A fenntarthatósághoz intelligens infrastruktúrákra van szükség 16

A fenntarthatósághoz intelligens infrastruktúrákra van szükség
Nem csak a vállalatok, hanem a lakosság is csökkentené energiaköltségeit és ökológiai lábnyomát, ezért egyre többen fordulnak a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás felé. A fenntartható megoldások kiszolgálására azonban az villamos hálózat eredetileg nem erre tervezett peremét is fel kell készíteni – mondta a Zöld Pályának Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője.

A szakember rámutatott, hogy a lakossági napelem-használat, illetve az elektromos autók terjedése soha nem látott kihívások elé állítja az elektromos hálózatokat.

“Az elektromos autók elterjedése, a fogyasztók áramtermelőként is való működése, valamint a megújuló energiából, azaz a napelemparkokból származó energia kezelése új kihívást jelent az áramszolgáltatók számára is” – figyelmeztetett Balasa Levente. “Ráadásul alapvetően kettős kihívásról van szó. Nem mindegy ugyanis, hogy miként lehet kezelni az energiával kapcsolatos mindenkori kereslet-kínálat ingadozását, de az sem lényegtelen szempont, hogy egy öregedő infrastruktúra miként képes újabb és újabb elvárásoknak, vagy eddig nem létező árampiaci szereplőknek – mint például az energiaközösségek – megfelelni.

A lakosság a kisfeszültségű, 230-400 voltos hálózatra csatlakozik, amit mi “grid egde”-nek (villamos peremhálózat) hívunk: ez hálózat utcai transzformátorállomásokat és az otthoni konnektorokat összekötő része. Míg arra látunk példákat, hogy a nagyfeszültségű hálózatokat digitalizálják, a grid edge nagyrészt “buta” maradt. Pedig a lakossági oldalról származó igényeket itt is csak a digitalizáció segítségével lehet ellátni. Ráadásul, a kisfeszültségű hálózat “okosításával” megoldható, hogy a dinamikusan változó igények kiszolgálására mindig megfelelő teljesítmény álljon rendelkezésre, elkerülhető legyen a hálózat túlterhelése és meghibásodása. A digitalizációval pedig a meglévő infrastruktúrát is felkészíthetjük a jövőbeni igényekre, kihívásokra.”

Okosabb hálózatra van szükség A lakossági áramfogyasztás terén komoly változást jelent az elektromos autók és az egyre több, töltést igénylő digitális eszköz megjelenése, miközben a másik oldalon egyre többen szerelnek fel napelemet a házaikra, az általuk termelt és a hálózatba betáplált áramot is kezelnie kell a szolgáltatóknak.

“A kisfeszültségű hálózat okosítása könnyebb, mint sokan gondolják” – mutatott rá Balasa Levente. “A szolgáltatóknál megvan rá a megoldás, hogy a meglévő infrastruktúrájukban a villamos hálózat peremét egyszerűen és gyorsan intelligens felügyelet alá vonják. Az utcákban lévő transzformátor állomásokra külön konfigurálás nélkül, “csatlakoztasd és használd” elven telepíthető okosmérők mobilinterneten, egy felhőalapú alkalmazásba továbbítják a mindenkori terhelési adatokat. A szolgáltatók így a tényleges terhelési adatok elemzésével dönthetik el, hogy a teljesítmény növelésével, újabb töltőállomások engedélyezésével, vagy hosszabb távon a hálózat bővítésével válaszoljanak a fogyasztók igényeire.”

Soha nem látott mértékben változnak a felhasználói szokások Az említett fogyasztói igényeket a 2020-ban kirobbant koronavírus-világjárvány gyökeresen átalakította, ráadásul, napjainkban egyre népszerűbbé válnak a különféle okosotthon-technológiák, amelyek szintén megnövekedett terhelést rónak a hálózatra.

” Az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények gyakran sokkal gyorsabban változnak, mint maguk a fizikai struktúrák és rendszerek, ez mindig is így volt, de talán még sosem láttuk olyan szélsőséges példáját, mint a világjárvány miatti lezárások idején” – hangsúlyozta Balasa Levente. “A nyüzsgő irodák egyik napról a másikra elnéptelenedtek, a napi ingázást a távmunka váltotta, az otthonok munkaállomássá váltak: más infrastruktúrára volt szükségünk. A hasonló igények alakulását nehéz előre jelezni. Felmérésünk szerint a vállalatok közel kétharmada tervezi, hogy pandémia után visszatérjenek a 2020 előtti irodahasználati szokásokhoz, de a válaszadóinknak csupán 26 százaléka volt ebben biztos, minden ötödik megkérdezett pedig egyszerűen nem tudott erről mit mondani. Sokan úgy vélik, hogy a munkavégzés új, hibrid modelljei kínálják majd a legjobb egyensúlyt a jövőben, de még nem világos, hogy ezek a modellek hogyan fognak működni, és mennyire lehetnek hatékonyak a különböző iparágakban, vállalatoknál és kultúrákban.

