61 éve hunyt el Hatvany Lajos 10

61 éve hunyt el Hatvany Lajos

Hatvany Lajosról a hatvani cukorgyár, a Nyugat folyóirat és Ady Endre is eszünkbe juthat. Báróként nemcsak a magyar irodalom legnagyobb mecénása volt, hanem a világirodalom művelt ismerője, és a kortárs költők tehetségének éles szemű felismerője is. A 61 évvel ezelőtt, 1961. január 12-én elhunyt Hatvany gazdag életművet hagyott maga után.

A „cukorbáró” A hatvani cukorgyáros Deutsch család leszármazottjaként nemcsak gazdag, de a kultúra felvirágoztatásához tevékenyen hozzájáruló családba született.

Az 1880-ban született Lajosról hamar kiderült, hogy nem lesz belőle cukorgyáros, de fiútestvéreinek köszönhetőn nem is nehezedett rá a családi cég vezetésének terhe. Ugyanakkor nem ő volt az egyetlen, aki a kulturális és művészeti élet terén is maradandót alkotott.

Testvére, Hatvany Sándor Ferenc a századelő egyedi látásmóddal rendelkező festőművésze, műgyűjtője és művészeti szakértője volt. Öccsük, Bertalan pedig a cég gazdasági irányítása mellett orientalistaként – azaz a keleti kultúrák és nyelvek kutatójaként – nemzetközi hírnévre tett szert és emellett szintén támogatta a modern magyar költészetet.

Hatvany Lajos egyetemi tanulmányait Freiburgban kezdte meg, de megjárta Angliát és Franciaországot is, 1904-ben viszont már Magyarországon doktorált. Az irodalomtörténész-professzor Gyulai Pállal került kapcsolatba, aki nagy hatást gyakorolt rá, és ekkoriban ismerkedett meg Ady Endre költészetével is.

Új hangja és friss szellemisége miatt könyvei nagy feltűnést keltettek. A személyes ízlés joga, az impresszionista kritika jellemezte gondolkodásmódját. A kezdetektől publikált a Nyugatban, majd a részvények felét megvásárolva könyvkiadót is szervezett mellé. A tartalmi kérdésekben Osvát Ernővel nem jutottak kompromisszumra, ezért Hatvany otthagyta a lapot, de Adynak továbbiakban is a mecénása maradt.

1917 és 1919 között a Pesti Napló modernizációját tűzte ki céljául, és ezzel megalapozta, hogy az újság később – Miklós Andor tulajdonába kerülve – az Est-lapok egyik alappillére legyen. Ebben az időszakban erősödött a lap irodalmi arculata és sokkal frissebben reflektált a napi eseményekre is.

Nem álltak távol tőle a közéleti kérdések sem. Az első világháború idején Ady Endre oldalán a demokratikus forradalom szükségességét hirdette. Az őszirózsás forradalomban Károlyi Mihály mellett – a Nemzeti Tanács vezérkarának tagjaként – főszerepet vállalt. A Tanácsköztársaság helyett azonban az emigrációt választotta, 1919-ben Bécsbe utazott. Külföldről egyszerre tiltakozott Trianon és Horthy hatalomra kerülése ellen.

Bécsben támogatta a magyar emigráció politikai tevékenységét. A megsebzett ország című könyvében Magyarország történelmét írta meg, ám a mű ellentmondásos fogadtatást kapott, és volt, aki nemzetellenesnek minősítette. Közben regényeket írt, például a hazai nagypolgárság világát bemutató, önéletrajzi ihletettségű Urak és emberek című művét 1927-ben.

A magyar irodalom vonzásában Noha magyarul, angolul és németül sem jelentett számára problémát az írás, az életét mégis szülőhazájában képzelte el, ezért ugyanebben az évben önként hazatért és vállalta, hogy forradalmi szerepvállalása miatt bíróság elé állítsák: elítélték, de a következő évben már szabad volt.

Ady Endre után figyelme József Attilára terelődött. Mindeközben azonban a szélsőjobbra tolódó Magyarország számára ismét egy olyan hellyé vált, ahol nem érezte magát otthon, ezúttal Angliába távozott, ahonnan csak a háború után tért haza.

Útja innen az egyetemi katedrára vezetett, és végre fiatal kora óta kísértő feladatával foglalkozhatott, megírta Petőfi életrajzát öt kötetben. Adyról és a Nyugatról írt írásainak gyűjteménye csak halála után, 1977-ben jelent meg.

Nem tartották a hagyományos értelemben vett, professzionális újságírónak, inkább „politizáló irodalmárnak”, aki a laptulajdonosi és főszerkesztői szerepét komolyan vette, és nem csak pénzt adott, hanem ötletekkel és gondolatokkal gazdagította vállalkozásait. Ambíciói túlmutattak a mecénási szerepen, korszerű és színvonalas lapokat akart készíteni.

Sok ellentmondás feszül életútjában, származása és választott hivatása között eleve szokatlan kapcsolat volt, amely meghatározta pályáját és „diszharmonikus” életművét. Gazdagsága és a változatos életstílusa körüli pletykák sokszor elterelték a figyelmet műveinek értékéről.

Biztos egzisztenciája megnyitotta számára az irodalmi köröket, ugyanakkor zsidó származása sok szempontból meg is nehezítette érvényesülését. Nagy Sz. Péter: Hatvany Lajos – Kortársaink című könyvében úgy értékeli, ebből fakadó kisebbségi komplexusainak, letagadott, de bizonyára sokszor érzett kitaszítottság-érzésének, bizonyítási kényszerének is szerepe lehetett nagyvonalúságában és abban, hogy egész életét a magyar irodalom támogatásának szentelte.

