, ahányan ott éltek, plusz még hármat – egyet a karácsonyfára, egy másikat, hogy szögezzék föl a mestergerendára figyelmeztetésül – hogy maradjon velük egész esztendőben karácsony békessége -, s a harmadikat pótlásul az esetleg összetört ostyák helyett. Mert törékeny az ostya, mint az emberi kapcsolat” – mondta el a felvidéki származású Teodóz atya, majd így folytatta:

„Ez az ostya nem az Eucharisztia bemutatására szolgál természetesen, hiszen a tésztájában, amelyet ostyasütővasakkal készítenek tiszta búzalisztből, mindig van egy kis cukor is, amitől sárgás-drapp színt kap. Sőt van, amikor lila anyaggal színezik, amely Krisztus szenvedésére emlékeztet, illetve ha pirossal, akkor Krisztus vérére, s ha fehéren hagyják, akkor pedig Szűz Mária tisztaságára.

Az ostya egy kb. 15 cm átmérőjű kerek lapocska, amelyen a sütővasak különböző mintázata alapján a betlehemi csillag és a szenteste bibliai eseményei idéződnek fel. Az ostyából az ünnepi vacsora előtt a család minden egyes tagja kap egyet, s mielőtt az étkek elfogyasztásához kezdenének, a népszokás szerint egymástól bocsánatot kérnek az eltelt esztendőben elkövetett vétkeikért.

A megbocsátás jele, hogy akitől bocsánatot kértek, az egy darabkát letör a bocsánatkérő ostyájából. A sort az apa nyitja meg általában, aki a feleség követi meg, majd viszont folytatódik. A sorból a legkisebb gyerekek sem maradnak ki, s ez benne a szép és felemelő, hogy az apa és az anya is bocsánatot kér gyermekeiktől, nem csak a gyermekek szüleiktől, nagyszüleiktől. Az ostyatörés hangja, mely betölti a szobát ilyenkor, a szeretet legszebb zenéje” – mondta el 2010-ben, az azóta az Örökkévalóságba költözött Teodóz atya.

A karácsonyi ostyasütésnek a történelmi Magyarország tájegységein, szinte minden településén nagy hagyománya volt.

Szőgyénben, Csongrády Lajos kántortanító 1911-ig bezáróan 38 évig volt a falu főtanítója és a Nagyboldogasszony-templom kántora, aki a községben meghonosította az ostyasütést.
„Minden esztendőben nagy mennyiséget kellett előállítani, ezért az előkészületek már advent idején megkezdődtek. A mester úr több ezer darabot sütött meg a kántori lakban. Készült egyszerű, vizes, tejes, vajas, még petrezselymes is.

Formája kör alakú, vékony, könnyen törhető, de volt csöves, sodrott alakú is. Az ünnep előtti napon, Ádám Éva napján a nagyobb iskolás gyermekek keszkenyőbe kötött tányérban minden házhoz elvitték a mester úr ajándékát. A vállalkozó diákok legtöbbször futva tették meg a kántori lak és a számukra kijelölt házak közti utat, mert csak így volt lehetőségük arra, hogy minden családhoz eljussanak.

Versmondással, kedves szavakkal adták át az ajándékot:

„Dicsértessék a Jézus Krisztus! Angyalok örömmel a pásztorokhoz mennek. Ökör és szamár reájuk lehelnek, a mester urunktól én vagyok küldve, hogy vennék jó néven a háznak jó népe, mert igen fényes napunk Krisztus jövetele.”

Ezt követően átadták az ostyát a háziaknak, akik valamivel mindig megjutalmazták a szorgos küldöncöket. A tányért pedig megtöltötték a „jóságos mester úrnak” szánt ajándékkal. Ki-ki lisztet, mákot, diót, babot, borsót, lencsét, túrót, vajat, disznóvágásból maradt kolbászt, szalonnát küldött. Az ostyasütés, a népben rögződött szokásként, még hosszú ideig fennmaradt – olvasható Gábris József A Csongrády család Szőgyénben című könyvében.

A két háború között is a hagyományos, a kovácsműhelyekben készült ostyasütővel sütötték a karácsonyi ostyát. Férfimunkának tartották, mert a nehéz, vasból készült ostyasütőben egyenként sült a több száz ostya. Asszonyok rakták a tűzre a fát (főleg akácfát) és készítették a tésztát. Sütés közben imádkoztak, a tapasztalat szerint egy Miatyánk imádság elmondása alatt sült meg egy ostya.