A követelmények jövőbeni alakulása ezért továbbra is nagy kérdés. Legyen szó irodaépületekről, villamos hálózatról vagy közlekedési infrastruktúráról, a beruházások élettartamát nem években vagy hónapokban, hanem évtizedekben mérik. A mai döntéshozóknak ezért az épületeket, a városokat úgy kell megtervezniük, hogy azok közép-, és hosszú távon is megfeleljenek a modelleknek, amelyekben az emberek élni és dolgozni fognak, beleértve az olyan krízishelyzetek kezelését is, mint amilyet a világjárvány előidézett. A kulcs egyrészt a rugalmasság lesz, hogy a lehető leggyorsabban lehessen áthangolni az infrastrukturális elemeket. A második fő elem pedig- amit a covid csak felerősített- a fenntarthatósági – belső és külső – követelményeknek való megfelelés.”

A világ többi nagyvállalatához hasonlóan a Siemens-nek is szembe kellett néznie a pandémia kihívásaival, amelyhez úgynevezett microgrid megoldásokat vetettek be, például a cég bécsi székházában is.

“A pandémia az irodaépületek üzemeltetésében is komoly kihívásokat okozott, erre válaszultunk a saját mikrogrid megoldásunkkal” – magyarázta a szakember. “Ez annyit jelent, hogy a rugalmas energiagazdálkodás érdekében mikrogrid rendszerbe kapcsoltuk a napelemeket, az akkumulátoros energiatárolást, az e-mobilitáshoz szükséges töltőállomásokat és az okos terhelésmenedzsmentet.

A rendszer központilag irányítja a csatlakoztatott eszközöket, beleértve az okosmérőket, valamint a belső terekbe telepített szenzorokat és termosztátokat is, így mindenkor zavartalan áramellátást biztosít, szűk keresztmetszetek pedig a csúcsidőszakokban sem alakulhatnak ki, miközben csökkennek az energiaköltségek is. A mért adatokat összegyűjtő és elemző MindSphere IoT platformunkkal integráltuk a Desigo épületfelügyeleti rendszerünket is, így minden épülettel összefüggő folyamatot automatizálni tudtunk. A tavaly ősz óta élesben működő Siemens Campus Microgrid – amellyel éves szinten mintegy 100 tonnával csökkentjük széndioxid-kibocsátásunkat – jól szemlélteti, hogy az okos elemekből felépített rendszer a meglévő helyi elosztóhálózat bővítése nélkül is zöld megoldást biztosít. Azt gondolom, a hazai áramárak emelkedése, az eleketromos autókhoz használt töltőpontok számának bővülése, a környezetvédelem

Balasa Levente rámutatott egy másik, talán többek által is érzékelhető trendre is, amely főként a lakásokat teszi még kényelmesebbé. Ez az okos termosztátok terjedése: a telefonról is irányítható eszköz részben arra képes, hogy otthonainkban a fűtés és a hőmérséklet megfelelő legyen, de beszámol arról is, ha a lakásban lévő levegő minősége, vagy a hőérzetet befolyásoló páratartalom megváltozik, ezért érdemes szellőztetni. A mozgásérzékelővel felszerelt típusok ráadásul még azt is figyelik, hogy a lakás használatban van-e, vagy épp üresen áll így, ha úgy állítottuk be korábban, hogy 16 órakor induljon be a fűtés, de valamiért 15 órakor már hazaérünk, akkor nem kell hozzányúlni, mert a mozgást érzékelve magától beindul a rendszer.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy áramfogyasztóknak, például az iparvállalatoknak januártól külön almérőt kell felszerelniük az 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű villamos berendezéseikhez, hogy eleget tegyenek a vonatkozó rendeletnek.