A világirodalom egyik legműveltebb ismerője volt, aki egyáltalán nem szorult rá arra, hogy vagyonával bizonyítsa, helye van a legszínvonalasabb irodalmi körökben. Bárónak született, ugyanakkor a polgári demokratikus átalakulás radikális végrehajtásának híve lett, és ezzel szembekerült Horthy neobarokk Magyarországával.

A politikai kurzusok váltakozásai ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy mozgalmas életet éljen, hiszen kétszer, 1919-ben és 1938-ban is elhagyni kényszerült szeretett hazáját. 1927-ben, hazatérése után a tárgyalása bírái azzal vádolták, hogy bár zsidó létére lehet magyar állampolgár, de hazafi nem lesz soha.

1938-ban a szélsőjobbra tolódó országból szidó származása miatt döntött a távozás mellett. Mindkét alkalommal vissza is tért, noha a vágyott elismertséget itthon sosem kapta meg.

Forrás

ElőzőKövetkező

Magyar kutatók elemezték Európa bronz 10

Magyar kutatók elemezték Európa bronz

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.

A projekt célja a Brit-szigeteket a bronzkor második felében (Kr. e. 1300–800) elérő népességmozgások feltérképezése volt. Az eredményekről szóló tanulmány 2021. december 22-én jelent meg a Nature-ben. A projekt keretében végzett hazai kutatások lebonyolítását Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője és Hajdu Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Embertani Tanszékének docense, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusa koordinálta.

A kutatók Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatainak jobb megismerése érdekében az európai kontinens számos régiójából, így hazánk területéről származó DNS-mintákat is vizsgáltak. Az eredmények alapján a Brit-szigeteket a késő bronzkorban elérő betelepülési hullám a terület későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta, és összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével. A közép-európai leletek alapvető jelentőségű összehasonlító anyagok voltak ebben a vizsgálati sorozatban, az ezek elemzése során gyűjtött adatok pedig a jövőbeni kutatások során régiónk vaskori népességtörténeti kérdéseinek megválaszolásához is alapul szolgálnak majd.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz
Emberi sziklacsont laboratóriumi tisztítása DNS-mintavétel előtt a BTK Archeogenomikai IntézetébenForrás: Ficsor Márton

A vizsgálatokat végző kutatócsoport a Yorki Egyetem, a Harvard Medical School és a Bécsi Egyetem kutatóinak vezetésével megállapította, hogy a bronzkor második felében az újkőkor óta Európában élő korai földművesek génállománya a mai Dél-Anglia területén ismét megerősödött és dominánssá vált. Ez az eredmény arra utal, hogy a vizsgált bronzkori időszakban Dél-Anglia lakosságának közel fele kicserélődött. A folyamat azonban nem egy egyszeri és drasztikus migráció eredménye lehetett, hanem valószínűleg a mai Franciaország területén élt közösségekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat kísérő, kisebb mértékű áttelepülések és házasságok révén ment végbe. Ezzel egyidőben a Közép- és Nyugat-Európa késő bronzkori népességeinek génállományában található, földművesekre visszavezethető komponensek egységesedtek, így genetikai állományuk jobban hasonlított egymáshoz, mint az azt megelőző időszakokban.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz
Légifotó a Gór-Kápolnadombról, amelyet az őskorban és a középkorban is laktak vagy használtak, valamint zablaoldalpálca gímszarvasagancsból a késő bronzkori település egyik embercsontokat is tartalmazó gödrébőlForrás: Civertan Grafikai Stúdió / Jászai Balázs/Ilon Gábor

A bronzkornak ebben az időszakában már kiterjedt kereskedelmi útvonalak hálózták be Európa jelentős részét, lehetővé téve a bronzból készült eszközök és az ezek előállításához szükséges nyersanyagok eljuttatását nagy távolságra. Az új eredmények tanúsága szerint ezek a kereskedelmi kapcsolatok esetenként jelentős mértékű népességkeveredést is eredményezhettek, ami Európa későbbi populációinak összetételét is meghatározó módon befolyásolta.

A bronzkori mintáktól eltérően a vaskori közösségek örökítőanyagának genetikai elemzése során a kutatók nem találtak nagyobb népességmozgásra utaló nyomokat. Ebből arra következtetnek, hogy a kelta nyelveket beszélő csoportok korábban, a bronzkor folyamán érkeztek a Brit-szigetekre.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz
Késő bronzkori többes temetkezés feltárása a kenti Cliffs End Farm lelőhelyen. Az emberi minták DNS- és különböző izotópelemzéseken is átestek, amelyek igazolták a Kr. e. 10–9. században eltemetettek távoli eredetét. A gödörben a használati tárgyakon kívül egy szarvasmarha fejét és két újszülött bárányt is elhelyeztekForrás: Wessex Archaeology

Forrás

Megtudhatjuk végre, hol található „nemzeti nagylétünk nagy temetője”? 9

Megtudhatjuk végre, hol található „nemzeti nagylétünk nagy temetője”?

Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel.

Elmondta:

egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai Földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban.

A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését

– mondta Pap Norbert.

Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá.

Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói.

Megtudhatjuk végre, hol található „nemzeti nagylétünk nagy temetője”?
A mohácsi csata 1526 augusztus 29-én (wikipedia

A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el.

Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk.

Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet

– mondta a PTE kutatója.

Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert.

A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató.

Than Mór: A mohácsi csata

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon