109 éve született Richard Milhous Nixon 26

109 éve született Richard Milhous Nixon

109 éve, 1913. január 9-én született Richard Milhous Nixon, az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke. Máig ő az egyetlen az amerikai elnökök között, aki lemondásra kényszerült, ennek hiányában alkotmányos vádemeléssel távolították volna el hivatalából.

A siker nem jött elsőre A kaliforniai Yorba Lindában született egy szegénységgel küszködő kvéker család öt fiúgyermekének egyikeként. Tízéves korától dolgozott, de kiváló eredménnyel végezte iskoláit, és megszerezte a Duke Egyetem jogi diplomáját.

1937 és 1942 között ügyvédként dolgozott, a második világháborúban 1942 és 1946 között a haditengerészetnél szolgált. 1940-ben kötött házasságából két lánya született.

Leszerelése után politikai pályára tért. 1947-50-ben kongresszusi képviselő, 1950-53-ban szenátor volt republikánus színekben, a kongresszus tagjaként aktív szerepet játszott a kommunistaellenes hajszát folytató McCarthy-bizottságban.

A republikánus vezetők 1952-ben a szovjetellenes nézeteiről ismert szenátort szemelték ki Dwight Eisenhower elnökválasztási programjának kialakítására.

A kampány során élte át első nagyobb politikai válságát: azzal vádolták, hogy gazdag támogatók pénzzel pumpálták tele az általa kezelt titkos „pártkasszát”, ő azonban egy érzelgős televíziós beszédben tisztára mosta magát. Eisenhower oldalán alelnökké választották, a tisztséget 1961 januárjáig töltötte be.

1960-ban pártja elnökjelöltjeként indult a demokrata John F. Kennedyvel szemben, de alulmaradt. Bízott a gyors visszatérésben, ám az 1962-es kaliforniai kormányzóválasztáson is elbukott.

Megkeseredve vonult vissza, nyolc évig ügyvédi és előadói tevékenységből tartotta fenn magát. 1968-ban viszont ismét a republikánusok elnökjelöltje lett, és megszerezte a hőn áhított elnökséget is.

A kampányban azzal az ígérettel állt elő, hogy véget vet a vietnámi „mocsárnak”, és valóban: ő volt az, aki a pusztító szőnyegbombázások után elrendelte az amerikai csapatok kivonását, és elérte a tűzszüneti szerződés aláírását Hanoi képviselőivel Párizsban 1973 januárjában.

Addigra elnökként is újraválasztották, miután 1972-ben földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a demokrata George McGovernnel szemben.

Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy addigi elnöki éveiben lezárta a húsz éve tartó amerikai-kínai szembenállást, amikor 1972 februárjában első hivatalban lévő amerikai elnökként ellátogatott a kommunista Kínába, és Pekingben kezet fogott Csou En-laj miniszterelnökkel.

Ugyanazon év májusában Moszkvában járt, és megállapodást kötött Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról, amivel a hidegháború évei után kezdetét vette az „enyhülés” korszaka.

A csúcsról aztán hatalmasat bukott: 1973-ban kipattant a Watergate-ügy, az Egyesült Államok történetének legelképesztőbb politikai botránya. 1972 júniusában Nixon újraválasztási kampányának emberei információszerzés céljából betörtek a Watergate épületben lévő demokrata választási főhadiszállásra.

A tetteseket elkapták, de a Fehér Ház „harmadrangú, felsőbb utasítás nélkül végrehajtott betörésnek” próbálta beállítani az ügyet. A sajtó újabb és újabb leleplezései következtében viszont a botrány egyre terebélyesedett.

Amikor az elnöki ovális irodában folytatott megbeszélésekről – Nixon saját utasítására – készített magnófelvételek tanúsították, hogy néhány nappal a betörés után Nixon maga is tárgyalt munkatársaival az ügy eltussolásának lehetőségeiről, az elnök pozíciója tarthatatlanná vált.

A bukás után Nixon az amerikai történelemben addig példátlan lépésre kényszerült: 1974. augusztus 8-án lemondott tisztségéről, hogy elejét vegye a küszöbön álló impeachmentnek, az alkotmányos vádemelésnek.

Botrányos körülmények között kellett távoznia, és csak azért nem emeltek vádat ellene, mert lemondása fejében utóda, Gerald Ford kegyelmet adott neki.