“Ez az előírás januártól lépett életbe, ez a 100 kilowattnál nagyobb fogyasztású gépek mérőeszközzel való felszerelését jelentette” – magyarázta Balasa Levente. “Ez a szabályozás 2022-től már az 50 kilowatt feletti villamos berendezésekre is vonatkozik. A rendeletnek való megfelelés új feladatot ró a vállalatokra, de fontos, hogy ebben több cég felismerte a lehetőséget is. Volt olyan vállalat, ahol egy ehhez a rendelethez kapcsolódó energetikai mérés után derült ki, hogy hétvégén is fogyasztanak energiát a gépek, miközben nincs is termelés a gyárban. Sok cégnél a fenntarthatósági törekvések első lépcsőjeként derülnek ki a hasonló helyzetek, ami lehetővé teszi, hogy a cégek az energiafogyasztásuk részletesebb mérésével és elemzésével optimalizálhassák a működésüket, lecserélhessék a kevésbé hatékony gépeket és folyamatokat, az energiaigények pontosabb tervezésével pedig jobban előkészíthessék a beruházásaikat, a szolgáltatókkal pedig előnyösebb szerződéseket köthessenek a növekvő energiaköltségek jobb kezelése érdekében.”

Forrás

ElőzőKövetkező

A tudomány most fedezte fel, hogy az agyunk utálja a PowerPointot 5

A tudomány most fedezte fel, hogy az agyunk utálja a PowerPointot

A PowerPoint stílusú prezentációk olyan módon kényszerítenek multitaskingra, amit az agyunk nem igazán tud kezelni. Szinte minden prezentáció (PowerPoint vagy más) azzal jár, hogy az előadó beszél, miközben szavakkal teli diákat jelenít meg. Az ötlet lényege, hogy a képernyőn megjelenő szavak támogatják az elhangzottakat, ezáltal növelve a megértést és az emlékezetet.

Ezzel azonban az a baj, hogy a prezentációk csökkentik a hallottak és látottak megértést és az információk megtartást, mivel az emberi agy nagyon rosszul működik minden olyan többfeladatos helyzetben, amely gondolkodó szervünk ugyanazon részének használatát kívánja meg mindegyik feladat esetében. Marc Coutanche pszichológus a Pittsburghi Egyetem kutatója a Popular Mechanics című lapban szemléltette ennek az okát. “Az agyunk nyelvi régiói a hangokat, a szavakat és a mondatok jelentését dolgozzák fel. Képzeljünk el egy áramkört, ahol több bemenet és több kimenet van, de ugyanazokon a vezetékeken osztoznak” – mondta.

Más szóval, amikor az agyunk szavakat hall és különböző szavakat lát egy időben, az agyban tulajdonképpen rövidzárlat keletkezik, vagy az agy váltogat a két szókészlet között, ami mindkettőt összezavarja. Ez az oka annak, hogy gyakorlatilag minden PowerPoint prezentáció unalmas és felejthető – állítja az Inc. magazin, amely a címben lévő merész kijelentést is megfogalmazta.

Az agya persze képes multitaskingra, ha a többfeladatúság kezelése a szerv különböző részeire támaszkodhat. Ezért tudunk biztonságosan autót vezetni, miközben híreket hallgatunk a rádióban.

Számos nagy sikerű vállalkozó, például Jeff Bezos és Elon Musk intuitív módon jutott arra a következtetésre, amit a tudomány azóta már javasolt, és állítólag már nem hajlandóak végigülni a PowerPoint előadásokat – írja az Inc.

Szerencsére vannak hatékony alternatívái a pontokba szedett mondanivalót megjelentő prezentációknak. Íme három lehetőség a magazin szakírója, Geoffrey James javasol.

Ha egy problémát meg kell vitatni és dönteni kell róla, hasznosabb írott tájékoztatót használni. Ez egy rövid (legfeljebb 3 oldalas) dokumentum, amelyet a megbeszélés elején mindenki elolvas. Fontos, hogy ezt ne adjuk ki az értekezlet előtt, mert szinte senki sem fogja elolvasni.

A tanításhoz és képzéshez az interaktív élmények létrehozása a célravezető. Ez munkafüzeteket, csoportos gyakorlatokat és különösen jegyzetelést jelent, de mindig ceruzával vagy tollal, és soha nem számítógéppel. A papíron történő jegyzetelés jelentősen javítja a memóriát, mivel az agy több részét is igénybe veszi, ami a PowerPoint-effektus fordítottja.

A szórakoztatáshoz vagy inspiráláshoz tartsunk beszédet. Ha a csoport túl nagy ahhoz, hogy részt vegyen az interaktív gyakorlatokban, akkor inkább TED Talk stílusú előadás működik jól. Ha van egy kép, amely döntő fontosságú a beszéd megértéséhez, azt jelenítsük meg, de soha mutassunk felsorolást. Olyat például a TED Talkban sohasem látni, és nyilván okkal.