A 93 éves Gál Mária néni így emlékezik a gyermekkora ostyasütésére: „Advent utolsó hetén elkezdődött az ostya sütése. A nagymamámnak nagy konyhája volt, hát ott sütötte a környékbeli asszony-nép a karácsonyi ostyát. Mi, gyerekek is ott örömködtünk, hisz ez csak egyszer volt egy évben. Ahogy az ostyát kerekre nyírták, a széleket megehettük, ez csodaszámba ment, hisz nem volt mindennapi dolog.”

Az ostyasütőbe ábra volt vésve, legtöbbször, kereszt, fenyőág, csillag, de kedvelt volt a magyar királyi címer is.

Írásként „Az Ige testté lett” vagy „Isten Báránya” szöveget gravírozták bele. A sütővas végén „fokozó” volt, aminek a segítségével szabályozták a tészta vastagságát, az ostya nagyságát. Készült lapos ostya, amit még melegen lenyomtattak egy lábassal. A feltekert ostya tésztájába több cukrot tettek, mert a cukor tette hajlékonnyá a tésztát, így melegen könnyen felcsavarták egy farúdra, és még melegen lehúzták, megtartotta a formáját. Vajat, kacsazsírt vagy libazsírt használtak az ostyasütő kenéséhez. Karácsonykor a haszonállatok is kaptak az ostyából, és a kutya, a macska is. Az ő részükre petrezselymes készült, hogy egészségesek maradjanak.

Végezetül álljon itt Zilahy Ágnes, 1892-ben kiadott Valódi magyar szakácskönyv című könyvéből a karácsonyi ostya receptje:

„Tegyünk tálba fél kiló lisztet, négy tojást, késhegynyi sót, fél kávéskanálnyi tört fahéját és 6 kanál porcukrot, ezeket tejjel habarjuk úgy össze, hogy olyan legyen, mint a híg palacsinta tészta.

Az ostyasütőt tegyük lángtűzre, mikor látjuk, hogy jó meleg, vegyük el a lángról, kenjük meg olvasztott vajba mártott tollal és tegyünk egy kanál tésztát az ostyasütő belső lapjára és azonnal zárjuk össze a vasat és tegyük újra a láng tűzre.
Ha meleg a vas, (nagyon melegnek kell lennie), gyorsan megy az ostyasütés. Az ostyákat nem szabad megpirítani, csak halványsárgára sütni. Mindkét oldalát fél percig sütjük.

A vasról a kész ostyát le kell venni késsel és újra a másikat sütni, ezt mindaddig kell folytatni, míg elfogy a tészta”- olvasható a régi szakácskönyv újra kiadott kötetében.

Ma már manufaktúrákban sütik a karácsonyi ostyát, mely kész állapotban megvásárolható.

Aki azonban saját kezűleg szeretné elkészíteni, megkönnyíti a munkáját az alumínium öntvényből készült könnyű, kézi, – vagy a villanyra működő sütő, amelyek szintén megvásárolhatók.

Az ostya receptje azonban nem sokat változott. Ki-ki a saját tapasztalata alapján készítette régen és készíti ma is. Szerencsés az a háziasszony, akire rátestálódott a nagymama, a dédmama, vagy az ómama receptje, amely szerint – a régi hagyományt éltetve – elkészítheti a karácsonyi ostyát.

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Forrás

ElőzőKövetkező

A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le 1

A szerb elnök szerint Djokovic kiutasításával Ausztrália saját magát járatta le

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint Ausztrália saját magát járatta le azzal, hogy visszavonta a címvédő és világelső teniszező, Novak Djokovic vízumát, és kiutasította az országból a sportolót. A szerb államfő vasárnap hozzátette: Novak Djokovic emelt fővel térhet vissza hazájába.

Novak Djokovic az ausztrál szövetségi bíróság vasárnapi ítélete értelmében nem indulhat el a hétfőn kezdődő ausztrál nyílt teniszbajnokságon. A másfél hete tartó procedúra lezárásaként James Allsop, a három tagú bíróság vezetője, helyi idő szerint vasárnap késő délután jelentette be, hogy a bevándorlási hatóságnál, majd a bíróság előtt történt meghallgatás nyomán a háromfős döntnöki testület egyhangúlag elutasította a 34 éves sztár – aki nem rendelkezik koronavírus elleni oltással – fellebbezését, melyet vízumának bevonása ellen nyújtott be. Ez vélhetően azzal jár, hogy Djokovic három évig nem léphet be az országba. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Djokovic korábban oltásszkeptikus kijelentéseket tett, így Ausztráliába érkezése felháborodást váltott ki, mivel felmerült a gyanú, hogy kivételeztek vele. A játékos ügyvédjei olyan iratokat tettek közzé, amelyek szerint novemberben megkapta a beutazáshoz szükséges vízumot, december 30-án pedig az orvosi mentességről szóló igazolást is. Utóbbit annak alapján, hogy december 16-án pozitív tesztet szolgáltatott, de nem vonult karanténba, interjút adott egy lapnak, és egy gyerekek számára rendezett nyilvános eseményen is részt vett maszk nélkül.
A szerb lapok tudósításai alapján is tiltakozást váltott ki Ausztráliában, hogy a Monacóban élő Djokovic az ausztráliai utazását megelőző 14 napban Szerbiában és Spanyolországban is tartózkodott, miközben nemmel felelt arra a kérdésre, hogy a melbourne-i útját megelőző két hétben járt-e külföldön.

Aleksandar Vucic újságíróknak elmondta: telefonon beszélt a teniszezővel, és már alig várja, hogy újra Szerbiában lássa. Mint mondta: “akik úgy gondolják, hogy valamilyen elveket védtek meg, csak arra mutattak rá, hogy nem is voltak elveik, hiszen 10-11 napon át zaklatták a világ legjobb teniszezőjét, hogy aztán a 10-11. napon közöljék vele azt a döntést, amelyről már az első napon tudták, hogy meg fog születni”.

A szerb elnök véleménye szerint Novak Djokovic nem is ment volna Ausztráliába, vagy beoltatta volna magát, ha az ottani kormány egyértelműen kimondja, hogy az oltatlanoknak nincs joguk belépni. Így meghagyták az orvosi különengedély lehetőségét, Djokovic ezzel összhangban érkezett meg Ausztráliába, és megtett mindent, amit kellett, majd “soha nem látott mértékű zaklatás kezdődött” – magyarázta Aleksandar Vucic, aki szerint hajtóvadászat kezdődött a sportoló ellen a médiában, boszorkányüldözés egy ember és egy ország ellen, mert Novak Djokovicon keresztül akarták megmutatni, hogyan működik a világrend, és ezt bárki ellen meg lehet tenni.

Aleksandar Vucic értelmetlennek nevezte az egész bírósági eljárást. Szerinte az ügyész egyértelműen hazudott, hiszen azt mondta, hogy a beoltottak aránya 50 százalék alatt van, míg hivatalosan 58 százalékos, ami sokkal magasabb, mint egyes európai uniós országokban, különösen a Szerbiával szomszédos Bulgáriában, Romániában és Horvátországban. Véleménye szerint ez egy értelmetlen érvelés volt, de az “orwelli előadásokban ez is teljesen lehetséges”.

Hozzátette: a márciusi szerbiai atlétikai bajnokságra érkező ausztrál sportolókat Szerbia máshogyan fogja fogadni, megmutatjuk, hogy Szerbia jobb, mint az ausztrál kormány. Aleksandar Vucic egyben köszönetet is mondott az ausztrál népnek, amely véleménye szerint szereti a szerb népet.

“Azt hiszik, hogy ezzel a tíznapos zaklatással Djokovicot alázták meg, de csak saját magukat járatták le, ő pedig visszatérhet a hazájába, és emelt fővel nézhet az emberek szemébe”

– fogalmazott Aleksandar Vucic.

Scott Morrison ausztrál kormányfő egyébként vasárnap elégedettégét fejezte ki a bíróság döntése miatt. Közleményében leszögezte: “üdvözlöm a döntést, amely határaink védelméről és az ausztrálok biztonságásról szól” – fogalmazott a kormányfő. Majd leszögezte: “mint ahogyan pénteken is elmondtam, az ausztrálok áldozatokat hoztak e világjárvány idején, és joggal várják el, hogy áldozatvállalásuk eredményeit megvédjék”.

Forrás

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései 1

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

Vasárnap életbe léptek Ukrajnában azok a rendelkezések, amelyek értelmében a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is. Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, így a kárpátaljai magyar lapok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem. Az ukrán állami vezetésben azután kezdték harciasan „védelmezni” az ukrán nyelvet, hogy kirobbant a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus. A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Forrás: MTI; Fotó: Kárpátalja.ma

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...