Sosem ismerte el, hogy rosszat cselekedett volna, a történteket hibás politikai döntésként fogta fel. Az első éveket Kaliforniában remeteszerű visszavonultságban töltötte, később New York környékére költözött.

Számos könyvet írt, beutazta a világot, találkozott a világ vezető politikusaival, elnöki könyvtára Yorba Lindában hű emberei állandó műhelyévé vált.

Szép lassan előkerült a feledésből, és külpolitikai szakértőként tiszteletet vívott ki magának. Magánbeszélgetéseken elnököknek adott tanácsokat külpolitikai kérdésekben.

1994. április 22-én, 81 éves korában hunyt el egy New York-i kórházban, négy nappal azután, hogy otthonában súlyos agyvérzést szenvedett.

Méltatói elsősorban a külpolitikai érdemeit hangoztatták, de kiemelték, hogy megszállott konzervatív létére ő volt az egyetlen, aki békeidőben befagyasztotta az árakat és a béreket, aki előállt az addigi legnagyobb szabású jóléti programmal (bár nem tudta elfogadtatni a törvényhozással).

A „fehér választói hullám hátán” bejutva a Fehér Házba minden elődjénél többet tett a faji elkülönítés megszüntetéséért a déli államok iskoláiban.

Alakját, elnöki tevékenységét halála előtt és után több film is megörökítette Alan J. Pakula, Jorn Winther, Oliver Stone, Daniel Petrie és Ron Howard rendezésében.

Yorba Lindában helyezték örök nyugalomra 1994. április 27-én a róla elnevezett könyvtár kertjében, aznapra országos gyászt rendeltek el.

Temetésén egykori külügyminisztere, Henry Kissinger, a szenátus republikánus párti csoportjának a vezetője, Bob Dole, valamint Pete Wilson kaliforniai kormányzó búcsúztatta. A búcsúbeszédet Bill Clinton elnök tartotta, a gyászbeszédet pedig Billy Graham tiszteletes mondta el az elhunyt fölött.
Forrás

ElőzőKövetkező

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira 12

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira

Az Aranybulla önmagán és korszakán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 800 éves Aranybulla tiszteletére indított emlékév keddi megnyitóján, Székesfehérváron.

Varga Judit a városházán tartott díszközgyűlésen ünnepi beszédében kiemelte, minden történelmi korszaknak megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai, s ezekre a kihívásokra rendre megszülettek és születnek ma is az adott korban élők válaszai.
Mint hozzátette, előfordul, hogy a válasz nem lesz sikeres és csak újabb problémát idéz elő, és van, amikor olyan önmagán túlmutató megoldás születik, amely “hozzájárul egy-egy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása továbbmélyítéséhez, mint a kereken 800 éves, az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybulla esetében is”.

A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az Aranybulla rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és szerviensek jogait.

Jelentősége mások mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan arany függőpecséttel ellátott dekrétum, amely nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott

– fűzte hozzá.

Varga Judit hangsúlyozta, hogy az Aranybulla hazai és nemzetközi jelentősége kétségtelen, magyar és külföldi jogtudósok, jogtörténészek is gyakorta vetik össze a csupán hét évvel korábban megszületett angol Magna Charta Libertatummal.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester arról beszélt, hogy büszkeség e város polgárának lenni, kötődni a nemzet történelméhez, különösen akkor, amikor arra a korszakra emlékeznek, amely nemcsak Székesfehérvár, hanem a nemzet történelme szempontjából is meghatározó.

A polgármester kiemelte,

az emlékév célja a közösség további erősítése, az emberek megszólítása.

Jelezte, hogy az Aranybulla emlékmű környezete a kormány támogatásával megújul és Szent György napja környékén – amikor a hagyományok szerint az Aranybullát kibocsátották – a közösség számára átadják.

Szabados György történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa előadásában kifejtette: az Aranybulla hét példányban készült, többször átírták, azonban egyetlen eredeti példánya sem maradt fenn, hiteles szövegét mégis ismerhetjük. Mint mondta, az Aranybulla nem tekinthető alkotmánynak, hiszen inkább a nemesi jogok alapjává vált, de mindenképpen áthatja az alkotmányos szellem.

Az Aranybulla fehérvári kiadásának 800. évfordulója alkalmából egész évet átfogó programsorozattal készül Székesfehérvár önkormányzata, ezzel tisztelegve a város történelmi és közjogi szerepét elismerő egykori esemény előtt.