Forrás

Tavaly a Google Drive-ról töltötték le a legtöbb rosszindulatú programot a felhőtárhelyek közül 3

Tavaly a Google Drive-ról töltötték le a legtöbb rosszindulatú programot a felhőtárhelyek közül

A Google átvette a Microsoft OneDrive-tól a rosszindulatú letöltések első helyét, mivel a támadók ingyenes fiókokat hoztak létre, rosszindulatú szoftvereket töltöttek fel és dokumentumokat osztottak meg gyanútlan felhasználókkal – írja a Netskope jelentése.

Minél jobban ki tudják használni a kiberbűnözők egy legitim szolgáltatás előnyeit, annál nagyobb az esélyük arra, hogy becsapják az embereket, és bedőljenek a csalásaiknak. Ezért használják ki a Google és a Microsoft népszerű szolgáltatásait rosszindulatú támadásokban. A Netskope biztonsági szolgáltató szerint a Google Drive volt 2021-ben az a felhőalapú adattárolási szolgáltatás, amellyel a legjobban visszaéltek a rosszindulatú programok letöltéséhez.

A Netskope “2022. januári felhő- és fenyegetettségi jelentésében” megjegyezte, hogy a felhőalapú tárolóalkalmazások 2021-ben még nagyobb mértékben nyertek teret. Az év során az elemzett ügyfelek 79 százaléka használt legalább egy felhőalapú tárolóalkalmazást, szemben a 2020-as 71 százalékkal. A használatban lévő felhőalapú tárolóalkalmazások száma is nőtt. Az 500-2000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek tavaly 39 különböző felhőtároló alkalmazást használtak, szemben az előző évi 35 alkalmazással.

A felhőalkalmazások ilyen gyorsan fokozódó használata természetesen izgatta a kiberbűnözőket, akik lelkesen visszaéltek ezekkel az alkalmazásokkal rosszindulatú programok telepítésére. Tavaly a rosszindulatú programok letöltésének 69 százaléka a felhőalapú tárolóalkalmazásokból indult, ami csak kis mértékben csökkent a 2020-as 72 százalékhoz képest. Ezek a szolgáltatások kész célpontok a kihasználásra, mivel a támadók könnyen létrehozhatnak ingyenes fiókokat, feltölthetik fertőző fájljaikat, majd megoszthatják a rosszindulatú dokumentumokat a potenciális áldozatokkal.

Az év során a Google Drive átvette a Microsoft OneDrive-tól a vezető helyet, mint a legtöbb rosszindulatú letöltést okozó felhőalapú tárolóalkalmazás, a letöltések 37 százalékával. A OneDrive a második helyre esett vissza a regisztrált rosszindulatú letöltések 20 százalékával. Az első öt helyezettet a SharePoint 9 százalékkal, az Amazon S3 6 százalékkal és a GitHub 3 százalékakal zárta.

A Google növekvő népszerűségén túl más okai is vannak annak, hogy a Google Drive a Netskope szerint tavaly megelőzte a többi szolgáltatást a rosszindulatú programok letöltése terén. 2020-ban az Emotet botnet a Boxot használta a legtöbb rosszindulatú Office-dokumentum eljuttatására. Mivel az Emotetet a globális bűnüldöző szervek 2021 elején lekapcsolták, ez a tevékenység az év nagy részében szunnyadt. A bűnözők úgy igyekeztek újraindítani tevékenységüket, hogy a Google Drive-ot használva igyekeztek rosszindulatú Office-dokumentumokat megosztani – számolt be a TechRepublic.

“A felhőalkalmazások növekvő népszerűsége a jelentésben leírt visszaélések három típusának adott teret: a támadók megpróbálnak hozzáférést szerezni az áldozat felhőalkalmazásaihoz, továbbá visszaélnek a felhőalkalmazásokkal rosszindulatú programok terjesztésére, végül a bennfentesek adatszivárgásra használják a felhőalkalmazásokat. A jelentés emlékeztetőül szolgál arra, hogy ugyanazokat az alkalmazásokat, amelyeket törvényes célokra használunk, megtámadják és visszaélnek velük. A felhőalkalmazások lezárása segíthet megakadályozni a támadók beszivárgását, míg a bejövő fenyegetések és a kimenő adatok szkennelése segíthet megakadályozni a rosszindulatú programok letöltését és az adatok kiszivárgását” – mondta Ray Canzanese, a Netskope Threat Labs fenyegetéskutatási igazgatója sajtóközleményében.

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...