(MTI)

Forrás

A magyar kultúra napja – Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a Klebelsberg Kastélyban 17

A magyar kultúra napja – Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a Klebelsberg Kastélyban

Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a magyar kultúra napja alkalmából a Klebelsberg Kastélyban, ahol január 21-én, 22-én és 23-án, pénteken, szombaton és vasárnap felnőtteknek és a gyermekeknek is kínálnak programokat.

Nyitórendezvényként pénteken Oberfrank Pál Találkozás Pilinszkyvel című estjét tekinthetik meg az érdeklődők. Másnap Szenvedély és hűség címmel Zrínyi Ilona rendkívüli személyiségét kelti életre Hedry Mária monodrámája.

Vasárnap délután Kastélymesék címmel gyermekprogram-sorozatot indítanak el, amelynek keretében különleges előadásokkal várják a kisebbeket, első alkalommal Tóth Krisztina bábművész előadása látható – áll a szervezők MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Pénteken 18 órától látható Találkozás Pilinszkyvel címmel Oberfrank Pál estje. Az előadás ismertetőjében kiemelik, hogy Pilinszky János a 20. századi magyar lírai költészet egyik legtitokzatosabb alakja, aki szikár verseiben meghökkentő egyszerűséggel ragadja meg az élet legdrámaibb pillanatait. “Az életmű bemutatása lehetetlen, de egy-egy mozaikrészlet talán közelebb visz hozzá és önmagunkhoz, és így az Isten felé vezető úton is jelenthet néhány lépést mindannyiunk számára” – olvasható az est ajánlójában.

Szombaton 18 órakor látható Hedry Mária Szenvedély és hűség – Zrínyi Ilona című monodrámája, amelynek századik jubileumi előadását tartják a magyar kultúra tiszteletére a Klebelsberg Kastély kamaraszínházzá átalakított tereiben. Az előadás Magyarország szinte minden táját bejárta, és Zrínyi Ilona valóságos útjait is követte Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és legutóbb Munkácson – írják a produkcióról, amelyben Zrínyi Ilona alakját Majzik Edit színművész formálja meg.

Vasárnap 15 órakor a Kastélymesék című sorozatban egy magyar népmese, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack elevenedik meg Tóth Krisztina bábművész bábjainak segítségével. Az előadás előtt és után népi szalmabábokat készíthetnek a gyerekek egy iparművész segítségével. A Klebelsberg Kastély ezzel az előadással indítja el gyermekeknek szóló foglalkozásait.

A közleményben Szollár Pétert, a Polgári Művelődésért Alapítvány igazgatóját idézik, aki kiemelte, hogy az alapítvány, mint a Klebelsberg Kastély tulajdonosa és gazdája elkötelezett amellett, hogy e jelentős kultúrtörténeti épületet a hazai polgárság, kultúra és művészet központjaként működtesse.

(MTI)

Forrás

politikon.hu Feliratkozás a legfrissebb hírekről és frissítésekről szóló értesítésekre.
LEGKÖZELEBB
ENGEDÉLYEZEM
Share to...

Ez a weboldal sütiket használ, hogy látogatóinknak a lehető legjobb élményt tudjuk nyújtani. Ha tovább böngészi weboldalunkat, hozzájárul a sütik használatához. A testreszabáshoz kattintson a beállításokra, vagy lépjen tovább az "Elfogadom" gombra kattintva.

WeePie Cookie Allow cookie category settings icon

Sütik beállításai

Az alábbiakban kiválaszthatja, hogy milyen típusú sütiket engedélyez ezen a weboldalon. Kattintson a "Beállítások mentése" gombra a választás alkalmazásához.

OperatívWeboldalunk operatív cookie-kat használ. Ezek a sütik szükségesek ahhoz, hogy weboldalunk működhessen.

AnalitikaiAz analitikai sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

Közösségi médiaA közösségi média kiszolgáűlását célzó sütik engedélyezése, hogy harmadik féltől származó tartalmakat, például YouTube és FaceBook tartalmakat jelenítsen meg Önnek.

HirdetésA hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos sütik engedélyezése, mely honlapunk elemzését és optimalizálását szolgálja.

EgyébAz összes egyéb, nem analitikai, nem közösségi média- vagy reklámcélú szolgáltatásoktól származó, harmadik féltől származó sütik engedélyezése.

WeePie Cookie Allow close popup modal icon